Csáki György: Minden idők legdrágább házasságtörése mutat rá a vállalati naprendszer-modell kockázataira
Egy nagyvállalati vezető félrelép, csábítója egy rivális ország kémje – bulvárlapok témája lehet, esetleg egy krimié. Jensen Huang, az Nvidia nevű tech-óriás első emberének esete azonban nemcsak a világ tőzsdéit rendítheti meg, de bekerülhet a vállalatgazdasági tankönyvek vállalatirányítás/tulajdonosi érdekképviselet fejezetébe is.
Az Nvidia vitathatatlanul a világ legfontosabb mesterséges intelligencia-chipgyártója, (tőke)piaci értéke 4500 milliárd dollár (volt a botrány kitörése előtt), amit csak az Apple előzi meg (5200 milliárd dolláros piaci kapitalizációval). Az Nvidia valamivel több mint 6 százalékát teszi ki az S&P 500 tőzsdeindexnek, világszerte meghatározó szereplője az indexkövető befektetési alapoknak és nyugdíj-megtakarítási számláknak. Ezért az Nvidia részvényárfolyamának alakulása amerikai és nemzetközi megtakarítók millióinak nyugdíj- és befektetési számláira gyakorol hatást. Az Nvidia árfolyama a botrány kitörése óta 186,64 dollár értékről 160 dollár alá csökkent, azaz közel 12 százalékot esett. Szakértők szerint a cég értékvesztése akár 1000 milliárd dolláros is lehet.
Az 1963-ban Tajvanon született Huang szüleivel gyermekként Thaiföldre került, onnan költöztek az USA-ba, ahol a világhírű Stanford Egyetemen szerzett villamosmérnöki diplomát. Huang 1993-ban, két villamosmérnök kollegájával alapította meg a céget olyan chipek tervezésére, amelyek valósághűbb grafikai megjelenítést tesznek lehetővé a videojátékokban. Ennek érdekében szerződést kötöttek egy japán játékfejlesztő céggel, s a következő évtizedet az Nvidia a videojáték-iparban töltötte. Ezután a vállalat kifejlesztett egy olyan szoftvert, amely lehetővé tette a programozók számára, hogy a chipeket általánosabb célokra is használják. 2016-ban Huang személyesen mutatta be az Nvidia első mesterségesintelligencia-szuperszámítógépét Elon Musknak, az akkor még kevéssé ismert OpenAI nevű kutatólaboratórium egyik társalapítójának. Néhány évvel később, amikor a nyilvánosság számára elérhetővé vált a ChatGPT, az Nvidia már kedvező pozícióban volt ahhoz, hogy kihasználja az ezt követő mesterségesintelligencia-konjunktúra lehetőségeit. „Huang az MI-iparág globális arca. Nem lehet egyetlen másik vezetővel, de még két-három jelölttel sem helyettesíteni – nyilatkozta nemrég egy iparági elemző. Ő nem csupán egy vezérigazgató: ő az MI-iparág legnagyobb hatalmú embere a világon.”
November első napjaiban azonban Huang nyilvánosan elismerte, hogy házasságon kívüli viszonya volt egy Alice Huang (névrokon!) nevű hölggyel, aki egy szingapúri székhelyű cég (Megaspeed) vezetője. A CNN értesülése szerint az amerikai hírszerzés már májusban jelezte, hogy a hölgy a kínai hírszerzés ügynöke. Lényeges, hogy a Megaspeed ellen akkor már szövetségi vizsgálat folyt annak gyanúja miatt, hogy amerikai exportkorlátozásokat megsértve amerikai félvezetőket juttatott el kínai cégekhez.
És itt kezdődnek a vállalatgazdasági tanulságok.
Az Nvidia tevékenységét teljes mértékben Huang határozta meg az elmúlt 33 évben. Az igazgatóságnak nincs elnöke, Huang helyettesítésére – esetleges utódlására – semmilyen terv nem létezett, 60 középvezető közvetlenül a vezérigazgatónak, Huangnak jelentett. Az Nvidia legutóbbi, a szabályozó hatóságoknak benyújtott éves pénzügyi jelentése elismeri, hogy „a hatékony utódlástervezés biztosításának elmulasztása” akadályozhatja „stratégiai tervezésünket, a tervek végrehajtását és hosszú távú sikerünket”.
A botrány rávilágít a mesterségesintelligencia szektor egyik jelentős sebezhetőségére: ezeknek a felfoghatatlanul nagy hatalmú vállalatoknak a sorsa elválaszthatatlanul összefonódik egyetlen ember személyével. Az úgynevezett kulcsszemélyi kockázat (key man risk) nem csupán az Nvidia számára jelent problémát: a Tesla és a SpaceX egyaránt Elon Musk, a világ leggazdagabb embere körül forog. Az OpenAI egyet jelent vezérigazgatójával, Sam Altmannel. Mark Zuckerberg, a Meta társalapítójának keze nyoma gyakorlatilag minden jelentős döntésen rajta van, amelyet a Facebook és az Instagram tulajdonosa, egy másik meghatározó mesterségesintelligencia-iparági szereplő, meghoz.
Áldás és átok
A kulcsszemélyi kockázat még soha, egyetlen iparágban nem volt ennyire egyszerre „áldás és átok.” A mesterséges intelligencia sajátos természete – rendkívüli összetettsége, titokzatossága és specializált jellege – különösen fogékonnyá teszi ezt az iparágat az egyszemélyi vezetésre. Az említett tech-óriások egyfajta „naprendszer-modellre” épülő vezetési struktúrát alakítottak ki – minden és mindenki az első számú vezető körül forog, ami súlyos problémákat okozhat – ahogy okoz most, az Nvidia esetében. Nyilvánvalóan ki kellene építeni egy kellően erős második vezetői vonalat, gondoskodni kellene arról, hogy legyenek megfelelően felkészült vezetők az első számú vezető mögött.
Mivel az Nvidia – mint minden jelentős amerikai vállalat – tőzsdén jegyzett cég, a Huang-botrány további, a tőzsdei cégek vezetésével és tájékoztatási kötelezettségeivel kapcsolatos kérdéseket is felvet. Mióta tud az ügyről a cég igazgatósága? Félrevezette-e Huang a testületet? Egy jelentős ügyfél vezetőjével fennálló szerelmi kapcsolat eltitkolása nyilvánvalóan egy súlyos összeférhetetlenség eltitkolásának minősül. De ennél fontosabb kérdések is felmerülnek. Kérdés, hogy az Nvidia és Huang mennyire nyíltan tájékoztatta a nyilvánosságot és a részvényeseket, miközben az újságírók már egyre mélyebben feltárták az ügyet. Ezen a ponton a befektetők félrevezetése is felmerül. A házasságon kívüli viszony személyes ügy, de a nyilvánosság valótlan vagy elégtelen tájékoztatása azzal a váddal szembesítheti az Nvidiát, hogy lényeges vállalati információkról tett félrevezető nyilatkozatot.
Érdekes ugyanakkor, hogy az USA illetékes hatóságai semmiféle tájékoztatást nem adtak, adnak arról, hogy mennyire került látókörükbe az ügy és hogyan foglalkoznak azzal. Ez annál is meglepőbb, mert egy geopolitikai, geoökonómiai szempontból különösen érzékeny – mondhatni: a legérzékenyebb – területről van szó. A mesterséges intelligencia működését kiszolgáló adatközpontokban használt egyes chipeket, amelyek az USA előnyét jelentik a technológiai versenyben, elvben tilos Kínába exportálni. Az Nvidia – a szingapúri Megaspeednek való exporttal kikerülte ezt a tilalmat – s a Megaspeed vezetője ezt egy igazán ősi módszerrel érhette el Jensen Huangnál. Elkerülhetetlennek tűnik a nemzetbiztonsági vizsgálatok kiterjesztése – csakúgy, mint a kongresszusi és szenátusi vizsgálóbizottságok felállítása.
Ugyanakkor a tech-óriások vezetői a Trump adminisztráció bőkezű támogatói. A mesterségesintelligencia-iparág több százmillió dollárt juttatott a jelenlegi elnöknek a közelmúlt két választási kampányában. Paul Krugman szerint a Trump környezetében lévők részben ezért fedezték Huangot. A Nobel-díjas közgazdász erről a blogbejegyzésében azt írja: „nem tudom, hogy ez az árulás mennyiben felel meg a hazaárulás jogi kritériumainak, de erkölcsi értelemben lényegében erről van szó.”
Jensen Huang november 12-én lemondott az Nvidia vezérigazgatói posztjáról, a cég pénzügyi vezető posztját 10 éve betöltő vezérigazgató-helyettest nevezték ki megbízott vezérigazgatónak.
Huang a válóperén veszíthet néhány tízmilliárd dollárt, s elvesztette vállalatvezetői nimbuszát – de földönfutó aligha lesz. Nem tudni, hogyan folytatja, folytatja-e, Elon Musk mindenesetre kijelentette, hogy „nagyon megtisztelő lenne, ha nálunk folytatná. A kérdés ennél bonyolultabb, s az egész MI szektor jövőjét befolyásolhatja. Huang távozása jelentős űrt hagy maga után az egész iparágában, mert kulcsszerepet játszott a technológiai fellendülést támogató üzletek megvalósításában. Dicstelen távozása felveti a kérdést, hogy vajon széthullhat-e az általa kialakított ökoszisztéma, és ha igen, ez veszélybe sodorhatja-e azt a konjunktúrát, amely jelentős szerepet játszott az amerikai tőzsde emelkedésének fenntartásában, és a gazdasági növekedés egyik hajtóerejévé vált. Becslések szerint, 2025-26-ban az USA gazdasági növekedésének negyede származott az iparág fejlesztéseiből.
Az Nvidia kockázatitőke-befektetőként is működik: olyan vállalatok növekedését finanszírozza, amelyek egy rendkívül nagy tőkeigényű ágazatban tevékenykednek. A „körkörös finanszírozás” (circular financing) kifejezést sokan emlegetik az Nvidia pénzügyi megállapodásaival kapcsolatban, mivel a vállalat olyan cégeket támogat, amelyek aztán az ő termékeit vásárolják meg. „A kötelezettségvállalások, garanciák és egyéb kereskedelmi megállapodások pénzügyi, partnerkockázati és végrehajtási kockázatoknak tesznek ki bennünket, és nem feltétlenül hozzák meg a várt előnyöket” – közölte az Nvidia a legutóbbi negyedéves gyorsjelentésében. Huang célja az volt, hogy a pénzügyi szektor fogadja el az Nvidia MI-infrastruktúráját fedezetként egy több mint 500 milliárd dollárnyi tőkét mozgósító MI-fejlesztés finanszírozására. Mindezt Huang mozgatta, s a megállapodás még nem végleges, az új helyzetben az ambiciózus projekt akár meg is hiúsulhat.
Az Nvidia 33 év alatt felhalmozott hatalmas technológiai tudása, s az MI-szektorban nélkülözhetetlen termékei révén a mesterséges intelligencia iparnak továbbra is meghatározó globális szereplője marad. Viszont a „naprendszer modell” kockázatainak illusztrálása terén minden bizonnyal évtizedekig az Nvidia lesz a legrosszabb példa a vállalatgazdaságtanban.
Egy nagyvállalati vezető félrelép, csábítója egy rivális ország kémje – bulvárlapok témája lehet, esetleg egy krimié. Jensen Huang, az Nvidia nevű tech-óriás első emberének esete azonban nemcsak a világ tőzsdéit rendítheti meg, de bekerülhet a vállalatgazdasági tankönyvek vállalatirányítás/tulajdonosi érdekképviselet fejezetébe is.
Ezt is ajánljuk
Huszár Ágnes: Az Isztambuli Egyezmény ratifikálása jelentős lépés, de csak az első
Lakner Zoltán: A dakota ló megdöglött
Rónay Tamás: Trump és Putyin alkut köthet a megosztott Európa feje fölött
Hompola Krisztina: A miniszterelnök bűnbakot lőtt
Bolgár György: A csillaghullás hete









