Újra itt a reklámadó, amely kirobbantotta a Simicska és Orbán közti háborút

Múlt héten mutatta be Magyar Péter a 2027-es költségvetést, melynek keretében a reklámadót a jelenlegi 0 százalékról 3,75 százalékra emelnék. A Tisza-kormány éves szinten 14 milliárd forintnyi bevételt vár az adótól, amelyet a kórházi várólisták csökkentésére fordítana. A reklámadó azonban komoly aggályokat váltott ki a magyar médiavállalkozások és médiaszakmai szervezetek körében.

„Ez az adóteher váratlanul érte az iparágat, mivel tudomásom szerint a médiapiac szereplőinek nem volt lehetőségük arra, hogy észrevételeiket megfogalmazzák és eljuttassák a kormányhoz” – nyilatkozta lapunknak Németh S. Szilárd, az ATV vezérigazgatója.

 

Gondok az időzítéssel

 

Urbán Ágnest is meglepte a reklámadó bejelentése. „A létező legrosszabb időzítés abból a szempontból, hogy a médiaipar mikor kap egy ilyen adót a nyakába” – mondta a Népszabadságnak a Mérték Médiaelemző Műhely kutatója. Hangsúlyozta, hogy egy adó miatt valószínűleg máskor sem lelkesedtek volna a médiavállalkozások, de szerinte most végképp nem örülnek azok, akik túlélték valahogy az elmúlt másfél évtizedet, és a politikai befolyás eltűnésével végre esélyük nyílt több bevételt realizálni. A szakértő úgy érzi, hogy egy normalizálódó, újra a piaci viszonyokra épülő médiaipart vág el a reklámadó.

 

Minimum merész a jövő évi költségvetés terve, Magyar Péter soha nem látott átrendezésre tett ígéretet

 

„Ennyi válságos év után ez különösen rosszul érinti a hazai piacot, és több magyar médiacég helyzetét is meggyengítheti egy rendkívül fontos időszak küszöbén” – írta lapunknak az ATV vezérigazgatója. „Az elmúlt években értettük meg igazán, hogy a jól működő média mit jelent a demokrácia szempontjából” – hangsúlyozta a Népszabadságnak Urbán Ágnes. A kutató reméli, hogy a reklámadó miatt nem szűnnek meg médiumok, de felhívta a figyelmet arra, hogy a médiavállalkozások kevesebbet fognak tudni költeni újságírókra és fejlesztésekre, ami a tartalom minőségének romlásához vezethet. A szakértő szerint ennek hosszú távon nemcsak a kevesebb fizetésért dolgozó újságírók lesznek kárvallottjai, hanem mindenki, aki szeretne minőségi tartalmat fogyasztani.

Magyar Péter bejelentése után a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) 12 szakmai szervezettel karöltve emelt szót a reklámadó ellen. Közleményükben többek közt azt kifogásolták, hogy az adó a veszteséges médiavállalkozásokat is terhelheti. Az RMSZ ezen túl felhívta a figyelmet arra is, hogy az adónak közvetetten jóval nagyobb negatív hatása lehet a magyar gazdaságra, mint amekkora hasznot a kormány a behajtásából vár. A közleményt kiadó szervezetek ezért részletes gazdasági hatásvizsgálat nyilvánosságra hozatalát kérték a kormánytól.

 

És mi lesz  a techóriásokkal?

 

Az MRSZ szerint továbbá a legnagyobb kérdés, hogy a reklámadó hogyan érvényesíthető az olyan globális technológiai vállalatokkal szemben, mint amilyen a Google vagy a Meta. A magyar cégek reklámköltéseinek több mint harmada ugyanis ezeknél a vállalatoknál landol. A magyar médiavállalkozások ráadásul alapból hátrányból indulnak, hiszen a globális techcégekkel ellentétben nekik eddig is számos adót kellett befizetniük a magyar államnak, míg a Meta vagy a Google be sincsenek jegyezve Magyarországon, így őket nem érinti olyan adóteher, amelyből a magyar állam profitálhatna.

„Nem szerencsés ebben a helyzetben ráküldeni erre az iparágra egy reklámadót” – fogalmazott lapunknak Urbán Ágnes a digitális platformok térnyerése kapcsán. Kiemelte továbbá, hogy a 3,75 százalék egyáltalán nem alacsony adókulcs. „Ha a magyar médiaipar szempontjából nézzük, akkor a globális techcégeket kéne megadóztatni” – mondta a kutató. Szerinte azonban ez egy tízmilliós országnak különösen, de még az Európai Uniónak is nagyon nehéz.

A reklámadó révén felmerülő aggályokkal kapcsolatban kérdéseket küldtünk a Pénzügyminisztériumnak. „A Pénzügyminisztérium az érintettek szakmai álláspontját is figyelembe véve alakítja ki a reklámadó pontos részletszabályait” – válaszolták megkeresésünkre. Hozzátették, hogy a jogszabály tervezetének véglegesítése folyamatban van, arról a végleges kormányzati döntést követően fognak pontos tájékoztatást adni.

 

Több mint egy tucat szervezet tiltakozik a a Tisza-kormány tervezett reklámadója ellen

 

Részletes válaszok hiányában így egyelőre kénytelenek vagyunk Magyar Péter szavaira hagyatkozni, akit a Telex kérdezett a reklámadóról egy múlt heti interjúban. A miniszterelnök akkor azt mondta, hogy a reklámadótól nem kell tartani, hiszen „nem egy büntető adó lesz”, hanem a társadalmi igazságosságot fogja szolgálni. Magyar Péter ráadásul úgy látja, hogy a 3,75 százalék nem magas adókulcs, tehát nem fogja tönkretenni a médiumokat. „A Tisza-kormánynak nem célja az átlagosnál nehezebb helyzetbe hozni a médiacégeket” – fogalmazott.

A kormányfő az interjúban arról is beszélt, hogy a reklámadó a globális techcégekre is vonatkozni fog. „Aki itt kibocsájt áfás számlát, azt meg lehet adóztatni” – válaszolta sejtelmesen a miniszterelnök arra a kérdésre, hogy ezeket a cégeket hogyan lehet megadóztatni úgy, hogy nincsenek is bejegyezve Magyarországon.

 

A Simicska-Orbán konfliktus forrása

 

A reklámadó nem újdonság Magyarországon, hiszen korábban már a Fidesz is élt a médiavállalkozások ily módon történő megadóztatásának lehetőségével. Az adóteher kivetése ráadásul történelmi konfliktusban eszkalálódott.

2014 nyarán szavazta meg először a kétharmados Fidesz-többségű parlament a reklámadót, amelyet L. Simon László akkori kormánypárti képviselő nyújtott be az Országgyűlésnek. A törvény a reklámbevétel arányában, sávosan határozta meg a kötelezően befizetendő adó mértékét. A legmagasabb adókulcsot novemberre már 50 százalékosra módosították, kifejezetten a kormánykritikus RTL-re szabva, amely cég a magyar médiapiacon egyedüliként rendelkezett a legmagasabb sávnak megfelelő reklámbevétellel. Az RTL végül megegyezett a kormánnyal, Lázár János pedig 2015 februárjában bejelentette, hogy a reklámadót egykulcsosra módosítanák, mértékét pedig egységesen öt százalék körül határoznák meg.

Ez az adóteher azonban Orbán Viktor egykori közeli szövetségesét, Simicska Lajost rendkívül negatívan érintette volna. A milliárdos oligarcha ugyanis többek közt a Hír TV-t, a Magyar Nemzetet és a Heti Választ is birtokolta akkoriban. Simicska cégeire a reklámadó milliárdos terheket rótt volna, amit az üzletember nem vett jó néven, ezért nyilvánosan kezdte el bírálni a kormányt, és magát Orbán Viktort is. A konfliktus végül február 6-án, az azóta is hírhedt G-napon tetőzött, miután Simicska médiabirodalmának felsővezetői váratlanul benyújtották lemondásukat.

Az egységes reklámadót végül 2015 májusában szavazta meg a parlament, mértékét pedig 100 millió forintos éves reklámbevétel felett 5,3 százalékban határozták meg. Simicska médiabirodalma 2018-ban dőlt össze, és nem sokkal rá a reklámadó is követte, hiszen 2019-ben az Orbán-kormány 0 százalékra csökkentette az adókulcsot. Ezt módosítaná most a Tisza-kormány 3,75 százalékra.