Előfizetés

Szerkesztőségi Statútum

A NÉPSZABADSÁG SZERKESZTŐSÉGI STATÚTUMA


Preambulum


A NÉPSZABADSÁG a magyar közélet és sajtó történetének meghatározó médiuma. Jelen Statútum célja, hogy a NÉPSZABADSÁG név alatt működő szerkesztőség szakmai és szerkesztői autonómiáját, a kiadó és a szerkesztőség közötti hatáskörmegosztást, valamint a szerkesztőségi döntéshozatal alapvető szabályait tartósan, kiszámíthatóan és átláthatóan biztosítsa.


A Statútum alapja a sajtó szabadságának, a szerkesztői és újságírói függetlenségnek, a tényszerű és ellenőrizhető tájékoztatásnak, a vélemények sokszínűségének, az emberi méltóságnak és a jogállami működésnek a tisztelete. A Statútumot a mindenkor hatályos magyar és európai uniós joggal összhangban kell alkalmazni.


I. A STATÚTUM CÉLJA ÉS HATÁLYA

  1. A Statútum a NÉPSZABADSÁG szerkesztőségének szakmai működését, a szerkesztőség és a kiadó közötti hatáskörmegosztást, továbbá a szerkesztői és újságírói függetlenség alapvető garanciáit szabályozza. E Statútum alkalmazásában „kiadó” a NÉPSZABADSÁG védjegyet a védjegyhasználati és licencia-szerződés alapján jogszerűen használó gazdasági társaság, a szerződésben megjelölt Licencbevevő. A Védjegyjogosult Egyesület nem azonos a szerkesztőség munkavállalói közösségével, és annak képviseletére külön felhatalmazás nélkül nem jogosult.
  2. A Statútum nem korlátozza a kiadó társasági jogból eredő tulajdonosi, gazdasági, pénzügyi, szervezeti és munkáltatói jogait, azonban e jogok gyakorlása nem irányulhat konkrét szerkesztőségi tartalom vagy jogszerű szakmai döntés befolyásolására.
  3. A Statútum nem helyettesíti a kiadó társasági dokumentumait, szervezeti és működési szabályzatát, munkaszerződéseit, kollektív szerződését, etikai kódexét vagy összeférhetetlenségi szabályait.
    II. A NÉPSZABADSÁG SZERKESZTŐI ALAPELVEI
  4. A NÉPSZABADSÁG politikai pártoktól, kormányoktól, állami szervektől, gazdasági érdekcsoportoktól és más külső befolyástól független közéleti sajtótermék.
  5. A szerkesztőség önálló szakmai és szellemi műhely. Működésének alapelvei különösen:
    a tények pontossága és ellenőrizhetősége;
    a források felelős használata;
    a tények és vélemények világos megkülönböztetése;
    a szerkesztői döntések szakmai önállósága;
    a közéleti és társadalmi kérdések sokoldalú bemutatása;
    a vélemények és álláspontok sokszínűsége;
    az emberi méltóság és az alapvető jogok tisztelete;
    a jogállamiság és a demokratikus intézmények jelentőségének elismerése;
    a közérdekű információk feltárásának és nyilvánosságra hozatalának támogatása.
  6. A szerkesztőségi álláspontot, közléspolitikát és tartalmi prioritásokat a szerkesztőség szakmai vezetése határozza meg. A kiadó, annak tulajdonosai, vezető tisztségviselői, befektetői, üzleti partnerei és más külső személyek szerkesztőségi döntést nem hozhatnak.
  7. A tulajdonosi és gazdasági döntések gyakorlása önmagában nem minősül szerkesztői beavatkozásnak, ha az nem valamely konkrét tartalom, téma, szerző vagy szerkesztői döntés befolyásolására irányul.
  8. A NÉPSZABADSÁG a kiadó tulajdonosának, érdekeltségeinek és üzleti kapcsolatainak közérdekű ügyeiről ugyanazon szakmai mérce szerint tudósít, mint más szereplőkről; a lényeges tulajdonosi érintettséget az adott tartalomban fel kell tüntetni.
    III. A SZERKESZTŐSÉGI AUTONÓMIA
  9. A szerkesztőségi autonómia kiterjed különösen a témák, források és megszólalók kiválasztására; a hírek és más tartalmak elkészítésére; a címadásra és szerkesztésre; a véleménycikkekre; a szerkesztőségi álláspont kialakítására; a közzététel időpontjára és módjára; továbbá a helyesbítésre és visszavonásra, a jogszabályban meghatározott esetek kivételével.
  10. A kiadó jogi képviselője írásban, indokolással jelezheti, ha egy tartalom közzététele vagy fenntartása konkrét, megjelölt jogszabályba ütközhet. A jelzés kizárólag jogi kockázatra terjedhet ki. Ha a szerkesztőség a jelzés ellenére a közlés mellett dönt, a döntést és annak indokát írásban rögzíti. Ez nem érinti a kiadó jogszabályból eredő felelősségét és a szükséges jogi intézkedések megtételének jogát.
  11. A kiadó vagy tulajdonosa politikai, gazdasági vagy más külső érdek alapján konkrét tartalom elkészítésére, elhagyására, módosítására vagy közzétételére utasítást nem adhat.
  12. A szerkesztőségi autonómia nem érinti a kiadó jogszabályból eredő felelősségét, illetve a jogszerű működéshez szükséges jogi, pénzügyi, adatvédelmi, munkajogi, technikai és biztonsági döntéseket.
    IV. A KIADÓ ÉS A SZERKESZTŐSÉG VISZONYA
  13. A kiadó felel a NÉPSZABADSÁG gazdasági, pénzügyi, technikai, szervezeti és jogszerű működésének feltételeiért; a szerkesztőség felel a tartalmi és szakmai működésért.
  14. A felelősségi körök nem használhatók a másik fél hatáskörének indokolatlan korlátozására.
  15. A szerkesztőség, a szerkesztőbizottság, a munkatársak és a Népszabadság Egyesület nem jogosultak a kiadó üzleti tervét, éves költségvetését, árazását, előfizetési modelljét, bevételi forrásait, beszállítói és technológiai döntéseit, szervezeti felépítését, marketing- és terjesztési döntéseit megvétózni, jóváhagyásukhoz kötni vagy végrehajtásukat késleltetni.
  16. A szerkesztőség és a szerkesztőbizottság írásban jelezheti, ha álláspontja szerint egy gazdasági döntés a szerkesztői autonómiát sérti. A jelzés a döntés végrehajtását nem függeszti fel; a vita a X. fejezet szerint rendezendő.
    V. A FŐSZERKESZTŐ ÉS A SZERKESZTŐBIZOTTSÁG
  17. A szerkesztőség szakmai vezetője a főszerkesztő. A szerkesztőségi döntéseket a főszerkesztő hozza és azokért szakmai felelősséggel tartozik.
  18. A főszerkesztő feladata különösen a közléspolitika meghatározása és végrehajtása, a szerkesztőségi munkafolyamatok megszervezése, a munkatársak szakmai irányítása, az autonómia képviselete és a szerkesztőség szakmai képviselete.
  19. A főszerkesztő munkáját öttagú szerkesztőbizottság segíti, amely tanácsadó testület. Feladata a hosszabb távú szakmai irányokról vélemény adása, a főszerkesztő által elé terjesztett kérdésekben állásfoglalás, a szakmai-etikai normák gondozása, az autonómiát érintő ügyek véleményezése és a szerkesztői hagyomány őrzése.
  20. A szerkesztőbizottság elnöke a főszerkesztő által kijelölt főszerkesztő-helyettes. A további tagok nem állnak a kiadóval munkaviszonyban. A tagokra a főszerkesztő és a kiadó tesz javaslatot; a tagokat a kiadó kéri fel a főszerkesztő egyetértésével, hároméves, megújítható mandátumra.
  21. Szerkesztőbizottsági tag nem lehet a kiadó tulajdonosa vagy vezető tisztségviselője, továbbá politikai párt tisztségviselője vagy választott képviselője.
  22. A szerkesztőbizottság véleménye a főszerkesztőt nem köti. A bizottság nem jogosult tartalom előzetes jóváhagyására vagy megtiltására, személyi döntés meghozatalára, a főszerkesztő utasítására vagy az operatív működésbe való beavatkozásra.
  23. A szerkesztőbizottság akkor ülésezik, ha a főszerkesztő összehívja vagy tagjainak többsége kezdeményezi; utóbbi esetben az ülést 15 napon belül meg kell tartani.
  24. A főszerkesztőt a kiadó nevezi ki négy évre. A jelen Statútum hatálybalépésekor a főszerkesztő személyét a védjegyhasználati szerződés rögzíti. A hivatalban lévő főszerkesztő mandátuma a szerkesztőbizottság véleményének kikérésével egy alkalommal további négy évvel meghosszabbítható.
  25. A második és minden további főszerkesztői kinevezésnél a kiadó jelöltet állít, a szerkesztőbizottság véleményt alkot. A jelölt kinevezettnek tekintendő, kivéve, ha a szerkesztőség közössége a megnevezéstől számított 15 napon belül tartott titkos szavazáson a szavazásra jogosultak legalább kétharmadának szavazatával elutasítja. Két egymást követő elutasítás után a kiadó a következő jelöltet legfeljebb 12 hónapra megbízott főszerkesztőként kinevezheti.
  26. A főszerkesztő mandátuma lejárta előtt kizárólag súlyos szerződésszegés, összeférhetetlenség, a főszerkesztői feladat ellátásával összeegyeztethetetlen, szándékos bűncselekmény miatt hozott jogerős elmarasztaló ítélet, tartós alkalmatlanság, a védjegyhasználati szerződésben rögzített működési feltételek ismételt és nem orvosolt megsértése, az elfogadott éves költségvetés ismételt és jelentős, előzetes egyeztetés nélküli túllépése, illetve az elfogadott tényellenőrzési és jogi kockázatkezelési eljárás ismételt megsértése miatt szüntethető meg. Szerkesztői döntés tartalma, közléspolitikai irány vagy szakmai nézeteltérés önmagában nem lehet felmentési ok.
  27. A felmentés vitatása esetén a X. fejezet szerinti Testület 45 napon belül kizárólag azt vizsgálja, hogy a felmentés a 10. pont szerinti objektív okon alapul-e. A munkajogi jogorvoslat lehetőségét ez nem érinti.
    VI. A SZERKESZTŐSÉG MUNKATÁRSAI ÉS AZ ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG
  28. A munkatársak kötelesek a jogszabályokat, a Statútumot és a NÉPSZABADSÁG etikai szabályait betartani.
  29. Munkatárs nem kötelezhető olyan tartalom elkészítésére vagy közzétételére, amely szakmai meggyőződése szerint súlyosan sérti a szakmai-etikai normákat, a tényellenőrzés követelményét vagy a szerkesztői szabadságot.
  30. A kiadó a jogszerűen és az elfogadott tényellenőrzési, illetve jogi kockázatkezelési eljárás szerint eljáró munkatárs szakmai tevékenységével összefüggő jogi képviseletének indokolt költségét viseli. Szándékos vagy súlyosan gondatlan kötelezettségszegés, illetve az eljárás szándékos megkerülése esetén e kötelezettség nem áll fenn. A kiadó törekszik megfelelő médiafelelősség-biztosítás fenntartására.
  31. A munkatárs köteles bejelenteni minden olyan külső tevékenységet, üzleti kapcsolatot vagy érdekeltséget, amely összeférhetetlenséget vagy annak látszatát eredményezheti.
  32. A kiadó a mindenkori elfogadott éves költségvetésben biztosítja a működéshez szükséges erőforrásokat. Az éves költségvetés, annak módosítása és a gazdálkodási keretek meghatározása tulajdonosi hatáskör. A Statútum ezen túlmenő önálló létszám-, bér- vagy ráfordítási kötelezettséget nem keletkeztet.
  33. A szerkesztőség közössége a kiadóval szerkesztőségi munkakörben legalább hat hónapja munkaviszonyban álló munkatársak összessége; minden jogosult egy szavazattal rendelkezik. A szerkesztőség képviselőjét e közösség titkos szavazással, egyszerű többséggel választja meg két évre; a képviselő újraválasztható és ugyanilyen eljárásban visszahívható.
  34. A Népszabadság Egyesületben fennálló tagságot vagy tisztséget be kell jelenteni. Az érintett munkatárs nem vehet részt az Egyesület olyan döntésében, amely a kiadóval kötött védjegyhasználati szerződés megsértését, módosítását vagy megszüntetését érinti.
  35. Egyedi munkajogi vita – így különösen felmondás, bérvita, fegyelmi ügy, átszervezés, létszámcsökkentés vagy munkaköri változás – önmagában nem minősül a Statútum megsértésének és nem alapoz meg védjegylicencia-jogi igényt.
    VII. SZEMÉLYI ÉS MUNKÁLTATÓI DÖNTÉSEK
  36. A munkáltatói jogokat a kiadó gyakorolja. Szerkesztőségi munkakör betöltésére a főszerkesztő tesz javaslatot; főszerkesztő-helyettesi és szerkesztőségi vezetői munkakör betöltéséhez, illetve a vezetői megbízás visszavonásához a kiadó előzetes egyetértése szükséges.
  37. A kiadó a főszerkesztő véleményét figyelembe veszi a szakmai működést közvetlenül érintő munkáltatói döntéseknél.
  38. Munkaviszony megszüntetése nem irányulhat jogszerű szakmai álláspont vagy szerkesztői döntés megtorlására. Ez nem korlátozza a kiadót teljesítmény, gazdasági ok, átszervezés, létszámcsökkentés vagy összeférhetetlenség miatti jogszerű intézkedésben.
    VIII. ÉRDEKKÉPVISELET ÉS A STATÚTUM MÓDOSÍTÁSA
  39. A szerkesztőség jogosult munkavállalói és szakmai érdekképviseletét a jogszabályok szerint megszervezni.
  40. A Statútum módosítását a kiadó vagy a szerkesztőség kezdeményezheti.
  41. A II. és III. fejezetben rögzített szerkesztői és újságírói függetlenségi alapelvek módosításához a kiadó, a szerkesztőség képviseletére jogosult szerv és a védjegyjogosult Népszabadság Egyesület egyetértése szükséges. Egyéb rendelkezések a kiadó és a szerkesztőség egyetértésével módosíthatók; az Egyesületet a módosításról tájékoztatni kell.
  42. A módosítás nem használható fel a szerkesztői autonómia kiüresítésére.
    IX. A VÉDJEGY ÉS A STATÚTUM KAPCSOLATA
  43. A NÉPSZABADSÁG EU védjegyének jogosultja a Népszabadság Rt. Dolgozóinak Kulturális, Szociális és Segélyező Egyesülete (Népszabadság Egyesület). A kiadó a védjegyet külön védjegyhasználati és licencia-szerződés alapján használja.
  44. A védjegyhasználat engedélyezése önmagában nem jelent tulajdonátruházást. A külön szerződés rendezi a licenc terjedelmét, kizárólagosságát, időtartamát, a digitális felületeket, az arculati követelményeket, a vételi opciót és a megszűnés következményeit.
  45. A védjegyhasználati szerződés nem biztosíthat a védjegyjogosultnak vagy a kiadónak szerkesztőségi döntési jogot, és nem értelmezhető a jelen Statútumban biztosított autonómia korlátozására.
    X. A STATÚTUM MEGSÉRTÉSE ÉS A VITÁK RENDEZÉSE
  46. Feltételezett megsértés esetén a kiadó és a szerkesztőség képviselői haladéktalanul egyeztetést kezdeményeznek. Ha az egyeztetés 30 napon belül nem vezet eredményre, háromtagú Testület jár el.
  47. A Testület egy tagját a kiadó, egy tagját a Népszabadság Egyesület delegálja; az elnököt a két delegált közösen kéri fel médiajogi gyakorlattal rendelkező, független személyek közül. A Testület tagja nem lehet a kiadó munkavállalója vagy az Egyesület tisztségviselője. Az Egyesület e Testületben a szerkesztőségi autonómia védjegyjogosulti letéteményeseként jár el, tekintettel arra, hogy a Statútum II–III. fejezetének megsértése a védjegyhasználati szerződés szerinti jogkövetkezményeket alapozhat meg; ez a szerkesztőség jogszabály vagy kollektív szerződés szerinti önálló érdekképviseletét nem érinti. A fél a tagját a másik fél írásbeli felhívásától számított 8 napon belül jelöli ki. Ha a kijelölés elmarad, vagy a delegáltak további 8 napon belül nem állapodnak meg az elnökről, a hiányzó tagot, illetve az elnököt bármelyik fél kérelmére a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke által kijelölt, médiajogi gyakorlattal rendelkező ügyvéd jelöli ki. A kijelölés megtagadása az eljárást nem akadályozhatja.
  48. A Testület 45 napon belül indokolt megállapítást tesz arról, hogy történt-e Statútum-sértés. Megállapítása a felek közötti szerződéses jogviszonyban kötelező, de nem zárja ki a bírósági, hatósági vagy munkajogi jogorvoslatot. A Testület egyszerű szótöbbséggel határoz, mindkét felet meghallgatja, tagjai összeférhetetlenségüket kötelesek bejelenteni, megállapítását pedig írásban indokolja. Költségeit a felek egyenlő arányban előlegezik; a Testület a költségviselésről a felróhatóság alapján eltérően rendelkezhet.
  49. A Statútum megsértése önmagában nem szünteti meg a védjegyhasználati szerződést; annak jogkövetkezményeit a védjegyhasználati és licencia-szerződés külön szabályai szerint kell alkalmazni.

XI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

  1. A Statútum határozatlan időre szól és nyilvános. Hatályos szövegét a NÉPSZABADSÁG online felületén hozzáférhetővé kell tenni.
  2. A Statútum a Kiadó, a Védjegyjogosult és a VI. fejezet 6. pontja szerint megválasztott szerkesztőségi képviselő általi elfogadás napján lép hatályba.

Budapest, 2026. szeptember 21.