Márfai Péter: Az ukrán kukorica és a leplombált vagonok

Volodimir Zelenszkij találkozott Magyar Péterrel, és azt a kérést fogalmazta meg, hogy ukrán kukoricát szállítana át Magyarországon, amúgy leplombált vagonokban. A zárt vagonos szállítás abban a megfontolásban játszik szerepet, hogy Magyarországon nem értékesíthető az ukrán gabona.

A Nyugat-Európába érkező ukrán kukoricából hús lesz. A takarmány, ha olcsó, akkor olcsó hús lesz. Az olcsó hús pedig visszajön hozzánk a nagy kereskedelmi láncok kínálatában. No nem úgy értendő a dolog, hogy akkor olcsón jelenik meg a kínálatban, hanem jelentősen nagyobb profit képződik a nyugati termelőknél, illetve a forgalmazóknál. A magyar hústtermelőkre ez úgy vonatkozik, hogy a nagykereskedelmi láncok kínálatában akkor, és olyan áron jelenhetnek meg, ha a nyugati beszerzési színvonalat képesek árban is elérni. 

Az egy más kérdés, hogy mit jelent az olcsó. Olcsó az, ami a mi termékünknél kevesebbe kerül, ami az általunk szállított termékhez képest árelőnnyel bír, és a meglévő piacokról kiszorít bennünket. Ha kukoricáról beszélünk, akkor ez érvényes a középeurópai termelőkre. Legalábbis érvényes volt, amíg ténylegesen számottevő mértékben exportáltunk kukoricát. Tavaly még egymillió tonna kukoricát szállítottunk külföldre, idén ennek már kevesebb mint harmadát. Sőt, valójában ott tartunk, hogy a magyarországi kukorica termelés nem elegendő a hazai takarmányigények kielégítésére, importálunk kell. Be kell hoznunk kukoricát ahhoz, hogy az állattenyésztés működni tudjon.

Miközben nálunk a hosszú ideje tartó, most már úgy tűnik ismétlődő aszály a szántóföldi kukorica termesztés mértékét és hatékonyságát durván lecsökkenti, addig a világban kukorica-bőség van, csökkennek az árak. Európa kukorica behozatalra szorul, és meg is érkezik Amerikából, Ukrajnából és dél Amerikából a szükséges mennyiség. 

Annak ellenére, hogy a világpiaci árak csökkennek, ez nem jelenti azt, hogy Magyarországon is csökkenne a kukorica ára. A zárt piac a hazai romló termelési feltételek hatását tükrözi. Alacsony a forgalomban lévő kukorica mennyisége, ennek megfelelően emelkedik az ára. Nagyon jelentősek a különbségek a termésátlagokban. Az aszály különböző mértékben sújtja a keleti és a nyugati megyék termelőit.

Több évig Baja dunai kikötőjét működtető Kft. felügyelő bizottságát vezettem. Tapasztaljuk, hogy a dunai gabonaszállítások drámai mértékben csökkennek. Ebben az évben a XVI. Bajai Gabona Partnerség Találkozót szervezte meg a Bajai Országos Közforgalmú kikötő. Az előadások tartalma jórészt a változás, a természeti és az ebből következő piaci változások körül forgott. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a hosszú ideje tartó természeti változások mostanra lényegesen átalakítják Magyarország gazdasági lehetőségeit. 

Az ukrán gabonára vonatkozó kereskedelmi szabályok, a szállítási tilalom egy olyan állapotot véd, ami ma csak részben áll fenn. A GMO mentesség az unióban biztosan sérül, mert a behozott kukorica eredete ezt nem garantálja, nincs tekintettel erre a szempontra. A világpiaci ár esése pedig különösen vonzóvá teszi az európai vásárlók számára a külső forrásból behozott kukorica megvásárlását. Abba a helyzetbe kerülünk, hogy miközben nem tudjuk megvédeni a termelőket, nem tudjuk megvédeni az állattenyésztést, kiszorulunk az európai piacról és érzékelhetően nem tudunk változtatni a piaci folyamatokon.

Most ősszel igazán aktuálissá válik Lakner Zoltán megállapítása, hogy a mi belátásunkon, megértésünkön, alkalmazkodási képességünkön múlik, hogy lesz-e számunkra megfelelő folytatás. Fontos, hogy megtaláljuk azt a a kört ahová érdemes tartozni. 

Az ukrán kérés teljesítése amellett, hogy Ukrajna számára érdemi lehetőség, a mi szempontunkból is tartalmaz értéket. Ezért a plombált vagonok szerepét is érdemes átgondolni.

A szerző volt országgyűlési képviselő

–

A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.