Vélemény

Beck Tamás: Ha egyszer nosztalgia lenne az Orbán-rendszer iránt, akkor emlékeztessünk az egészségügyi rendszer áldozataira

Beck Tamás: Ha egyszer nosztalgia lenne az Orbán-rendszer iránt, akkor emlékeztessünk az egészségügyi rendszer áldozataira

A NER első időszakában a Fidesz agytrösztje kitartóan próbálkozott azzal, hogy a Horthy-korszak iránt nosztalgiát ébresszen a magyar társadalom széles rétegeiben. Persze kudarcra volt ítélve ez a kísérlet. Nem csupán a két világháború közt kormányzó rezsim szociális érzéketlensége, s autokratikus hatalomgyakorlása miatt. Többet nyomott ennél a latban, hogy rengeteg család számon tartott legalább egy halott hozzátartozót, aki katonaként a doni katasztrófában, vagy deportáltként a náci megsemmisítő táborok valamelyikében veszítette életét.  

Felteszem, hogy unokáink generációjában is akadnak majd olyanok, akik utólag rózsaszínűre festenék az Orbán Viktor nevével fémjelzett érát. Nekik is nehéz dolguk lesz, hiszen csaknem minden hazai családnak van egy olyan halottja, aki a magyar egészségügyi rendszer kétségbeejtő állapota folytán hunyt el az elmúlt tizenhat esztendőben. Tagadni se próbálom, hogy e sorok írója többszörösen érintett: imádott nagymamámat kórházi fertőzés miatt vesztettük el, egy súlyos beteg hozzátartozóm pedig a végtelennek tűnő kórházi várólisták következtében jelenleg is versenyt fut az idővel az életéért.

A legutóbbi időkig közszájon forgott az a vélekedés, hogy a hazai egészségügy végzetes leromlásában az Orbán-kabinetek személyzeti politikája a ludas – az a gyakorlat, melynek értelmében a szóban forgó szakterületért felelős kormányzati megbízottak legfőbb „erénye” a szakértelem helyett „a nemzet miniszterelnöke” iránti lojalitás volt. De még ez az elképzelés is túl jóhiszeműnek bizonyult. A rendszerváltó erő által nemrégiben nyilvánosságra hozott dokumentumokból derül ki, hogy Orbán Viktor klikkjének szándékában sem állt szanálni a lepusztult kórházakat, illetve enyhíteni az ellátást veszélyeztető orvoshiányon.

Érdemes figyelni az évszámokat. Oknyomozók feltárták, hogy már 2015-ben, a harmadik Orbán-kabinet idején lefolytatott az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egy vizsgálatot, melyből a kormánytagok számára is világossá vált, hogy a hazai kórházak egy része a gyógyítás minimális feltételeinek sem tud maradéktalanul megfelelni. 2020-ban a Boston Consulting Group állított össze egy jelentést, amely részletesen elemezte a betegellátás romlását, reformokat sürgetve.

Egy normális demokráciában az éppen hatalmon lévő párt jó kormányzás révén szeretne esélyt kapni a folytatásra. Egy választási autokráciában más a helyzet. Orbán Viktor kormánya mindkét dokumentumot egy fiók mélyére süllyesztette, a hazai egészségügy áldatlan állapota miatti népszerűségvesztését pedig előbb idegengyűlölő hecckampánnyal, majd háborús tömegpszichózis szításával ellensúlyozta. Az eredmény? A koronavírus-járvány lakosságarányosan nálunk szedte a legtöbb áldozatot.

Jókai Mór A kőszívű ember fiai című regényének egyik szereplője írja búcsúlevelében: „A mi sírköveink lesznek a jel, hogy ott szikla van, amerre nem kell a hajót kormányozni.” Az elhanyagolt egészségügyi rendszer áldozatai emlékeztessenek mindenkit a jövőben arra, hogy mit várhatnak a populistáktól.

A szerző publicista

–

A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.

Ezt is ajánljuk

Szerkesztői válogatás