Európa szégyenpadján: Magyarország költötte tavaly a harmadik legkisebb összeget szociális ellátásokra

Nem bánt bőkezűen a magyar állam a rászorulókkal, ezt korábban is tudni lehetett, de az Eurostat most publikált adataiból kiderül, hogy idehaza tavaly a GDP alig 16,7 százalékát költötte szociális ellátásokra és nyugdíjakra, miközben az uniós átlag a bruttó hazai termék 27,5 százaléka volt. A magyar szociális és nyugdíjrendszer a harmadik legszűkmarkúbb az uniós tagállamok összehasonlításában: a legkevesebbet a GDP 11,2 százalékával Írország és Málta (13,8 százalék) költötte erre a célra.

Mindkét tagállam az angolszász megközelítést alkalmazza a nyugdíjellátásban, vagyis nagyobb szerepet hagyva az önkéntes, vállalati ellátásoknak. Emiatt az állami nyugdíjkiadások súlya a teljes ellátáson belül kisebb, mint a német társadalombiztosítási rendszert követő tagállamoké, mint amilyen Magyarország is, ahol elvileg a nyugellátások közel száz százaléka származik az állami pillérből az alacsony magánbiztosítások miatt.

Kijózanító adatok érkeztek, a magyarok 86 százaléka szerint nem lesz elég a nyugdíj az öregkori megélhetésre

A lista túlsó végén – nem meglepő módon – Ausztria áll, ahol a GDP 32,4 százaléka ment 2025-ben szociális és nyugdíjellátásokra, majd Finnország (32,2 százalék) és Franciaország (32,1 százalék) következett. A magas jóléti kiadások csapdát is jelenthetnek, erre számos nyugat-európai példát lehet találni, ahol magasabbak az államháztartási kiadások és hiányok. Az elmúlt hetek franciaországi tüntetései részben arról szólnak, hogy a társadalom tisztában van azzal, hogy a francia állam szociális kiadásai fenntarthatatlanok, miközben már most megélhetési válság sújtja a francia társadalom szegényebb részét.

Franciaországban újra zavargásokba torkollott a megélhetési válság miatti tüntetéshullám

Az Eurostat számításai szerint 2025-ben az Európai Unióban a szociális védelemre fordított kiadások 5183 milliárd euróra rúgtak, ami 4,9 százalékos növekedést jelent 2024-hez képest. 2025-ben az euróban kifejezett szociális védelmi ellátásokra fordított kiadások az összes uniós országban nőttek. A legnagyobb növekedés 2024-hez képest Horvátországban (+15,4 százalék), Bulgáriában (+12,1 százalék) és Litvániában (+11,6 százalék) volt, míg a legkisebb növekedés Görögországban (+0,6 százalék), Romániában (+0,7 százalék) és Finnországban (+1,3 százalék). Magyarországon egy év alatt 6,6 százalékkal nőttek a kiadások, ezzel legalább a középmezőnyben helyezkedett el az ország.

A szociális ellátásokon belül a nyugdíjakra (2152 milliárd euró, ez a teljes összeg 41,5 százaléka), valamint az egészségügyi ellátásokra (1556 milliárd euró, 30,0 százalék) tették ki a legnagyobb kiadásokat. A fennmaradó összeg a családi ellátásokra, rokkantsági nyugdíjakra, a munkanélküli, a lakhatási és a klasszikus szociális kiadásokra fordították. 

Az előző kormány gyakran védekezett azzal, hogy Magyarországon egyedülállóan bőkezű családi adózási rendszer működik – ami igaz –, ami nem jelenik meg a szociális statisztikákban. Ugyanakkor a családi adómentesség nagyobb része épp a nem rászoruló, hanem a magasabb jövedelmű családoknál jelenik meg, a nőknek biztosított személyijövedelemadó-mentességnek pedig sokszor nincs is köze a klasszikus családtámogatásokhoz, hiszen gyereket már nem nevelő adózók élveznek teljes adómentességet, így ezeket az összegeket nem is lehet ebből az okból a szociális támogatások közé sorolni.

Nehéz örökséget vett át, egyszerre spórol és juttatásokat emel a Tisza-kormány