Dávid Ferenc: Nem egy bohóc kapta a békedíjat

2026. január 15-én Donald Trump a Fehér Házban fogadta María Corina Machado venezuelai ellenzéki vezetőt, a Nobel-békedíj 2025. évi kitüntetettjét, aki felajánlotta a kitüntetését az amerikai elnöknek. Machado asszony – hazája érdekeit szem előtt tartva – tett gesztust az amerikai elnöknek, mondván: Donald Trump sokat tett Venezuela szabadságáért. Az USA elnöke már korábban is követelte magának ezt az elismerést, de az arról döntő bizottság tagjait természetesen nem befolyásolta Trump pimasz nyomulása. Kaptak is ezért tőle hideget, meleget.

Trump elfogadta az ajándékot, és a Fehér Ház tájékoztatása szerint meg is tartotta: „Maria odaajándékozta nekem a Nobel-békedíját a munkáért, amit végeztem. Micsoda gesztusa a kölcsönös tiszteletnek. Köszönöm, Maria!” A történeten persze a fél világ szörnyülködött (inkább az egész). Mit várhatunk egy olyan embertől, aki személyes vágyainak teljesülése érdekében addig duzzog és erőszakoskodik, míg egy joggal kitüntetett személytől el nem orozza a világ egyik legjelentősebb díját? Az a Trump lett ily módon a Nobel-békedíj „birtokosa”, aki korábban háborúval fenyegette Kolumbiát és Kubát, Grönlandra benyújtotta területi igényét, a szomszédos Kanadával is összetűzésbe került és napjainkra az Ontario-tavat is átkeresztelte Amerika-tóra. Csak úgy, indulatból. És ami a legsúlyosabb: 2026 februárjában az USA háborút robbantott ki a Közel-Keleten, ami jelenleg is folyik. Ez a viselkedészavaros amerikai politikus mégis azt gondolta, hogy joggal aspirálhat arra a díjra, amit a békéért tett erőfeszítésért ítélnek oda.

Örök optimistaként abban reménykedtem, hogy Trump felhagy a Nobel-békedíj megszerzéséért folytatott küzdelemmel, hiszen – ha kerülő úton is, de – megszerezte azt. Tévedtem. Október 9-én tudtuk meg, hogy Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság volt bírája kapja meg idén az elismerést. Trump azonnal reagált, szégyenletesnek és kínosnak nevezte az idei döntést, majd durván minősítette a skandináv országot: „Ez egy kitörölhetetlen szégyenfolt Norvégián, amit nem fogunk elfelejteni”. De még ez is kevés volt számára, mivel így folytatta: „a Nobel-békedíjat örökre hiteltelenné tette egy maroknyi radikális, akik antidemokraták, és valójában a civilizáció ellenségei.”

Az amerikai elnök bizonyára nem tudja, hogy a díjat a 19. század végén alapították és 1901-ben adták át el először.  Nem a norvég kormány jelöl, nem a norvég kormány adományoz, hanem egy öttagú – parlament által választott – bizottság, tehát teljesen felesleges szidalmaznia a békés északi államot. Több mint 120 éve működik ez a rendszer, és akkor is fog, amikor Donald Trump már nem lesz elnök. Zavarban vagyok, mert ez az egész történet egyszerre nevetséges és dermesztően rémisztő. Csak kacagni lehet azon, hogy egy idősödő, rendkívül hiú politikus fészekrabló szarka módjára veti rá magát az elismerést jelentő díjra, ugyanakkor félelmetes, hogy ez a fickó a világ – katonai és gazdasági értelemben is – legerősebb országának nagyhatalmú vezetője. Mostani duzzogása és panasza azért is felháborító, mert béke helyett lángokban áll a Közel-Kelet, és ezt a háborút Trump szabadította a világra.

Derűlátó módon szeretném befejezni a jegyzetet. A 62. Müncheni Biztonsági Konferencián a kaliforniai Gawin Newsom, az USA egyik legerősebb és legnépesebb tagállamának demokrata kormányzója arra bíztatta a világ vezetőit, hogy álljanak ki Trump klíma- és külpolitikájával szemben, majd hozzátette: „Donald Trump csak átmeneti jelenség, és három év múlva eltűnik.” Kívánom, hogy legyen igaza.

A szerző közgazdász.

–

A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.