Kijózanító adatok érkeztek, a magyarok 86 százaléka szerint nem lesz elég a nyugdíj az öregkori megélhetésre

Az emberek 86 százaléka arra számít, hogy nem lesz elég az „állami” nyugdíj, amit öregkorában kapni fog. Ahogy közelednek a válaszadók a nyugdíjkorhatárhoz, úgy kapnak észbe, így 45 év felett már 90 százalék vélekedik így – derül ki az Ipsos Zrt. és az OVB Magyarország Tanácsadó Kft. felméréséből. Bár a várakozások rendkívül kijózanítóak, a nyugdíj előtt állók 84 százaléka még ahhoz sem jutott el, hogy kiszámolja a nyugdíjvárományát. A vállalkozók körében kicsit magasabb ez az arány, de jelentős eltérések nem tapasztalhatóak a különböző társadalmi csoportok között. A többség havi 400-600 ezer forintos nettó nyugdíjat tartana szükségesnek és az a cél, hogy ne csökkenjen az öregkori jövedelme az aktív éveihez képest – mondta Papp Ádám, OVB Magyarország ügyvezetője.

Tudják, hogy gondok lesznek, de kevesen tesznek ellene

A válaszadók egyharmada takarékoskodik a nyugdíjas éveire, ennél magasabb arány a magasabb iskolai végzettségűek, a vezető beosztásúak körében de a vállalkozóknál nagyobb a takarékoskodási arány. Ám mindezek ellenére összességében az aktív korúak kétharmada nem készül nyugdíjas éveikre. Az emberek felismerik, hogy problémát jelent majd a nyugdíjas évek alatti megélhetés, de nem tesznek ellene, hiányzik a cselekvés – foglalta össze az eredményeket Szabadi Ágnes, a felmérést készítő Ipsos Zrt. szenior kutatási vezetője a felmérést bemutató tájékoztatón. Rengeteg nyugdíjkalkulátor létezik az interneten, ezek persze tájékoztató jellegűek, de első lépésnek ezek kitöltése már fontos lenne – tette hozzá Papp Ádám.

Nincs pénz a megtakarításokra

A válaszadók 48 százaléka ismeri csak az állampapírt, mint megtakarítási formát, az önkéntes pénztárakról viszont csak a megkérdezettek 32 százaléka, a nyugdíjbiztosításról 30 százalék hallott, derült ki a felmérésből. De minden ötödik ember – a megkérdezettek 22 százaléka – egyetlen megtakarítási formát sem ismer. Nem arról van szó, hogy nincs megtakarításuk, hanem nem is ismerik ezeket a konstrukciókat, ami összefüggésben lehet azzal, hogy az alacsony jövedelmek miatt a magyarok jelentős részét nem “fenyegeti” az, hogy egyáltalán meg tudjon takarítani. A válaszadók mindössze 46 százaléka rendelkezik ugyanis bármilyen megtakarítással – a fő ok, hogy alacsonyak a jövedelmek, ezt válaszolta a megtakarítással nem rendelkezők 67 százaléka.

Akiknek viszont van megtakarítása, ők elsősorban váratlan kiadásokra tesznek félre, illetve hogy megteremtsék az anyagi biztonságot. A nyugdíjcélra csak a megtakarítók 30 százaléka tartalékol. A fiatalok körében ez az arány jóval kisebb, alig 5 százalékuk spórol az idős korra, ami nem meglepő, bár a korai kezdettel lehet kis összegekkel is akkora tőkét felhalmozni, hogy a senior évekre megfelelő megtakarítás álljon rendelkezésre. A tipikus nyugdíjcélú megtakarító 40 éves korában nyitja meg az első nyugdíjcélú számláját. A megtakarítással rendelkezők elsősorban állampapírban tartják pénzüket, a válaszadók 40 százaléka említette ezt a formát, 31 százalék bankszámlán, 29 készpénzben „takarékoskodik”. Önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítással a válaszadók 19 százaléka rendelkezik – de kis összegeket utalnak ide –, míg a válaszadók 10 százaléka rendelkezik klasszikus nyugdíjbiztosítással.

Alacsonyak a lakosság pénzügyi ismeretei

Az emberek nem foglalkoznak a pénzügyeikkel, mert nincs rá idejük, mindenki rohan, dolgozik, ezért a tanácsadók feladata elsősorban a pénzügyi edukáció – mondta Papp Ádám. Erre rá is szorulnak a magyarok, bár a fiatalok, a gyerekek már most sokszor több ismerettel rendelkeznek, mint a 45 év felettiek. A pénzügyi témában az emberek inkább saját tapasztalataikra támaszkodnak (42 százaléka válaszolt így), magas még a családi baráti kör, illetve az online cikkek említése. Az emberek mindössze 14 százaléka vette igénybe pénzügyi tanácsadó segítségét. A nagyobb megtakarítással rendelkezők esetében nagyobb a nyitottság, de az elmúlt években – magas inflációs időszak miatt – nőtt a tanácsadókhoz fordulók aránya.