Nehéz örökséget vett át, egyszerre spórol és juttatásokat emel a Tisza-kormány

Nehéz örökséget vett át a Tisza-kormány: magas volt az államháztartási hiány, az Orbán-kormány 8,3 százalékkal adta át az idei büdzsét. Az elmúlt négy évben összesen 1,2 százalékos volt a gazdasági növekedés, vagyis gyakorlatilag nem növekedett a magyar gazdaság – mondta Kármán András a Pénzügyminisztériumban Magyar Péter miniszterelnökkel közösen tartott keddi sajtótájékoztatóján, ahol a 2027-es költségvetés terve volt napirenden.

Nehéz úgy költségvetési konszolidációt végrehajtani, ha nincs gazdasági növekedés, ezért a hiánycsökkentés mellett a gazdasági növekedést is újra kellett indítani, miközben az elmúlt években elmaradt szociális intézkedéseket is meg kellett hozni – fogalmazott a pénzügyminiszter. Ezért a kormány célja a gazdasági növekedés újraindítása. 2027 a fejlődés költségvetése lesz: újraindul a növekedés, az idei 1,7–1,8 százalék után jövőre 2,4 százalékkal nőhet a gazdaság. Ehhez kellettek az uniós támogatások, amik lehetővé teszik a beruházások növekedését. A hiány pedig már jövőre 4,9 százalékra mérséklődik – mondta Kármán András.

Minimum merész a jövő évi költségvetés terve, Magyar Péter soha nem látott átrendezésre tett ígéretet

A kormány a gazdasági növekedés fokozatos gyorsulására számít: 2028-ra 2,6, 2029-re 3, 2030-ra 3,1 százalékos GDP-bővüléssel számol – ami konzervatív tervezési pálya, ennél valószínűleg gyorsabb lehet a növekedés – húzta alá a pénzügyminiszter.

A 2027-es költségvetés a működő és emberséges Magyarország költségvetése. Igazságos, mert jelentősen csökkenti a minimálbérek adóját, megduplázza a családi pótlékot, növeli az egészségügyi és szociális kiadásokat. Igazságosabb lesz a költségvetés, hisz a minimálbéresek adója csökken, de jön a milliárdosok adója is – sorolta Kármán András. Emellett jelentős ágazati béremelésekre kerül sor.

„Ezzel akarnak megtartani ápolókat?” – csalódottság és felháborodás fogadta az egészségügyi béremelést

Magyar Péter miniszterelnök ehhez hozzáfűzte, hogy érti és hallja az ágazati emelésekkel kapcsolatos szakszervezeti elégedetlenséget, de akkor sem lehet arról megfeledkezni, hogy ezeken a területeken a jövő évi lesz évtizedek óta az első kétszámjegyű béremelkedés. Ugyanakkor a költségvetés jelenlegi helyzetében nem lehet nagyobbat lépni – mondta Magyar Péter. A következő években, ha a kiadások csökkentése lehetővé teszi, úgy nőhetnek tovább a bérek – fogalmazott a miniszterelnök.

Egyes adómentességek elvesznek

Az igazságosabb közteherviselés jegyében a személyi jövedelemadózásban a már megszerzett adómentességek megmaradnak, de a kormány nem vezeti be a 40 év feletti kétgyermekes nők adómentességét – mondta Kármán András. Az egymillió forint feletti jövedelemrész után viszont a 2, 3, illetve többgyerekes nőknek is adót kell fizetniük jövőre, tehát itt bejön egy adósapka – mondta a miniszter.

Vagyis a már megadott adómentességek megmaradnak úgy, hogy havi bruttó egymillió forintig nem kell adót fizetni azoknak a nőknek, akik jelenleg jövedelemkorlát nélkül élvezik az adómentességet. A kétgyermekes anyák adómentessége így jövőre 40 éves korig jár, e fölött adót kell fizetni, ám a családi adókedvezmény továbbra is érvényben marad, és a duplájára emelt családi pótlék elvileg nem csökkenti a 40 év feletti gyermekes nők reáljövedelmét.

Magyar Péter szerint nem volt fedezet a költségvetésben a női adómentesség kiterjesztésére, bármit is ígért az előző kormány. Az adómentesség kiterjesztése a 40 év feletti nőkre 200 milliárd forintos kiadással járt volna. Az egymillió feletti adókötelezettség a gazdaságosságot szolgálja – tette hozzá a miniszterelnök.

Herczog Mária: A családi pótlék megduplázása üdvözlendő, de drámai, hogy még így sem éri el a 2008-as reálértékét

Nem emelik tovább a 14. havi nyugdíjat

A nyugdíjas SZÉP-kártya bevezetése többet fog juttatni a nyugdíjasok számára, mint ha a 14. havi nyugdíjat tovább emelnék. A SZÉP-kártyát megkapja minden olyan nyugdíjas, akinek az ellátása 500 ezer forint alatt van – vagyis az időskorú ellátottak 90 százaléka – mondta Kármán András. Megmarad a 13. havi nyugdíj, és továbbra is kifizetik a 14. havi nyugdíj első negyedét, mint az idén is. A Tisza-kormány ehelyett a minimumnyugdíjat havi 28 500 forintról 120 ezer forintra emeli, valamint sávosan nőnek majd a 120–146 ezer forint közötti nyugdíjakat is – mondta Kármán András.

Szigorú bérgazdálkodás és spórolás jön a minisztériumokban

A kormány által tervezett hiánycsökkentéshez két forrásból teremtik elő a fedezetet. Egyrészt jellemzően a céges adókat összesen 929 milliárd forinttal emelik, ebből a legnagyobb tétel a társasági adó emelése a nagy cégek számára. A kormány tervei szerint a GDP 1,5 százalékát – 1465 milliárd forintot – tudnak a pazarló kiadások visszavágásával megtakarítani, de az idei egyszeri kiadások kifutása is segíti a hiány csökkentését. Az előnytelen koncessziós szerződések átalakítása 246 milliárdos megtakarítással jár egyetlen év alatt. Óriási túlszámlázás volt ezen a területen – tette hozzá a pénzügyminiszter.

Az uniós támogatások megérkezésével a gazdaságfejlesztési támogatások mértékét is tudják csökkenteni, ezen a területen 169 milliárdos megtakarítás várható – mondta Kármán András. Csökkentik a nagyberuházások telepítésére szolgáló támogatásokat is – tette hozzá a miniszter.

A kormány azzal számol, hogy az Európai Bizottság eltörli a migrációs bírságot, csak ez 135 milliárddal csökkentené a jövő évi kiadásokat. Megtakarítást vár a kormány az ingatlan- és más presztízsberuházások leállításából, csökken a közmédia működési támogatása, illetve megszüntették a NER-közeli szervezetek, alapítványok 50 milliárdos támogatását.

A már bejelentett béremeléseken felül az állami szférában nem lesznek emelések, a minisztériumokban nem számolnak béremelésekkel, szigorú bérgazdálkodás lesz. Ezen felül a dologi kiadásoknál, különösen az informatikai beszerzéseknél csökkenéssel számolnak, köszönhetően a túlárazott szerződések megszüntetésének – mondta Kármán András.

Több mint egy tucat szervezet tiltakozik a a Tisza-kormány tervezett reklámadója ellen