Drágább, de igazságosabb: nem lesz könnyű táncba vinni az új katát

A kata újragondolása, majd tervezett 2027 januári bevezetése fontos és pozitív lépés az új kormány gazdaságpolitikájának kialakítása során. A 2022 szeptemberében szűk látókörűen hatályba léptetett, máig érvényes jogszabályon volt is mit csiszolni. Az új javaslatot véleményező szakértők közül senki sem vitatta, hogy a tervezet sok szempontból kedvezőbb az eddigi gyakorlatnál, ezért talán van esély arra, hogy a parlamenti jóvágyás után olyan törvény születik, amely a mindennapi életben is működőképes, érthető és igazságos.

Ugyanakkor az új katát jelenlegi állapotában aligha lesz könnyű táncba vinni, hiába sikerült a jó irányt kijelölni. Annak ugyanis ára van, hogy megszűnik az eddigi szabályozás rendszerszintű „bombája”: a rendkívül alacsony hozzájárulás a társadalombiztosítási – és nyugdíjalaphoz. A havi 50 ezer forintos adóból elenyésző szolgálati idő és minimális nyugdíjalap keletkezett, ami a katások számára előrevetítette az időskori elszegényedés veszélyét.

Ezért gondolhatták a Pénzügyminisztériumban úgy, hogy a főállásúak havi adóját 100 ezer forintra emelik, ami a korábbinál lényegesen nagyobb összeg, viszont az ellátási alap jövőre havi 317 ezer forintra ugrik, ami már látótávolságra van a minimálbértől, ezért végre megfelelő mértékű társadalombiztosítási védelmet és tisztességes szolgálati időt jelent. A jövő esztendőtől mérséklődhet az az igazságtalanság, hogy a havi egymillió forintot számlázó katás vállalkozó fix 50 ezer forintot adózik, vagyis a teljes adóterhe mindössze 5 százalékot tesz ki, miközben egy ugyanennyit kereső, bejelentett munkavállaló bérét közel 40 százalékos elvonás terheli. Az új kata ezt a torzulását sávos és kiegészítő adókkal is próbálja csökkenteni, ezáltal közelítve a katások adóterhét a többiekéhez.

Az éves bevételi keret 22 millió forintra emelése igyekszik követni az elmúlt évek inflációját, és biztosítja azt, hogy a mikrovállalkozásoknak ne kelljen mesterségesen „fékezniük” a növekedésüket az év végén a kerethatár átlépéstől való félelem miatt. A kormány a kata népszerűségének növekedésében bízik, feltehetően jogosan. Több mint 100 ezer új kisvállalkozás megjelenésére, illetve a korábban kilépők visszatérésére számítanak a mellékállásúak, a diákok és a nyugdíjasok visszacsábítása révén. A cégeknek számlázó grafikusok, informatikusok, különböző tanácsadók és  szakmunkások is új katázók lehetnek. Mindez forint milliárdokkal gazdagíthatja az államkasszát.

Megfontolandó, bár erősen túlzó az egyik szakmai szervezet vezetőjének megállapítása: ez a kata „bonyolult és hézagos jogszabályi katyvasz, amely az egyszerűsítés helyett adminisztrációs útvesztőt hozna létre”. A neves adószakértő nyilván arra gondolhatott, hogy a tervezet szerint két évig – 2027-ben és 2028-ban – egymás mellett élne a régi és az új kata-szabályozás. A jelenleg katázók jövőre még havi 75 ezer forinttal megússzák az emelést, miközben az új belépőkre már a 100 ezres tétel vonatkozna. Ez a kettősség könyvelési és jogértelmezési zavarokat okozhat.

A VOSZ éles kritikája szerint az új kata sokaknak drágább lesz, mint a jelenlegi normál adózás, különösen az alacsonyabb jövedelmű részmunkaidősöknek vagy nyugdíjasoknak. Ami nem kétséges, a jogalkotóknak érdemes ezen elgondolkodniuk. Az új kata igazságosabb, de drágább alternatíva lett. Szakmailag alátámasztható, hogy a magasabb állami ellátásokért cserébe többet kell fizetni, de a fix költségek emelkedése miatt a nagyon alacsony forgalmú vagy hobbivállalkozások kiszorulhatnak ebből az adózási formából. A VOSZ és az adószakértők egyaránt arra figyelmeztetnek, hogy a céges számlázás engedélyezésével a NAV kíméletlen ellenőrzési hullámot fog indítani, hogy kiszűrje azokat a munkáltatókat, akik rendes munkaviszony helyett katás vállalkozásként akarják „foglalkoztatni” a munkatvállalóikat a járulékok megspórolása érdekében. Ugyanakkor a társadalom tagjainak többségét hidegen hagyja (nincs igazuk!), hogy a tervezetből kimaradtak az egyéni ügyvédek, akik nem választhatják az új katát. Rossz nyelvek szerint: „nem kell aggódni, úgyis kivívják maguknak.”

Az nem kétséges, hogy az újrafésült jogszabály, mint általában azok, amelyek tömegessé teszik a kivételt, nem éppen komfortosak a piacgazdasággal, de megfelelő szabályozással akár szolgálhatják is azt. Viszont igazuk lehet a bírálóknak abban, hogy a céges számlázás túlzott megnyitása torzíthatja a versenyt és adóelkerülésre adhat okot. 

Bár a törvényjavaslat elfogadásáig a szövegben érdemi változtatás már nemigen várható, az aligha tagadható, hogy a jelenlegi szabályozáshoz képest radikális lesz a változás. 

A szerző újságíró.

–

A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.