Varga Mihály szerint az Orbán-kormány Magyarországot féltette, azért nem mert ellentmondani Matolcsy Györgynek

Az érdemi fordulat a jegybanki alapítványok törvénytelen működésében 2020-at követően történt – erről Varga Mihály jelenlegi jegybankelnök beszélt a parlament MNB-ügyeit vizsgáló bizottságának csütörtöki ülésén. A volt pénzügyminiszter – akit mint az állami tulajdonos egyszemélyes képviselőjét és egykori pénzügyminisztert hallgatták meg – szerint 2019-ig a jegybanki alapítvány(ok) működése során nem születtek olyan döntések, amelyek felvetették volna a visszaélések és a szabálytalanságok lehetőségét. Pontosabban ilyen jelzés nem jutott el a kormányhoz.

A fordulatot szerinte az első GTC-részvényvásárlások jelentették 2020 tavaszán, és ekkor kezdődtek meg azok a folyamatok, amelyek a kormány és a jegybank közötti feszültséget előidézték – fogalmazott Varga. A volt pénzügyminiszter szerint ezt követően vált nyilvánvalóvá 2021-ben, amikor Matolcsy György egy blogot indított, amelyben rendszeresen bírálta a kormányzati gazdaságpolitikát, hogy Matolcsy György és a kormány (magyarán Orbán Viktor miniszterelnök – a szerk.) viszonya megváltozott.

Varga Mihály azt állítja, százmilliárdos vagyonvesztést akadályozott meg, most ingatlanokat is próbálnak megszerezni több országban

A 2025 márciusában nyilvánosságra hozott Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentéséből kiderül, hogy az Optima Zrt. (a jegybanki alapítvány vagyonkezelő cége) 2020 áprilisában döntött a lengyel GTC S. A. ingatlanbefektetési cég részvényeinek megvásárlásáról. A cég részvényei, amelyeket a varsói tőzsdén jegyeznek, már a vásárlás pillanatában is lejtmenetben voltak, de a Covid-járvány kitörése után zuhanórepülésbe váltottak. Az ÁSZ jelentése szerint a GTC S. A. részvényeinek vásárláskori tőzsdei átlagárfolyamához (6,86 lengyel zloty) képest az Optima-csoport 31 százalékkal, közel 60 milliárd forinttal magasabb összeget, indokolatlan felárat, fizetett az eladónak, amely átlagosan 9 zloty részvényenkénti bekerülési árfolyamot jelentett – olvasható a jelentésben. Az elmúlt napokban a GTC részvényei 2,4 zlotyn forognak Varsóban, vagyis a mai árakon számolva részvényenként 6,6 zloty veszteség keletkezett. Az Optima a lengyel ingatlanos cég részvényeinek 62 százalékát birtokolja, csak ezen az ügyleten a mai árakon számolva 200 milliárd forintos veszteség keletkezett, igaz, a cég mögötti ingatlanvagyon ezt a veszteséget mérsékelheti.

Nem mertek lépni a pénzügyi stabilitás miatt

Varga elmondásából kiderül, hogy az Orbán-kormány és Varga számára is 2021 környékén világossá vált, hogy megromlott Matolcsy György és a kormányfő viszonya. Illetve ekkor válhatott világossá a kormányzat számára is, hogy a jegybanki alapítvány befektetései nem feltétlenül a közjót szolgálják. Ennek ellenére a kormány Matolcsy György 2025 márciusi mandátumának lejártáig nem tett érdemi lépéseket az alapítványi ügyekben, holott ha ezt megtették volna, vagy akár nyomást gyakoroltak volna Matolcsyékra, feltehetően komolyabb károkat, vagyonvesztést lehetett volna megakadályozni. Varga a kormány és a tulajdonos képviselőjeként, vagyis saját maga kivárását az MNB speciális helyzetével magyarázta. Elmondása szerint – és ebben van igazság – ha a kormány és a jegybank között megindul egy ellenségeskedés, akkor az az állampapírpiaci hozamfelárakban, a forint gyengülésében több száz milliárd forintos kárt okozott volna az országnak.

Varga azt már nem tette hozzá, hogy 2022 után, az orosz-ukrán háború kitörése után amúgy is rendkívül kockázatossá vált a magyar gazdaság finanszírozása, ezt tetézte az Orbán-kormány és az Európai Bizottság teljes elhidegülése, ami az uniós támogatások majdnem teljes leállásával járt, ami tovább gyengítette a magyar gazdaság és államháztartás válságokkal szembeni ellenálló képességét. Ebben a környezetben valóban kockázatos lett volna egy kormányzat és a jegybank közötti csatába belemenni. Varga azt sem említette, de az Orbán-kormány semmittevését az is motiválhatta, hogy közeledtek a 2022-es parlamenti választások, amelyek előtt nem jött volna jól egy MNB-botrány.

Lengyelországig érnek a Matolcsy-botrány szálai, több száz millió euró a tét

Varga Mihály a csaknem kétórás meghallgatás során többször a jegybank függetlenségével érvelt, mondván, sem neki, sem a kormánynak nem volt lehetősége beavatkozni az MNB belső ügyeibe, pláne még a jegybanktól is jogilag független alapítványok működésébe. Az elmúlt években Orbán Viktor miniszterelnök többször is azzal érvelt a kormány semmittevése mellett, hogy a jegybank teljesen függetlenül működik a kormánytól, a működésébe bele sem szólhat a kormány. Valójában – és erre több szakértő is felhívta a figyelmet – a jegybank monetáris politikával kapcsolatos működésében kell a korlátlan függetlenséget biztosítani. Ezzel szemben az olyan működési ügyekben, mint egy székházfelújítás vagy a jegybanki alapítványok esetében a vagyonvesztés vagy pláne bűncselekmények gyanúja, a kormány igenis léphetett volna mint tulajdonos. Tovább árnyalja a képet, hogy az alapítványok ügyében Varga mégis lépett, amikor elrendelte a jegybanki alapítványok könyvvizsgálatainak felülvizsgálatát, amelynek eredménye az lett, hogy két év elszámolása esetében (2021 és 2022) is visszavonták a beszámolót, de ekkor még sem született feljelentés az ügyben.

A szakításra még két évet kellett várni

Csőszi Attila (Tisza), a vizsgálóbizottság elnöke azt firtatta, hogy mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás. Vagyis Matolcsy György kormánnyal való szembefordulását megelőzte-e a kormányzat fellépése a jegybanki alapítványok ellenőrzése ügyében, vagy erre csak a pálfordulás után került sor. Varga szerint ez egy folyamat volt: elmondása szerint az általa delegált MNB-felügyelőbizottsági tagok többször jelezték, hogy bizonyos anyagokat nem kapnak meg, nem működik velük együtt a jegybank apparátusa. Ez egy olyan fejlemény volt, amely miatt Varga olyan törvénymódosítást kezdeményezett, amely tágította az felügyelőbizottság ellenőrzési jogait.

Matolcsy már többször keményen összeveszett Orbánnal, aztán jött a végső nagy szakítás

A meghallgatás után kiderült, hogy a jegybanki alapítványi ügyek voltak azok, amelyek Matolcsy és Orbán szakításához vezethettek. Matolcsyt Orbán korábban jobbkezének nevezte, nem véletlen, hogy Matolcsy 2010-2013 között nemzetgazdasági miniszter volt, majd a miniszterelnök javaslatára 2013-ban és 2019-ben is megválasztották a Magyar Nemzeti Bank elnökének. A viszony megváltozásának a 2021 júliusában publikált cikk volt az első jele: Matolcsy bírálta a kormány gazdaságpolitikáját, a reformok hiányát a Magyar Nemzetben. Ekkor még nem volt szó nyílt szakításról, az 2022 decemberében, a negyedik megnyert választások után következett be. A parlament gazdasági bizottságában, ahol a 2021-es jegybanki beszámoló volt napirenden, Matolcsy kalandorpolitikának nevezte a kormány intézkedéseit, az ársapkák bevezetését, és kimondta, ami akorra már nyilvánvaló volt: a magyar gazdaság válságban van. Ezt követően állandósult Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Matolcsy György verbális csörtéje, igaz, Varga Mihály ebben soha nem vett részt.

Se nyomkövetőre, se óvadékra nincs lehetőség, Matolcsy György letartóztatásban marad