A kockahas ára: nőnek a fitnesztermek, de a költségek is

Önfenntartó üzletág az edzőtermeké, amelyek mindenféle pályázatból, célzott fejlesztési támogatásból rendre kimaradnak, noha jelentős szerepük van az egészségügyi kiadások féken tartásában egy egészségesebb fiatal felnőtt generáció révén. A fiatalok körében minden korábbinál szélesebb körű és tartósnak tűnő divat az egészséges életmód, körükben a rendszeres edzőterem látogatás mára életmóddá vált. A hazai fitneszipar dinamikusabb fejlődéséhez és versenyképességének erősítéséhez azonban a magyar kormány sportpolitikájába illeszkedő, célzott támogatási rendszerre lenne szükség, amelynek megvalósulásában bíznak a piaci szereplők. Miközben Budapesten 20 százalékkal nőttek a kapacitások, a költségek még inkább megugrottak, amit az árakban nem lehet érvényesíteni  – összegezte a helyzetet a Népszabadságnak Kiss József a Magyar Fitnesztermek Országos Szövetségének (MAFORSZ) főtitkára.

Az üzemeltetési díjak emelkedése alig áthárítható

Jobbnál jobb termek nőnek ki egyre frekventáltabb helyeken, de ennek ára van, hiszen sok kis terem eltűnik, egy részük már a koronavírus járványt sem élte túl.  A méret itt igazán lényeges, ugyanis  a jelenlegi budapesti ingatlanárak és bérleti díjak mellett 300 négyzetméter alatti fitnesztermet már nem lehet gazdaságosan üzemeltetni – mondta a szakember. Ez azonban csak az érem egyik oldala, a másik, hogy az edzőtermek rezsije – az áramszámla, a fűtés és a hűtés, a víz és a takarítás díja – olyannyira elszállt, hogy a pandémia óta két-háromszorosára nőtt, amit a jelenleginél jóval magasabb bérleti díjakkal kellene kompenzálni. Ezzel szemben még inflációkövető áremelésre sem mindenki vállalkozik, hiszen az üzemeltetők igyekeznek az időszakos látogatói létszámot, a kampányszerűen, vagy csak évszakkal és időjárással változó létszámot növelni és stabilizálni, amit nem szolgálnak a markáns áremelések.

Bár egyre többen fordulnak meg fitneszteremben, a korábbi 2-3 százalékról 4 százalékhoz közelít az aktív korú városi lakosság körében arányuk, ez még mindig elmarad az uniós átlagtól kissé. De a tendencia egyértelműen biztató. A Maforsz főtitkára szerint most új esély nyílt az eddig árvagyerekként kezelt fitnesztermek számára, hiszen a jelenlegi kormányzat minden korábbinál egészségtudatosabbnak vallja magát. Amennyiben az életminőség javítása ténylegesen kormányzati programmá növi ki magát, akkor ennek a szektornak is hozzá kell majd férnie a korszerűsítési forrásokhoz, hiszen pénzt áldozni a létesítmények komfortjára.

Az iskolások felé is nyitnának a termek

A fenntartási költségeket látogatói programokkal, például a holtidőben az iskolai osztályok beterelésével lehetne hasznosítani. A mindennapos testnevelés jó cél, de az osztályok sok helyen az iskola környékén futkároznak, rossz időben a lépcsőházban kardióznak, mert nincs elég tornaterem. Viszont ahol van a közelben edzőterem,  a gyerekek megtanulják a gépeket használni és teremlátogatóvá válnának felnőttként is. A fitnesztermi kultúra mér rég nem a “kigyúrt kopaszok” világa, sokkal inkább az egészségtudatos átlagembereké, akik jó eséllyel nem szorulnak rá, vagy kortársaiknál sokkal később csak a túlterhelt egészségügyi ellátórendszerre majd.