Erőre kapott a fogyasztás, de az élelmiszerboltokban elakadt a növekedés

Újra lendületet kapott szeptemberben a magyar kiskereskedelem az augusztusi megtorpanás után. A Központi Statisztikai Hivatal pénteken közölt adatai szerint a forgalom az előző év azonos hónapjához képest 4,3 százalékkal bővült, meghaladva az adatokhoz fűzött elemzői értékelésben jelzett, 3,5 százalék körüli várakozást – jelezte Nyerste Orsolya, az Erste vezető elemzője. Augusztushoz viszonyítva, a szezonális és naptárhatások kiszűrésével 1,1 százalékos volt a növekedés. A javulás azonban jelentős különbségeket takar. Miközben a ruházati üzletek, az internetes kereskedők és a benzinkutak növelték eladásaikat, az élelmiszerüzletek összességében valamivel kevesebb árut értékesítettek, mint egy évvel korábban.

A friss adat különösen annak fényében figyelemre méltó, hogy az egy nappal korábban tartott Európai Kereskedelem Napján is a háztartások fogyasztását nevezték a magyar gazdasági növekedés lényegében egyetlen érdemi motorjának. A szeptemberi eredmény erősíti azt az értékelést, hogy a fogyasztás a harmadik negyedévben is fontos támasza maradt a GDP bővülésének. A bolti vásárlások élénkülése azonban nem jelent általános fellendülést az ágazatban.

Augusztusban éves összevetésben még csak 2,4 százalékkal nőtt a kiskereskedelem, júliushoz képest pedig 0,7 százalékkal csökkent a forgalom. Szeptemberben ezt a havi visszaesést csapott át növekedbe. A hosszabb távú, 2021-es szinthez viszonyított adatsorban is ismét emelkedés látszott a nyári lassulás után. 

Az élelmiszerüzletek lemaradtak

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben azonban 0,1 százalékkal csökkent az értékesítés az egy évvel korábbihoz képest. Ez inkább persze stagnálás, mint súlyos visszaesés, de feltűnően elmarad a teljes ágazat növekedésétől. Ezen belül is eltérően alakult a forgalom. Az élelmiszer-kiskereskedelem több mint háromnegyedét adó vegyes üzletekben 0,9 százalékkal nőtt az értékesítés, az élelmiszer-, ital- és dohányáru-szaküzletekben viszont 3,3 százalékos csökkenést mért a KSH.

Ezzel szemben a nem élelmiszer jellegű kereskedelem 8,7 százalékkal bővült. Az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 9,8, a ruházati és cipőüzletekben 9,6 százalékkal emelkedett a forgalom. A gyógyszert, gyógyászati terméket és illatszert árusító üzletek 8,7, a bútor- és műszakicikk-üzletek 6,2 százalékos növekedést értek el. A benzinkutak értékesítése szintén 6,2 százalékkal nőtt.

Az internetes és csomagküldő kereskedelem az átlagnál jóval gyorsabban, 12 százalékkal bővült, és a KSH által számba vett kiskereskedelmi forgalom 9,4 százalékát adta. Az első kilenc hónap egészében 4,3 százalékos volt a kiskereskedelem növekedése. Az élelmiszerüzletekben azonban mindössze 1,9 százalékos bővülést mértek, miközben a nem élelmiszer jellegű kereskedelemben 6, az üzemanyagoknál 7,4 százalékot. Az egyenetlenség tehát nem csupán szeptember sajátossága.

A nagyobb forgalom sem ment meg minden boltot

A vásárlások bővülése mellett is folytatódik az üzlethálózat zsugorodása. Mint az Európai Kereskedelem Napjáról szóló csütörtöki beszámolónkban megírtuk, három év alatt mintegy 15 ezer üzlet tűnt el Magyarországon. Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet vezetője szerint a jelenlegi 90–92 ezres üzletállomány 2030-ra akár 75–80 ezerre csökkenhet.

A szakember idén négy százalék feletti, jövőre három százalékot meghaladó fogyasztásbővüléssel számol. A növekvő keresletből azonban a nagyobb, hatékonyabban működő vállalkozások könnyebben részesülnek, míg a kisebb boltoknak szerényebb bevételből kell kitermelniük a béreket és a fenntartási költségeket. Így ha tartósan lendületet is kap a szektor, így bizony ennek nem minden üzlet tud majd örülni.