Minimum merész a jövő évi költségvetés terve, Magyar Péter soha nem látott átrendezésre tett ígéretet

Jelentős szociális intézkedéseket, béremeléseket jelentett be Magyar Péter miniszterelnök a parlamentben. Megduplázzák a családi pótlékot, de már nem kapják meg a 40 év feletti kétgyermekes nők az adómentességet. Növelik a cégek adóterheit, de kivezetik az árrésstopot és jelentősen csökkentik a felesleges kiadásokat. Így jövőre az államháztartás hiánya az idei várható 7,5 százalékról a GDP 4,9 százalékára csökken.

Több mint kétórás beszédében ismertette Magyar Péter miniszterelnök a parlament hétfői ülésén, napirend előtti felszólalás keretében a jövő évi költségvetés részleteit, amit csak a jövő héten terjesztenek a parlament elé. A legfontosabb: a költségvetési hiányt jelentősen mérsékli a kormány, az idei várható 7,5 százalékról a GDP 4,9 százalékára. Ez mintegy 2500–2600 milliárd forintos hiánycsökkentést jelent, de a kormány ezt a felesleges kiadások visszavágásával és a cégeket terhelő különadók emelésével éri el. Az, hogy a kormány 5 százalék alatti GDP-arányos hiánnyal számol, megnyugtató üzenet a piacok számára, ez azt jelenti, hogy reális cél, hogy a magyar kormány 2030-ra teljesítse az euróbevezetés feltételeit. Magyar Péter beszédében jelentős ágazati béremeléseket és adócsökkentéseket is bejelentett.

 

Jön a 9 százalékos szja és a dupla családi pótlék

 

Januártól bevezetik a személyi jövedelemadózásban az adójóváírást, így a minimálbérek adója a jelenlegi 15 százalékról 9 százalékra csökken, de a havi 680 ezer forintos bruttó mediánbér alatt is 15 százaléknál kisebb adót kell fizetni. (Az adójóváírás lényege, hogy a minimálbér és 680 ezer forint között fokozatosan emelkedik az adóteher 9 százalékról 15 százalékra.) Így egy minimálbéres munkavállaló esetében ez automatikusan 20 ezer forintos havi adócsökkentést, vagyis jövedelememelkedést jelent 2027. január 1-jétől.

Egymillió embernél 10 százalék alatt marad az szja-terhe – mondta beszédében a miniszterelnök. A kormány januártól megduplázza a családi pótlék összegét 19 év után. Több mint egymillió családot érint az intézkedés – ez 300 milliárdos többletkiadással jár.

 

Béremelések és jóléti intézkedések egész sorát jelentette be Magyar Péter

 

Megmarad a 25 év alatti fiatalok szja-kedvezménye, a 30 év alatti, valamint a már bejelentett két-, három- és négygyerekes nők adómentessége – de csak havi bruttó egymillió forint alatt. Az efölötti keresetrész után januártól szja-t kell fizetni – szögezte le a miniszterelnök.

A kétgyermekes, 40 év feletti anyák adómentességét viszont nem vezeti be a kormány, ennek bevezetésére még az Orbán-kormány tett ígéretet, de erre nem volt fedezet a költségvetésben – mondta a miniszterelnök. Megmarad viszont ezen nők esetében a családi adókedvezményük, illetve megkapják ők is a megemelt családi pótlékot – magyarázta a kormány döntését a miniszterelnök. A kormány jóléti intézkedések sorában arról is döntött, hogy a jelenlegi formában megmarad a rezsitámogatás rendszere.

 

Marad a 13. havi nyugdíj

 

A kormány korábban már arról is döntött, hogy havi 28 ezer forintról 120 ezer forintra emeli a minimális nyugdíjat, efelett pedig 140 ezer forintig sávosan emeli az öregségi ellátásokat. A döntés 455 ezer nyugdíjas ellátását érinti. Januártól 10 százalékkal emelik a rokkantsági és rehabilitációs ellátásokat is, az árvaellátások 20 százalékkal nőnek januártól, és 50 százalékkal megemelik az otthonápolási díjakat is. A Tisza-kormány megtartja a 13. havi nyugdíjat és a 14. havi nyugdíj első negyedét – mondta a miniszterelnök. 2030-ig bevezetik a nyugdíjas SZÉP-kártyát.

 

Béremelések az egészségügyben, szociális szférában

 

Az elmúlt évek adósságát egy lépésben nem tudja a kormány törleszteni, de az egészségügyi szakdolgozók, az ápolók átlagos jövedelmét 17 százalékkal növelik, igaz, ebbe a miniszterelnök már beleszámolta az adójóváírás jövedelememelő hatását is. A fizetések legalább 15 százalékkal emelkednek – tette hozzá Magyar Péter.

A szociális ágazatban 17,8 százalékkal emelkednek a bérek az emeléseknek és az adócsökkentéseknek köszönhetően. A rendvédelemben dolgozók bérét átlagosan 15 százalékkal emelik, míg a közoktatásban dolgozó segítő szakemberekét 21,5 százalékkal. A közművelődésben dolgozók bérét várhatóan 10,7 százalékkal növelik, és folytatódik az igazságügyi dolgozók és a pedagógusok béremelése is. A béremelésekre összesen 677 milliárd forintot fordít a kormány a jövő évi költségvetésből.

 

Előrelépés van, felzárkózás nincs – Reagáltak Magyar Péter bejelentésére a szociális dolgozók

 

Magyar Péter szerint egyes ágazatok kimaradtak, ezekben az ágazatokban egyedi különmegállapodásokkal lehet a béreket emelni, de csak a költségvetés teherbíró képességét figyelembe véve.

A Tisza-kormány megtartja azt a választási ígéretét, hogy legalább évi 500 milliárd forinttal növeli az egészségügy kiadásait. Jövőre 510 milliárd forinttal nő ez a keret, ami 12,5 százalékos növekedést jelent a várható 3 százalék körüli infláció mellett. Növelik a kórházi étkeztetésre és a klímaprogramra fordított összegeket is. Az 510 milliárdos keretből 192 milliárd jut a béremelésekre, 95 milliárddal növelik a gyógyszerkiadásokat. Új CT- és MR-gépekre, valamint a várólisták csökkentésére 20–20 milliárdot költenek – sorolta Magyar Péter miniszterelnök.

 

Több pénz az önkormányzatoknak és a gyermekvédelemnek is

 

2027-ben 115 milliárd forinttal növelik a szociális és gyermekvédelmi intézmények működésére fordított forrásokat, ezen belül 20 milliárd forintot fordítanak a gyermekvédelem megerősítésére. Belekezdenek a változhatatlan minőségű iskolai közétkeztetés javításába, iskolafelújításokat helyezett kilátásba a miniszterelnök.

A kormány nem tesz különbséget ellenzéki és kormánypárti önkormányzatok között elődjével szemben. Nem mellesleg jövőre 64 milliárd forinttal növelik az önkormányzatok költségvetési támogatását, emellett 62 milliárddal mérséklik a nagy önkormányzatok szolidaritási adóbefizetési kötelezettségét.

A kormány arról is döntött, hogy a BKK-n keresztül a fővárosi közösségi közlekedés támogatását jövőre 50 milliárd forinttal támogatja a költségvetés, de a vidéki városok közösségi közlekedésére is kifizetnek 10 milliárd forintot.

 

Karácsony Gergely: Nem tehetünk úgy, mintha egy szigeten élnénk

 

 Folytatódik a NER-kiadások csökkentése, emelik a társasági adót

 

Az adócsökkentésekre és kiadásokra összesen mintegy 2100 milliárdot költenek úgy, hogy mindezt úgy teszik, hogy stabil marad a költségvetés, ezért szükség lesz adóemelésekre és a kiadások csökkentésére más területeken.

Magyar Péter szerint a pazarló Orbán-rendszer fenntartása évi 2000 milliárd forintjába került az adófizetőknek. Ebből 700 milliárd forintot már idén lefaragtak, ami jövőre is megmarad, sőt 2027-ben további 1500 milliárd forintos kiadáscsökkentésre kerül sor.  Megszüntették a kormányzati kommunikációt, az autópálya-koncessziókat és a KEKVA-kat – ezzel sikerül csökkenteni az idei kiadásokat. Forrást teremt a kormány a vagyonadó bevezetésével, amelyből 200 milliárd forintnyi bevételt várnak, ez az összeg fedezi a 2 millió embert érintő szja-csökkentést, vagyis az adójóváírás bevezetését. Az évi 180 milliárd forint feletti bevételű cégek esetében megemelik a 9 százalékos társasági nyereségadót, a miniszterelnök szerint várhatóan 11 százalékra emelkedik az adóteher. Növelik az innovációs járulék mértékét is, ám a kkv- knak nem kell megfizetniük.

Felszámolják a társaságok beruházásainak támogatását. A jövőben csak olyan beruházás kaphat támogatást, és veheti igénybe a fejlesztési adókedvezményeket, amelyben nagyobb szerepet kap a tudás, a tervezés, a kutatás- fejlesztés. Akkugyárak helyett kutatás-fejlesztő központokat akar támogatni a kormány – tette hozzá a miniszterelnök.

 

Különadók megszüntetése helyett adóemelések jönnek, de megszűnik az árrésstop

 

Emelik a bankok, a biztosítók, az energiacégek és a kiskereskedelem adóterheit – mondta a miniszterelnök. Az energiacégek adóját 100 milliárd forinttal emelik, de az alkoholtermékek jövedéki adója is emelkedik 2027-ben. Nagyobb adóterhet kapnak a környezetszennyező cégek is, köztük a bányászati cégek. Emiatt emelkedik a bányajáradék mértéke, amit a környezetvédelemmel és az Orbán-családhoz tartozó bányák extraprofitjával magyarázott a miniszterelnök. A bizalmi vagyonkezelőkre eddig vonatkozó kiskapukat – adómentességeket is – megszünteti a kormány az igazságosabb adóztatás jegyében.

 

Elfogytak az érvek az árrésstop mellett, a kereskedők már nélküle várnák a karácsonyt

 

A Tisza-kormány megszünteti a 0 százalékos reklámadót, amelyet 3,75 százalékra emelnek – ebből 14 milliárd forintos bevételt remél a kormány, illetve emelik a cégautóadót is. A kiskereskedelemnek tett fontos gesztusként kivezetik az árrésstopot a kereskedelemből. Az infláció 1,6 százalék volt szeptemberben, az élelmiszerárak csökkennek – most lehet kivezetni ezt a káros, áremelő intézkedést – mondta Magyar Péter.

 

Uniós támogatásokból fejlesztenek

A költségvetési hiány csökkentése miatt a költségvetésnek nem marad nagy mozgástere a gazdasági növekedést segítő támogatásokra, de erre nincs is szükség, hisz ezeket a kiadásokat a kormány fedezni tudja az uniós támogatásokból. Így az uniós támogatásokból indul meg a kormány új lakásépítési programja, a Wekerle Sándor program. Megmarad a kedvezményes, 3 százalékos támogatott hitel Wekerle Plusz néven, de azt csak az alacsony jövedelműek vehetik igénybe. Uniós pénzekből elindítják a Baross Gábor közlekedésfejlesztési programot is. Már jövőre 331 milliárdot költenek vasúti és közlekedési fejlesztésre – ez 270 milliárdos növekedés az idei évhez képest. Emellett átfogó vízmegtartási program is indul a jövő évtől. Ez magában foglalja az öntöző-, illetve vízelvezető csatornák helyreállítását, a folyókból való vízpótlást és a mezőgazdasági termőterületek vízmegtartását növelő fejlesztéseket.