Varga Mihály azt állítja, százmilliárdos vagyonvesztést akadályozott meg, most ingatlanokat is próbálnak megszerezni több országban

A jegybanki alapítványok 2013-as létrehozásának körülményeit firtatta az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseket feltáró bizottság csütörtöki ülésén, ahol Varga Mihály jelenlegi jegybankelnököt hallgatták meg.

A volt fideszes politikus 2013-tól 2018-ig nemzetgazdasági, majd 2025 márciusáig pénzügyminiszterként tevékenykedett és a pénzügyi területért felelős kormánytagként a magyar állam, mint tulajdonos képviselője volt a jegybanknál. Meghallgatása a korábbi pénzügyminiszteri tevékenységére és nem a jelenlegi MNB-elnöki tevékenységére koncentrált, ám a politikus már sok mindenre nem emlékezett a 13 évvel ezelőtt történtekkel kapcsolatban.

Megnyílt az út az alapítványok előtt

A jegybank élére 2013-ban nevezték ki Matolcsy Györgyöt Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára. Kinevezése után rögtön megkezdődött a jegybanktörvény módosítása. Varga Mihály elmondása szerint a törvénymódosítást az MNB akkori vezetése kezdeményezte, többek közt ez a módosítás tette lehetővé, hogy az MNB igazgatósága a működési nyereségét ne a költségvetésbe, hanem az általa létrehozott alapítványokba fektesse. Ezen módosításokat többek között az MNB kormánytól való függetlensége felett őrködő Európai Központi Bank is támogatta – jegyezte meg a miniszter.

Varga emlékeztetett, a jegybanknak már korábban is voltak alapítványai, nem abból származott a gond, hogy az MNB akkori vezetése létrehozta és feltőkésítette őket, hanem a későbbi működéssel voltak problémák. Ráadásul – tette hozzá – az európia jegybankok széles körben működtetnek alapítványokat a közjó érdekében.

A jegybanktörvény módosítása után, így 2014-ban már az MNB igazgatósága döntött az MNB-alapítványok 265,5 milliárd forintos feltőkésítéséről. Varga elmondta, hogy ebben az időben a jegybank az egyik legjobban ellenőrzött intézmény volt, hiszen az Állami Számvevőszék, az MNB felügyelőbizottsága, a belső ellenőrzés és a könyvvizsgáló cég is ellenőrizte a jegybankot. A kormánynak azonban nem volt semmilyen joga az MNB közvetlen ellenőrzésére, hiszen az a jegybanki függetlenséget sértette volna – kockáztatta meg a volt pénzügyminiszter.

Már két Varga Mihály idején történt MNB-ügyben is nyomoz a rendőrség

Az ÁSZ 2018-ban készült jelentése a jegybanki alapítványok ellenőrzésekor még mindent rendben talált, Varga elmondásából azonban kiderül, hogy a pénzügyminiszter által delegált felügyelőbizottsági tagok összesen 14 alkalommal jelezték, hogy szükség lenne a felügyelőbizottság jogkörének bővítésére, például arra, hogy a jegybanki felügyelőbizottság tagjai az alapítványok működését is ellenőrizhessék. Ezt végül Varga Mihály pénzügyminiszter 2024-ben kezdeményezte, ám a kötelező véleményezési kör során az EKB dodonai választ adott azzal kapcsolatban, hogy ez a módosítás megléphető-e. Az MNB vezetése tiltakozott is a módosítás ellen, így a kormány levette a napirendről az MNB-törvény átírását.

Százmilliárdos vagyonvesztést akadályoztak meg

Ezt követően 2025 márciusában Varga lett az MNB első számú vezetője, ebben a minőségében már jóval nagyobb mozgástere volt, mint pénzügyminiszterként. Ezt kihasználva az új jegybanki vezetés azonnal az MNB alapítványainak elveszett vagyonának megmentésébe kezdett, menesztve az alapítvány és vagyonkezelője, az Optima Zrt. vezetését.

Az új vezetők további vizsgálatot kezdtek, aminek következménye számos feljelentés és nyomozás lett. Varga elmondása szerint ennek az érdemi vagyonmentő munkának az eredményeként 100 milliárdos vagyonvesztést akadályozott meg az új vezetés, illetve több száz milliárdnyi kifizetést akadályoztak meg perekkel és tárgyalásokkal. Visszaperelték az Optima Zrt. feletti tulajdonjogot, amit Matolcsy György elnökségének utolsó napjaiban átjátszottak a Matolcsy Ádámhoz köthető Quartz alapkezelőnek.

Varga Mihály visszaszerezte volna az ellopott MNB-vagyon egy részét, de Matolcsy Ádám ügyvédje széttépte a megállapodást

Az MNB új vezetése pert indított és visszaszerezte a vagyonkezelő cég feletti ellenőrzést. Varga szerint további vagyonvisszaszerzésekre is van lehetőség, részvényeket és ingatlanokat igyekeznek megszerezni több országban.

A vagyonvisszaszerzés részeként feljelentést tett és indított kártérítési pert az MNB új vezetése a Szabadság téri székház felújítását végző cég ellen. A projekt 109 milliárd forintba került, az MNB új vezetése 25 milliárd forintot követel vissza a kivitelezőtől a túlárazások miatt.

A bizottság Varga Mihály mellett Matolcsy György volt MNB-elnököt is meghallgatta volna. Matolcsy azonban letartóztatásban van. A volt elnök ügyvédje azt közölte, hogy védence nem is akar megjelenni a bizottság előtt az ellene folyó büntetőeljárás miatt. Az ügyészség pedig azt válaszolta a bizottság megkeresésére, hogy nem vezethetik elő Matolcsyt akarata ellenére – mert ehhez nincs joguk.