Csendben magára hagyták a Snétberger-programot, a Lannert-féle tárcán múlik a tehetségek jövője
Az államot képviselő Nemzeti Tehetség Központ az elmúlt években fokozatosan leépítette a Snétberger-programot, amelyre egyébiránt roppant büszke volt. A kiemelkedő talentumú, többnyire hátrányos helyzetű fiatalok 15 év után először nem tudták elkezdeni az őszi kurzusukat a Snétberger Zenei Tehetség Központ felsőörsi bázisán. A minisztériumi engedély máig hiányzik.
A 2011-es után alapítása után először nem indulhatott el az őszi felsőörsi bentlakásos kurzus a Snétberger Zenei Tehetség Központban. A Nemzeti Tehetség Központ (NTK) eufemisztikus közlése szerint a minisztérium lehetőséget biztosított a Snétberger Alapítvány számára a program önálló megvalósítására. A NTK kivonult tehát a történetből. A szaktárca pedig még nem lépett bele.
„A válaszok többségét kifejezetten terelőnek érzem… – reagált Snétberger Ferenc a program alapítója és művészeti igazgatója, amikor a Nemzeti Tehetség Központ lapunknak küldött válaszairól kérdeztük. – Ha ennyire nagy becsben tartanak/tartottak engem és a programot, akkor miért nem egyeztettek velem egyetlen fontos döntésről sem? Hogyan alakíthatták át nélkülem az általam kidolgozott oktatási modellt, ha valóban fontos nekik a hátrányos helyzetű diákok oktatása? Számos tanulmány, anyag hangsúlyozza a mentorok fontosságát, de akkor miért hagyták őket az útszélen?”

Fotó: Koncz Márton / Népszabadság
A Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas gitárművész az NTK magyarázatával finoman szólva sem elégedett. Szerinte olyan lényegi kérdésekre nem adtak választ, mint a támogatási összeg és a diáklétszám csökkentése, valamint a mentori szerepkör megszüntetése.
„Többször is próbáltunk kapcsolatot felvenni Lannert Judit miniszter asszonnyal és az általa vezetett minisztériummal is, eddig sajnos mindhiába. Legelőször nyáron, július elején küldtem neki e-mailt, azóta többször is próbáltunk kapcsolatot teremteni. Pedig már több mint egy hónapja Budapesten vagyok, remélve, hogy tudok találkozni, beszélni valakivel” – érzékelteti Snétberger Ferenc a folyamat homályosságát. – Sejtéseim szerint valaki vagy valakik próbálták lehúzni a programot, illetve rossz hírét kelteni. Azonban azért valljuk be, hogy a másik fél – jelen esetben én magam – meghallgatása nélkül döntést hozni egy 16 éves sikerprogramról nem éppen bölcs döntés.”
A különleges zenei tehetséggel rendelkező roma és/vagy hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok tehetséggondozását berlini pedagógiai tapasztalatai alapján indította el a gitárművész. A felsőörsi létesítményt kifejezetten nekik hozták létre az akkor még működő Norvég Alapra és magyar állami forrásokra támaszodva. Miután az Orbán-kormány nem szívelte a tőle függetlenül kiáramló, akkoriban 5 milliárd forintot jelentő civil szervezeti támogatásokat, ezért a teljes 77 milliárdos csomagról lemondott. (A szerződést nemrég kötötték meg újra, így 92 milliárd forint érkezhet Magyarországra, ennek nagyjából a tizede a civil szektorba.)
A felsőörsi ingatlanegyüttes 2024-ben a MOL – Új Európa Alapítványhoz került, a program pedig a Nemzeti Tehetség Központhoz. A NTK az elmúlt években megfelezte az 140-150 millió forintos tehetséggondozás költségvetését, leépítve a diákok szociális és a szakmai támogatását biztosító mentorhálózatot is.
Lapunk megkérdezte a NTK-t, hogy miért vált szükségessé a „program folytatásához szükséges szakmai megvalósítási feltételek és a rendelkezésre álló források összehangolása” – ezt írták korábbi kérdésünkre –, és mikorra várható ennek az eredménye. „A Snétberger-program sajátos szakmai felépítésére és a Snétberger Ferenc által kialakított módszertanra tekintettel az illetékes minisztérium lehetőséget biztosított a Snétberger Alapítvány számára a program önálló megvalósítására, és ehhez támogatási forrást is megítélt. A megvalósítás részletes feltételeinek véglegesítése a minisztérium és az érintett alapítvány közötti további egyeztetést igényel” – írták, nem részletezve, hogy minderre miért volt szükség.

Fotó: Koncz Márton / Népszabaság
Megtudtuk azt is, hogy miután a program a Nemzeti Tehetség Központon kívül, önállóan valósulhat meg, ezért az NTK nem vesz részt a szaktárcával esedékes koordinációban. Az igazi kérdés persze az, hogy az állam miért nem indított időben egyeztetést, hogy az október 19-re meghirdetett őszi kurzuson részt vehessenek a gyerekek. A minisztériumi engedély nélkül ugyanis sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták intézni.
Korábbi kérdéseinkre a Nemzeti Tehetség Központ példás értékelést adott a Snétberger-programról, amely „másfél évtizede végez kiemelkedő munkát a hátrányos helyzetű, zenei tehetséggel rendelkező fiatalok támogatásában. A Snétberger Ferenc által kidolgozott, nemzetközileg is elismert módszertan értékes és megőrzendő része a hazai tehetséggondozásnak. A program eddig a Nemzeti Tehetség Központ közreműködésével, a felsőörsi Zenevölgy Központban valósult meg. A szakmai munka további támogatása és a program egyedi értékeinek megőrzése érdekében a minisztérium a Snétberger Alapítvány számára biztosít anyagi forrást. A kurzus folytatásához a szakmai megvalósítás feltételeinek és a rendelkezésre álló forrásoknak az összehangolása szükséges.”

Fotó: Koncz Márton / Népszabadság
Kiemelték azt is: „Fontos, hogy a Snétberger program a jövőben is lehetőséget biztosítson a tehetséges, hátrányos helyzetű fiatalok zenei fejlődésére, és megőrizhesse azt a különleges szakmai szemléletet, amely az elmúlt 15 évben sikeressé tette. A program egyik legfontosabb értéke, hogy a zenei képzés mellett a fiatalok egyéni élethelyzetére, személyes fejlődésére és társadalmi esélyeinek javítására is figyelmet fordít. A program folytatásához szükséges forrás a jövőben is rendelkezésre fog állni.”
Snétberger Ferenc várja a minisztérium mielőbbi jelzését, hogy a nyitott kérdéseket a sikeres program megnyugtató jövője érdekében rendezhessék.
A kulturális és az oktatási tárcától is érdeklődtünk a Snétberger-program jövőjéről, amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.
Ezt is ajánljuk
A professzor álnéven zsidózik
Öt éven át filmezte menekülését egy Iránban élő afgán lány
Fókuszcsoportozás Magyar Péterrel, fókusz nélkül
Magyar kereskedelmi tévén még sohasem sugároztak annyire agresszív és szadista mozgóképet, mint a Keselyű című minisorozat
Ruhával is kommunikálnak – az utcai divatról és a Z generáció öltözködéséről nyílt kiállítás a Capa Központ kávézójában









