Ismét tiltakozik a Spar a kiskereskedelmi cégeket terhelő adók miatt

A Die Presse értesülése szerint a Spar vezérigazgatója, Hans K. Reisch levélben fordult az Európai Bizottsághoz a magyarországi kiskereskedelmi adó idei (és feltehetően a jövő évre tervezett) változásai miatt és a helyzet fokozódásáról számolt be. A Spar idén mintegy 130 millió eurós többletköltségre számít Magyarországon.

Mint az osztrák lap írja, a Spar vezérigazgatója „füstfüggönynek” nevezi a magyar kereskedelmi adó közelmúltbeli változásait, és a Stéphane Séjournénak, az Európai Bizottság alelnökének október 21-én küldött bizalmas levelében azzal vádolja Budapestet, hogy szisztematikusan hátrányos helyzetbe hozza a külföldi kereskedőket. Reisch azt várja, hogy az Európai Bíróság elé vigyék az ügyet, új kötelezettségszegési eljárást indítványoz és az állami támogatások felülvizsgálatát sem zárná ki. „Magyarországnak soha nem állt a legcsekélyebb szándékában sem, hogy minden versenytárs számára egyenlő versenyfeltételeket teremtsen” – áll a levélben.

Emelkednek a terhek

A kiskereskedelmi adó jelenlegi formájában 2020 májusától él, azóta többször változtatott a kormány a mértéken, valamint a sávokat is átrendezték. Az adó mértéke 2026-ban az adóalap 1 milliárd forintot meg nem haladó része után 0 százalék, az adóalap 1 milliárd forintot meghaladó, de 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék, az adóalap 50 milliárd forintot meghaladó, de 150 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék, míg az adóalap 150 milliárd forintot meghaladó része után 4,5 százalék. Az adóalanyok az üzletszerűen kiskereskedelmi tevékenységet végző belföldi és külföldi személyek, szervezetek, valamint a platformüzemelők. A gépjármű-üzemanyag kiskereskedelmében utazók 500 millió forint nettó árbevételig 0 százalékos, 500 millió forint felett viszont 3 százalékos adót fizetnek.

A kormány a jövő évi adótörvény tervezetekben a kiskereskedelmi adó második sávjának a kulcsát 0,15 százalékról 0,45 százalékra emeli. Ez a módosítás az 1 milliárd és 50 milliárd forint közötti nettó árbevétellel rendelkező, mintegy 3000–3500 céget érinti.

Az Európai Bíróság elé került az ügy

Az Európai Bizottság tavaly április 29-én keresetet indított Magyarországgal szemben az Európai Unió Bírósága (EUB) előtt a magyar kiskereskedelmi különadó miatt. Ezt azután lépte meg, hogy a magyar kormány a 2024-ben indított kötelezettségi eljárás ellenére nem módosított a jogszabályokon. A Spar tavaly októberben már levélben sürgette az Bizottságot, hogy szerezen érvényt a kötelezettségi eljárásnak, és vizsgálják felül a főként külföldi kereskedelmi cégeket érintő terheket.

Újabb panaszt nyújtott be az Európai Bizottságnál a SPAR a magyarországi kiskereskedelmi különadó ellen