Huszár Ágnes: Az Isztambuli Egyezmény ratifikálása jelentős lépés, de csak az első
A szociális munka napján jelentette be a miniszterelnök azt a csomagot, amely megkönnyíti a magyar lakosság többségének életét. Az Isztambuli Egyezmény előírásainak megvalósítása egyértelműen és hathatósan szolgálja a nők és a gyermekek biztonságának, méltóságának és jogainak megerősítését.
A NER tavasszal hármas jelszóval próbálta a választópolgárokat meggyőzni, hogy az akkor még hatalmon levő pártokra adják szavazatukat. A „no war, no migration, no gender” szlogen nem segítette győzelemhez őket. Látjuk, bukásuk óta sem özönlenek menekültek az országhatáron át, és senki nem kényszerít magyarokat az orosz-ukrán háború lövészárkaiba.
De mit is jelent a gender, illetve ennek tagadása? A társadalomtudományokban használatos terminus – magyarul: társadalmi nem – a biológiai nemre ráépülő, koronként és kultúránként változó szokás- és viselkedésrendszert jelent. Az emberek különös meggondolások nélkül követik ezeket – a csecsemők rózsaszín vagy világoskék rugdalózójától, a kislányoknak ajándékozott babáktól, a kisfiúknak adott autókon és játékfegyvereken keresztül egészen az állítólag nőiknek és férfiaknak való foglalkozásokat megkülönböztető pályaválasztási tanácsokig. Követik ezt a szabályrendszert a gender eltörlését követelő politikusok is: látta már valaki Orbánt szoknyában megjelenni vagy udvariassági kézcsókot nyomni egy férfi politikus kezére?
Az Európa Tanács a nők és a családon belüli erőszak ellen 2011-ben megfogalmazott dokumentumot, az Isztambuli Egyezményt a magyar kormány 2014-ben aláírta, a ratifikációval azonban késlekedett. 2020-ban az Országgyűlés elfogadott egy olyan határozatot, amely elhatárolódott ettől a dokumentumtól azzal a kifogással, hogy nem kívánja a magyar jogi normákba beépíteni az úgynevezett genderideológiát. Varga Judit akkori igazságügyminiszter kijelentette, hogy semmi szükség nincs az egyezményre, hiszen a magyar törvények a benne rögzítetteknél hatékonyabban védik a nőket az erőszaktól, s gúnyosan mosolyogva hozzátette: „Tudjuk, a gendervonaton nincsen fék”.
Az egységes genderideológia, amelytől annyira óvott bennünket az orbáni törvényhozás és propaganda gépezete, olyan, mint a népmesék lúdvérce: nem létezik. Van ezzel szemben genderszempontú történettudomány, irodalomtörténet és nyelvtudomány, ezeket számos kutató és oktató műveli mind a mai napig külföldön, a hazai egyetemeken és más kutatóhelyeken is. Orbán és köre figyelmét ezek sem kerülhették el, 2018-ban például betiltották az ELTE TáTK-án felvehető Társadalmi Nemek Tanulmánya mesterszakot. Rétvári Bence államtitkár a betiltást úgy indokolta, hogy „a szak tartalma szemben áll mindazzal, amit a kormány értékvilága az emberről vall”. Ez az érvelés ellentétes az Alaptörvény X. fejezete (2) bekezdésével, amely szerint tudományos kérdésekben csak a tudomány képviselőinek van joguk dönteni. A Fidesz-kormány tagjainak persze soha nem volt erőssége a törvények tisztelete.
Most végre eljutottunk oda, hogy a magyar Országgyűlés napirendre szándékozik tűzni az Isztambuli Egyezmény ratifikálását, mivel tudható, hogy a magyar törvények nem biztosítottak megfelelő védelmet a rászorulóknak. Évente átlagosan több mint ötven, tehát hetente egy nő halt meg országunkban párkapcsolati erőszak következtében. A kékre-zöldre vert gyerekekről, az ideálisnak éppen nem nevezhető gyermekotthonokba kényszerült kicsikről ne is beszéljünk.
A ratifikálás azonban nem elég. Átfogó védelmi rendszert kell kiépíteni felkészült támogató szakemberekkel és szükség esetében igénybe vehető menedékhelyekkel. Természetesen be kell iktatni a követelményeket a hazai törvényekbe is, mindezt nemzetközi ellenőrzés mellett.
Egészségügyi rendelkezések változása is várható. Az Orbán-kormány úgy próbálta emelni a születésszámot, hogy korlátozta a fogamzásgátlás lehetőségeit. Ez helytelen volt, ennek belátása következtében ezentúl nem lesz vényköteles az esemény utáni tabletta, és megszüntetik az úgynevezett szívhangrendelet kötelező jellegét is. Az intézkedés nem növelte a születésszámot, viszont megalázta az abortuszra jelentkező, amúgy is szorongásokkal küzdő nőket. Az egyházak egy része megpróbálta az elmúlt hónapokban rábeszélni az egészségügyi minisztert a rendelet megtartására, nagy megkönnyebbülés, hogy nem sikerült.
Remélhetőleg könnyebb és biztonságosabb lesz ezek után a magyar nők élete. Közelebb kerülhetünk ahhoz, hogy megszűnjék a különbség az egyes és a kettes személyi számot viselő állampolgárok között.
A szerző nyelvész, egyetemi oktató
–
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.
Ezt is ajánljuk
Csáki György: Minden idők legdrágább házasságtörése mutat rá a vállalati naprendszer-modell kockázataira
Lakner Zoltán: A dakota ló megdöglött
Rónay Tamás: Trump és Putyin alkut köthet a megosztott Európa feje fölött
Hompola Krisztina: A miniszterelnök bűnbakot lőtt
Bolgár György: A csillaghullás hete









