Kötelességünk felszólalni azokért, akik nem tudják hallatni a hangjukat – a prémtenyésztés betiltásáról tanácskoznak Budapesten 17 ország állatvédői

Az EU-ban eddig 24 tagállam vezetett be részleges vagy teljes prémtenyésztési tilalmat. A már elfogadott nemzeti intézkedések alapján 2028-ra várhatóan mindössze öt tagállam marad, ahol még folytatódhatna a prémtenyésztés – ezek egyike Magyarország. Ezért is óriási jelentőségű, hogy a nemzetközi állatjólléti szervezetek Budapestet választották tanácskozásuk színhelyéül. Október 29–30-án az Una Terra Alapítvány ad otthont a Fur Free Alliance nemzetközi csúcstalálkozójának 17 ország állatvédőinek részvételével.

Elsőként Sandra Schoenmakers, a holland Bont voor Dieren Alapítvány ügyvezető igazgatója beszélt arról, hogy Kanadától Japánig már 33 ország fogadott el jogszabályokat a szőrmeipar teljes betiltása érdekében. Hozzátette: a prémes állatok tenyésztése valójában nem profitábilis üzlet, mivel a szőrmék ára csökken, arra sem lehet hivatkozni, hogy a prémtenyésztés jelentős mértékben hozzájárulna az adóbevételekhez. Éppen ellenkezőleg, a szektor életben tartása évente 9,2 millió euróba kerül az uniós polgároknak, akiknek zöme ráadásul elítéli ezt az iparágat.

 

A közvélemény egyértelműen az állatok pártján áll

 

Richard Bissett, a Respect for Animals kampánymenedzsere arról számolt be, hogy már 2022-ben állampolgári kezdeményezés indult az EU-ban szőrmeipar leállítására. Mintegy 1,5 millió állampolgár írta alá a petíciót, amely így az állatjólléti témakörben indított aláírásgyűjtések közül a legsikeresebb lett. A szőrmeipari lobbi természetesen próbált visszavágni: azt állítják, hogy ez fontos tradíció. Azonban mindössze 7726 aláírást sikerült szerezniük az 1,5 millióval szemben – ez jól megmutatja, hogy a közvélemény egyértelműen az állatok pártján áll. Ennek ellenére nem lehetünk optimisták, hiszen a szőrmeipar továbbra is virágzik a világ egyes területein. Oroszországgal szemben például importtilalmat vezettek be, majd 3  hónap múlva csökkentették a szankciókat. Arra szólítják fel Várhelyi Olivér magyar biztost, hogy álljon ki azokért az értékekért, amiket a választópolgárok ténylegesen akarnak.

 

Egészségügyi kockázatokat is rejt a prémesállat-tartás

 

Shely Bryan, a Humane World for Animals szőrmementességi programjának igazgatója szerint nagyon is sok érv szól amellett, hogy globálisan leállítsák a szőrmeipar működését, ezek pedig az állatjóllét, a gazdaság és a közegészségügy témaköreit egyaránt felölelik. Kiemelte: még ma is állatok millióit ölik le olyan termékek előállításáért, amikre nincs szükség.

Szakértőik vizsgálata szörnyű dolgokat tárt fel a prémes állatok tartási körülményeiről. Az állatok szűk ketrecekben élnek, ahol nincs lehetőségük ugrálni, ásni, mozogni, kielégíteni a természetes igényeiket, sőt gyakran még vízhez sem férnek hozzá. Így gyakran alakulnak ki náluk kényszeres viselkedések, pótcselekvések. Bár a szakértők ebben a jelentésben a leölést nem vizsgálták, tudható, hogy az elektromos áram használata teljességgel elfogadhatatlan, embertelen. Kijelenthető, hogy rendszerszintű kínzásról beszélhetünk ezen állatok esetében.

A prémes állatok tartása egészségügyi kockázatokat is rejt, egyes vírusok ugyanis emberre is átterjedhetnek – tette hozzá Shely Bryan. Egyre gyakrabban jelennek meg a levegőben terjedő betegségek, mutációk, Spanyolországban például összesen 500 millió állat leölését rendelték el különböző okok miatt.

 

A lengyelek is a betiltás mellé álltak

 

Marta Korzeniak, az Anima International közpolitikai menedzsere büszkén számolt be arról, hogy Lengyelországban tavaly decemberben végre elfogadták a prémtenyésztés betiltását – igaz, ez egy hosszadalmas, tízéves küzdelem eredménye volt. Hozzátette: ez azért is óriási eredmény, mert a világelső Kína után Lengyelország volt a világ második legnagyobb prémtermelő országa. Míg tíz éve mintegy ezer prémfarm üzemelt az országban, és 10 milliós nagyságrendet tett ki a leölt állatok száma, ez mostanra 273 farmra és kétmillió állatra csökkent. A szabályozás értelmében a még meglévő létesítményeket legkésőbb 2033-ig be kell zárni, újakat pedig értelemszerűen már nem lehet létesíteni. Mint elmondta: a lengyel kormánynak nem nagyon volt más lehetősége, mint a betiltás mellett szavazni, ugyanis az emberek elsöprő többsége kinyilvánította, hogy ezt akarja.

 

Magyarországon zavartalanul folyik a csincsillatenyésztés

 

Nagy Ervin, az Una Terra Alapítvány kuratóriumi elnöke kifejtette: hazánkban sajnos a mai napig nem tiltott a csincsillák tenyésztése, de még talán ennél is aggasztóbb, hogy valójában nem rendelkezünk hivatalos adatokkal arról, hol, hány helyen folyik prémtenyésztés, és milyen létszámban tartanak Magyarországon csincsillákat. A becslések nagyon szórnak, évente 1-10 millió közé teszik a leölt állatok számát 20 évre visszamenőleg. Ezeket a telepeket nem lehet meglátogatni sem, így azt sem tudhatjuk pontosan, milyen körülmények között élnek ott az állatok. Bár most már van egy minisztériumunk, amelynek a hatáskörébe az állatjóllét is beletartozik, de Gajdos László eddig lerázta magáról a kérést, hogy foglalkozzon ezzel a témával – tette hozzá Nagy Ervin. „Magyar Péter nagyon kiállt a vizuális környezetszennyezés ellen, amit az óriásplakátok okoznak, érzékenyíteni kellene ebbe az irányba is őt és a döntéshozókat, hogy lemossuk magunkról a szégyent, amiért nálunk megengedik az ilyen embertelen állattartást” – mondta. Kifejtette: a Covid alatt szerencsére sikerült elérni, hogy a prémtenyésztésben érintett többi állatfaj tartását betiltsák Magyarországon is. Emlékezetes, hogy több millió nyércet kellett leölni a skandináv országokban, és attól tartottak, hogy a tenyésztők majd átköltöztetik a tevékenységüket más országba. Azonban a csincsilla tartása továbbra is engedélyezett hazánkban, de fontos lenne, hogy ne várjuk meg az uniós döntést a tiltásról. Zabezsinszkij Anna, az alapítvány programigazgatója azzal egészítette ki mindezt, hogy a csincsillákat exportáljuk, a legnagyobb felvásárlók Kína és Oroszország. Az agrártárca pedig arról tájékoztatta őket, hogy még ha tudnák is, hol vannak a prémtelepek Magyarországon, akkor sem lenne kapacitása a Nébihnek ellenőrizni ezeket.

 

Összefogás, kiállás kell a siker érdekében

 

„Lehetek szókimondó? Igen? Jó, mert az is probléma, hogy mindig csak úgy merünk beszélni az állatvédelemről, hogy jaj, csak ne bántsunk meg másokat” – vezette fel Puskás-Dallos Péter előadóművész, vegán aktivista. Kifejtette: az elmúlt években óriási változások történtek körülöttünk a politikában, de nagyon fontos, hogy ne kényelmesedjünk bele a helyzetbe. A mai embernek ugyanis egy óriási adóssága van abban, hogy együttérző legyen olyan ügyekben is, amelyek közvetlenül nem érintik őt. Mert a legtöbben amúgy sem veszünk karácsonyra szőrmebundát, így mondhatnánk azt, hogy ehhez semmi közöm. „A kormány sem csak az elmúlt 1-2 évben volt korrupt, hanem már 16 éve. De úgy voltunk vele, hogy amíg van rezsicsökkentés, tudunk járni meccsre, egy csomó előnye van ennek a helyzetnek, szemet hunytunk azok felett a dolgok felett, amik minket nem érintettek közvetlenül.”

Közösségben kell gondolkoznunk, egy ország, egy nemzet tagjai vagyunk, ahol minden pont összefügg a többivel. Sokan azt gondolják, ők egyedül nem tehetnek semmit, azonban ez nem igaz. Példaként hozta fel, hogy pár éve eljutott egy kutyaszaporító telepre, és az itt készített elborzasztó videót feltöltötte a TikTokra, másnap pedig a Jófogás megváltoztatta az élő állatok eladására vonatkozó szabályozást. Nagy Ervin azt fűzte hozzá mindehhez, hogy kötelességünk kiállni azon csoportok mellett, akik nem képesek felemelni a szavukat a saját érdekükben, ilyenek a gyerekek, a szegények is, de ugyanígy az állatok is.