Gazdaság

A Tisza-kormány benyújtotta a jövő évi költségvetés tervezetét

„A rendszerváltás első költségvetése igazságot szolgáltat az évtizedeken át magukra hagyottaknak, újraindítja az ország fejlődését, és szilárd alapokra helyezi az állam pénzügyeit. Az egyebek mellett béremeléseket, adóváltozásokat és az egészségügy kiemelt támogatását biztosító törvényjavaslat már a képviselők előtt.” Ezekkel a mondatokkal adta hírül a Tisza-kormány, hogy beterjesztette a jövő évi költségvetés tervezetét.

A Tisza-kormány benyújtotta a jövő évi költségvetés tervezetét

Magyar Péter kabinetje péntek éjjel 23 óra 28 perckor benyújtotta a jövő évi költségvetés tervezetét az Országgyűlésnek. A javaslat szerint 42 483,8 milliárd forint bevétellel és 47 586,5 milliárd forint kiadással számol a kormány. A kabinet 2027-re 2,4 százalékos gazdasági növekedést, 4,9 százalékos GDP-arányos, 5102 milliárd forintos hiányt és 77,2 százalékos államadósság-rátát prognosztizál, miközben 1465 milliárd forintos megtakarítással számol.

Az erről szóló közleményben  közleményben fontosnak tartják hangsúlyozni, hogy  a benyújtott költségvetési tervezet alapján jövőre 9 százalékra csökken a minimálbér személyi jövedelemadója. Az ennél többet keresők is többet kapnak bruttó 680 ezer forintos fizetésig a sávosan emelkedő adójóváírásnak köszönhetően. Ezzel csaknem 2 és fél millió embernél maradhat több a fizetéséből, amiért megdolgozott. Megmarad a 25 év alatti fiatalok szja-kedvezménye: ők továbbra is az átlagkeresetig mentesülnek a személyi jövedelemadó megfizetése alól. Az anyák adómentességét havi bruttó egymillió forintos jövedelemhatárig alkalmaznák. A kormány tájékoztatása szerint az e fölötti jövedelemrész után kellene személyi jövedelemadót fizetni. 

 

Dupla családi pótlék, emelkedő kisnyugdíjak

 

A jövő évtől a kormány megduplázza a 19 éve változatlan összegű családi pótlékot, illetve a 2027-es költségvetés 123 milliárd forintot fordít a legalacsonyabb nyugdíjak emelésére. Így januártól senki sem kap 120 ezer forintnál kevesebb nyugdíjat. Sávosan emelkednek a nyugdíjminimumot meghaladó, de még mindig rendkívül alacsony nyugdíjak. Megmarad a 13. havi nyugdíj és a 14. havi nyugdíj első hetének kifizetése. Emellett bevezetik a nyugdíjas SZÉP-kártya első lépcsőjét, ami több mint kétmillió olyan időst érint, akinek 500 ezer forint alatti a nyugdíja.

 

 

Minimum merész a jövő évi költségvetés terve, Magyar Péter soha nem látott átrendezésre tett ígéretet

 

Jövőre nő a rokkantsági és rehabilitációs ellátás 10 százalékkal, az árvaellátás 20 százalékkal. Mintegy 700 ezer idős és megváltozott munkaképességű ember kap többet 2027-től. 50 százalékkal emelkednek az otthonápolási díjak is. A vényköteles gyógyszerek áfáját már idén eltörölte a kormány, és ez megmarad jövőre is. Emellett a 2027-es költségvetés nem módosít a Babaváró Hitel, a CSOK, a falusi CSOK, vagy a rezsicsökkentés szabályain sem.

 

Béremelések több ágazatban

 

Az egészségügyi szakdolgozók átlagosan 17 százalékos bérnövekedésre számíthatnak, a szociális ágazat állami intézményeinél foglalkoztatottak átlagosan 17,8 százalékos emelést kapnak. A rendvédelemben dolgozó 84 ezer ember számára átlagosan bruttó 15 százalékos béremelést tartalmaz a költségvetés.

 

Hegedűs Zsolt bejelentette, hogy 2027-ben 192 milliárd forintból emel béreket az egészségügyben a Tisza-kormány

 

Átlagosan 21,5 százalékkal többet vihetnek haza a köznevelési intézmények nevelést és oktatást segítő, illetve technikai dolgozói. Megvalósul a közművelődésben dolgozók régóta esedékes fizetésemelése is, ők átlagosan 10,7 százalékot kapnak. A tervezetben tízmilliárd forintot különítettek el az állami fenntartású egyetemeken dolgozó oktatók bérének rendezésére. „Folytatódik a közoktatásban a pedagógusbéremelés és az igazságügyi dolgozók béremelése is – áll a közleményben.

 

Nem hátrálnak, radikális lépésekre is készek a bérrendezés érdekében a közgyűjteményi dolgozók

 

500 milliárddal többet kap az egészségügy

 

Az ideinél 510 milliárd forinttal többet kap az egészségügy, ez 12,5 százalékos növekedést jelent. Az első magyar orvosnőről elnevezett Hugonnai Vilma-program részeként 10 milliárdos nagyságrenddel növelik a kórházi étkeztetésre szánt összeget, és 25 milliárd forinttal emelik a kórházak klimatizálására fordított keretet. 192 milliárd forint többlet jut béremelésre. Emellett 95 milliárddal több jut a nagy költségű kórházi gyógyszerek finanszírozására, 51 milliárddal több a kórházak működésére, és 38 milliárddal emelik a patikákban elérhető gyógyszerek támogatását.

 

Hegedűs Zsolt: Az 500 milliárd kétszeresét is el tudnám költeni az egészségügyre

 

Új mentőautókra és mentőállomások felújítására 21 milliárd forint többletet költhetnek. Új CT- és MR-gépekre, valamint a várólisták rövidítésére húsz-húsz milliárddal, a krónikus betegek jobb gondozására pedig 11 milliárd forinttal többet fordítanak.

 

Új lehetőség a lakhatás támogatására

 

A már meghirdetett, bérlakás- és kollégiumi férőhelyeket célzó program mellett új támogatási rendszert hoz a Wekerle+ Vásárlási és Építési Hitel. A lakástámogatások átalakuló rendszerének második pillére a Wekerle+ Lakástakarék, amely szerint, ha valaki öt vagy tíz éven át félretesz havonta a saját fizetéséből, ahhoz az állam közvetlen, vissza nem térítendő támogatást tesz hozzá, azaz kiegészíti a lakástakarékban gyűjtött összeget. Az első öt év befizetéseire 10 százalékos, a hatodik évtől pedig 20 százalékos állami kiegészítést biztosítanak, 3 százalékos banki kamat mellett.

 

Kiszámíthatóbbá válhat a lakáspiac, tervezhetőbbé az otthonteremtés

 

A Wekerle+ Energetikai Felújítási Támogatás és Hitel a lakástámogatási rendszer harmadik pillére, amely kizárólag és célzottan az ingatlanok energetikai korszerűsítését célozza. Az eddigi földrajzi és családi korlátozások után a program az ország minden egyes településén elérhető lesz, gyermek vagy házasság kötelező feltétele nélkül.

 

Adóváltozások

 

A milliárdosok vagyonadója a kormány szerint körülbelül 15 ezer embert érint, és mintegy 200 milliárd forintos bevételt hozhat. Változások lesznek a nagyvállalatok társasági adózásában, nő az innovációs járulék mértéke, megvonják a kedvezményeket azoktól az idegen multiktól, amelyeknek a jelenléte nem jelent valódi társadalmi hasznot.

„A költségvetés nagyobb hozzájárulást követel az energiacégektől, a bankoktól, a biztosítóktól és a kereskedelmi láncoktól. Nőni fog a bányajáradék is. Emelkednek az egészségre ártalmas termékek, valamint az égetett szesz adóterhei, és többet fognak adózni a környezetszennyezők is. Az eddig 0 százalékos reklámadó kulcsa is változni fog, 3,75 százalékra. Az első cégautó esetében levonható marad a gépjárműadó a cégautóadóból, de a második autó után már megszűnik ez a kedvezmény. Megszűnik az árrésstop, amire az infláció lassulása és az élelmiszerek átlagos éves árcsökkenése ad lehetőséget” – áll a közleményben.

 

Költségvetési Tanács: vannak kockázatok, de kezelhetők

 

A Költségvetési Tanács nem emelt alapvető kifogást a tervezet ellen, de a hiánycél teljesülését a megtakarítások szigorú végrehajtásához kötötte, hiányolta a zöld célok részletes bemutatását, és külön figyelmeztetett a felülről nyitott, egymillió forintos állami vagyonbővítési tartalékra. Szerintük, a  4,9 százalékos hiány uniós jogi összhangja az új középtávú költségvetési terv uniós jóváhagyásától függ.

 

 

Újra itt a reklámadó, amely kirobbantotta a Simicska és Orbán közti háborút

Ezt is ajánljuk

Szerkesztői válogatás