Franciaországban újra zavargásokba torkollott a megélhetési válság miatti tüntetéshullám

Újabb feszült szombaton van túl Franciaország, miután százezrek vonultak utcára a megélhetési válság és az oktatás hiányosságai miatt. A hivatalos és a szakszervezeti adatok között jelentős az eltérés: a belügyminisztérium tájékoztatása szerint hozzávetőleg 410 ezer ember vett részt a megmozdulásokon, közülük mintegy 110 ezren a fővárosban. Ezzel szemben a szakszervezeti szövetség (CGT) jóval nagyobb részvételről számolt be: állításuk szerint országszerte megközelítőleg 800 ezren, Párizsban pedig 250 ezren csatlakoztak a menethez.

A tiltakozási hullám hátterében az egyre elviselhetetlenebb lakossági terhek, az élelmiszer- és lakhatási drágulás, valamint a közoktatás elhúzódó nehézségei állnak. Az őszi elégedetlenség hetek alatt országos méretűvé duzzadt, amely a kormányzatot is rendkívüli intézkedésekre kényszerítette. A demonstrálók soraiban a diákoktól a közszféra dolgozóin át a vidéki munkavállalókig a társadalom legkülönbözőbb rétegei képviseltették magukat, egységesen követelve a reálbérek felzárkóztatását és a szociális biztonságot.

Párizsi barikádok a külváros határán

A párizsi felvonulás útvonalát a prefektúra már reggel módosította a belső kerületek és az állami hivatalok védelmében, így a tömeg a külső kerületek felé haladt a Porte d’Italie és a Porte de Vincennes között. Noha a menet kora délután békésen zajlott, a végállomáshoz közeledve elszabadultak az indulatok. A hatóságok szerint a tömegtől elszakadó, fekete ruhás és maszkos csoportok kövekkel és pirotechnikai eszközökkel támadták a kordonokat, több helyen barikádokat emeltek és szemeteskonténereket gyújtottak fel.

Rendkívüli biztonsági intézkedések mellett vonult utcára az ellenzék szombaton Franciaországban

A rendőr-főkapitányság tájékoztatása alapján a zavargásban résztvevők megpróbáltak betörni egy autókereskedésbe is a menetvonal végén, ám az egyenruhások gyors beavatkozása ezt megakadályozta. A rohamrendőrök sűrű könnygázgránátokkal és vízágyúkkal szorították vissza a támadókat, miközben a francia híradók élő képein füstfelhők gomolyogtak és robbanások zaja hallatszott. A biztonsági erők a nap folyamán szigorú ellenőrzéseket végeztek: a fővárosban több mint háromezer átvizsgálást hajtottak végre veszélyes eszközök kiszűrésére.

Laurent Nuñez belügyminiszter szombat esti hivatalos tájékoztatóján arról számolt be, hogy országszerte mintegy ezer embert vettek őrizetbe, és a szám a további vizsgálatok során tovább emelkedhet. A tárcavezető hangsúlyozta, a biztonsági erők rendkívüli erőszakot tapasztaltak az ultrabaloldali szélsőségesek részéről. Hozzátette, a rendbontók szinte minden helyszínen azonos módszert követtek: szándékosan leváltak a békés tömegről, hogy a rendfenntartókat támadják.

Összecsapások és súlyos sérülések vidéken

A feszültség a vidéki metropoliszokra is kiterjedt: Lyonban, Bordeaux-ban, Marseille-ben, Lille-ben, Montpellier-ben, Nantes-ban, Toulouse-ban és Nizzában is könnygázt vetettek be. Nantes központjában üzleteket rongáltak meg és fosztogattak a zavargók, a helyszínen hat elkövetőt tetten értek és őrizetbe vettek. Marseille kikötővárosában égő barikádok mellett sorakoztak fel a készenléti alakulatok, miközben Lille-ben vízágyúval oszlatták a kordonokat megrohamozó tüntetőket.

Nizzában és Montpellier-ben a politikai ellentétek torkolltak erőszakba: a belügyminiszter megerősítése szerint szélsőjobboldali és szélsőbaloldali csoportok csaptak össze közvetlenül az utcán. A hatósági fellépések során súlyos sérülések is történtek: Clermont-Ferrand-ban és Toulouse-ban két tüntetőt válságos állapotban szállítottak kórházba a rendőri beavatkozásokat követően. A sérülések körülményeit a hatósági felügyelet vizsgálja, az esetek pedig azonnal heves politikai bírálatokat váltottak ki.

A belügyi vezetés a művelethez mintegy 70 ezer rendőrt és csendőrt vezényelt az utcákra, tízezerrel többet, mint a megelőző héten. Ahogyan arra a Deutschlandfunk, rámutatott, hogy a megelőző razziák során a kora délutáni órákig már 135 személyt állítottak elő. Nuñez a közösségi médiában keringő, középületek elleni erőszakos felhívásokkal indokolta a rendkívüli készenlétet.

Kijárási tilalmak és a meghirdetett folytatás

A kormányzati szigor előzménye az október 17-i erőszakhullám volt. Ekkor Franciaország-szerte elszabadultak a pusztító indulatok: Limoges-ban felgyújtották a városházát, több ezer üzletet fosztottak ki, s mintegy 2400 személyt vettek őrizetbe. A kabinet válaszként több városban, így Limoges-ban és Párizs egyes forgalmas terein éjszakai kijárási tilalmat és tiltott gyülekezési zónákat rendelt el mind a felnőttekre, mind a kiskorúakra vonatkozóan.

Az intézkedések komoly bírálatokat váltottak ki. Az Amnesty International jogvédő szervezet arra figyelmeztetett, hogy a kormányzati lépések az autoriter gyakorlatok felé mutatnak, és csorbítják a békés gyülekezés szabadságát. Az Európa Tanács emberi jogi biztosa szintén sürgette a párizsi döntéshozókat, hogy a legnehezebb körülmények közepette is tartsák tiszteletben az állampolgárok tüntetéshez való jogát és a fokozatosság elvét.

A feszültség enyhülésére a hétvégi események után sincs kilátás: a sárgamellényes mozgalom máris bejelentette a megmozdulások harmadik felvonását október 31-ére. A felhívás szerint tüntetésekre és ülősztrájkokra készülnek a nemzetgyűlés előtt, valamint az ország valamennyi városházájánál. A szakszervezetek és a diákszervezetek szintén fenntartják követeléseiket, így a francia kabinet a következő hetekben is folyamatos utcai nyomásra számíthat.