Emelkedő adók mellett is újraindulhatnak jövőre a beruházások Magyarországon

Az energiaárak alakulása jelenti a legnagyobb bizonytalanságot a 2027-es költségvetés számára, a nemzetközi energiapiacokon bekövetkező gyors és jelentős árváltozások ugyanis alapvetően átírhatják a kormány számításait – mondta a Népszabadságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető gazdasági elemzője a héten közzétett adótörvény-módosítási javaslatok kapcsán. A szakember szerint különösen nehéz időszakban kell megtervezni a következő évi gazdálkodást, hiszen Magyarország kis, nyitott gazdaságként fokozottan ki van téve a nemzetközi folyamatoknak. Akár egyetlen nap alatt is olyan fejlemények történhetnek a világban, amelyek érdemben megváltoztatják a gazdasági környezetet.

Az energiaárak emelkedése több csatornán keresztül is megterhelheti az államkasszát. Virovácz szerint egyrészt növelheti a rezsicsökkentés fenntartásának költségeit, másrészt közvetlenül drágítja az állami intézmények működését. Ezért az energiaárak jelentik az egyik legfontosabb kockázatot nemcsak a következő, hanem már az idei költségvetés szempontjából is. A probléma különösen az, hogy a költségvetés tervezésekor egy adott időpontban rendelkezésre álló adatokból kell kiindulni, miközben a körülmények később akár gyökeresen megváltozhatnak.

Többet fizethetnek a nagyvállalatok

A kormány október 27-én benyújtott adócsomagja több jelentős változást tartalmaz. A PwC összefoglalója szerint az egyik legfontosabb intézkedés a nagyvállalatok társasági adójának emelése. A legalább 500 millió eurós éves bevétellel rendelkező cégekre a jelenlegi 9 helyett 15 százalékos adókulcs vonatkozna, miközben az adóalap számításának és a kedvezmények érvényesítésének szabályai is módosulnának. A kisebb vállalkozások számára megmaradna a 9 százalékos kulcs.

Emelkedne a kiskereskedelmi adó egyik kulcsa is. Az 1 és 50 milliárd forint közötti árbevételi sávban a jelenlegi 0,15 százalék helyett 0,45 százalékot kellene fizetni. Az innovációs járulék 0,3-ról 0,5 százalékra nőne, a bankok extraprofitadója pedig 2027-ben is fennmaradna. A reklámadó szintén visszatérne, az 500 millió forint feletti reklámbevételre többkulcsos adózást vezetnének be.

Minimum merész a jövő évi költségvetés terve, Magyar Péter soha nem látott átrendezésre tett ígéretet

A lakosságot érintő változások ugyanakkor nem kizárólag adóemelésekről szólnak. A minimálbér kétszeresénél kevesebbet keresők új adójóváírást kapnának, amely a minimálbéren dolgozók személyi jövedelemadóját ténylegesen 15-ről 9 százalékra csökkentené. Ugyanakkor az anyák szja-kedvezménye havi egymillió forintos jövedelemhatárhoz kötődne, és elmaradna az 50 év alatti kétgyermekes anyák korábban elfogadott, 2027-re tervezett adómentessége.

Nem az adók miatt maradtak el a beruházások

Virovácz Péter szerint az adócsomag iránya összhangban áll a kormány korábban meghirdetett gazdaságpolitikai elképzeléseivel, ezért a változtatások összességében nem okoztak különösebb meglepetést. A szakember ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a részletes költségvetési javaslat és annak számai még nem ismertek, ezek nélkül pedig nehéz megalapozott véleményt mondani a teljes gazdasági pályáról. A költségvetés már ismert fő számait, különösen a 2027-re tervezett 2,4 százalékos gazdasági növekedést ugyanakkor reálisnak tartja, véleménye szerint ugyanis ekkora bővülési lehetőség benne van a magyar gazdaságban.

A vállalati adóterhek növekedésével kapcsolatban úgy vélekedett, hogy az elmúlt három-négy év beruházási visszaesését nem elsősorban az adózási feltételek magyarázták. Ebben sokkal nagyobb szerepet játszott a bizonytalan nemzetközi környezet és a gazdasági kilátások romlása. Éppen ezért önmagában a vállalati adóztatás szigorításától sem várja a beruházások újabb jelentős visszaesését. A magasabb adóterhek kedvezőtlen hatásait szerinte ellensúlyozhatja, ha a gazdasági környezet kiszámíthatóbbá válik, és a következő években ismét növekedési pályára áll a magyar gazdaság. A vállalatok beruházási döntéseinél ugyanis nemcsak az adókulcsok számítanak, hanem a gazdasági kilátások, a kiszámíthatóság és az is, hogy a következő években milyen növekedésre lehet számítani.

A választási ciklus elején kell rendbe tenni a költségvetést

Virovácz Péter szerint a következő évek egyik legfontosabb feladata a költségvetés konszolidációja, vagyis az állami bevételek és kiadások egyensúlyának javítása lesz. Ezt azonban úgy kell megvalósítani, hogy közben a kormány számos gazdaságpolitikai vállalását is teljesíteni kívánja. Az ING vezető elemzője szerint ebből a szempontból kedvező, hogy a szükséges intézkedéseket már a választási ciklus elejére időzítik, nem pedig annak második felére halasztják. Korábban nem ez a trend volt a jellemző – tette hozzá. Ezzel a szemlélettel lehetőség nyílhat arra, hogy a következő választásokig rendezettebbé váljon a büdzsé helyzete. Ez egyébként azt mutatja, hogy egy tudatos, több éven átívelő tervezési gyakorlatot követ a kabinet.

Úgy tűnik, úton vagyunk a magyar euró felé, a Fitch elégedett a Tisza-kormány költségvetésével

Virovácz ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a költségvetési kiigazítás a fogyasztást is érintheti. Különösen akkor, ha a változások az alacsonyabb jövedelműeket érintik, akik keresetük nagyobb részét költik el. A gazdasági környezet kiszámíthatóbbá válása és a növekedés visszatérése ugyanakkor kedvezőbb feltételeket teremthet – már jövőre is – a fogyasztás élénküléséhez.

Virovácz Péter szerint ugyanakkor a költségvetés hosszabb távú egyensúlyának megteremtése nem merülhet ki az adóváltoztatásokban. Legalább ilyen fontos az állami kiadások felülvizsgálata, a szükségtelen kötelezettségek leépítése és a szerkezeti átalakítások folytatása. Az ING vezető elemzője úgy véli, a most megkezdett költségvetési konszolidáció eredményeire építve lehet majd megalapozottan megtervezni a 2028–2030 közötti évek gazdasági pályáját.