Horváth Gábor: A világ Trump nélkül

Hunyjátok be a szemeteket és tegyetek úgy, mintha rajta lennék a szavazólapon! – kérte az amerikaiaktól Donald Trump és az amerikaiak megfogadták a tanácsát. Az elnök pártja a félidős választások előestéjén készülő felmérésekben általában 7-8 százalékos hátránnyal indul, de neki idén sikerült ezt 11 százalékra feltornázni. Ehhez képest első nyilatkozatai egyikében azt mondta, ha ő is a szavazócédulán van, akkor a republikánusok utcahosszal nyertek volna. Egy másikban meg azt, hogy nem róla szólt a választás, hanem az ezek szerint rosszul kiválasztott republikánus jelöltekről.

De ideje túllépni Trump egocentrikus világképén, mint ahogy az amerikaiak zöme is szeretné minél előbb maga mögött tudni az elmúlt évtizedet. Sajnálatos módon azonban még mindig van a Fehér Házban két éve, amiből különösen a következő két hónap ígérkezik veszélyesnek. Az új kongresszus január 3-i beiktatása előtt még eljátszadozhat a vámtarifákkal és belekezdhet egy-két háborúba.

Az amerikai elnökök második mandátumának második fele a „béna kacsa” időszak, amikor már mindenki azt lesi, mi (ki) jön utána. Trump esetében azonban ennél többről van szó: vajon folytatódik-e a nevével fémjelzett korszak vagy Amerika képes lesz újraépíteni a saját demokráciájába vetett hitet. A világban betöltött szerepének okozott károk mérséklése még ennél is nehezebb feladatnak ígérkezik. A legfontosabb és legsürgetőbb azonban a Trump-féle MAGA visszaszorítása lenne. Második elnöki mandátuma első két évében ugyanis gyorsan kiderült, hogy ennek lényege az emberektől elszedett pénz családi és haveri körben való elosztása, a sajtó korlátozására tett kísérlet, s ha kell, akár az állami erőszakszervezetek politikai célokra történő bevetése.

Amerika persze most nem ezekre mondott nemet, csupán a benzin és az élelmiszerek árát szeretné megfizethetőbbé tenni. Csakhogy a kettő szorosan összefügg: az autoriter rezsimek nem választási versenyben, hanem éppen annak kiiktatásával akarják biztosítani tartós fennmaradásukat, vagyis nem tartják szükségesnek figyelembe venni a társadalom igényeit. Trump is ezzel próbálkozott, de az amerikai berendezkedés – nem kis részben az alapító atyák által nagyon körültekintően kiegyensúlyozott hatalommegosztás miatt – ellenállóbbnak bizonyult, mint például az 1990-es magyar alkotmányosság.

A népszerűtlenné vált Trumptól elforduló republikánusok és az ijesztő mélységekből visszakapaszkodó demokraták 2028-as elnökválasztási versenye jó eséllyel nem egy a XX. század elejének nézetein nevelkedett, trumpi jelöltről, hanem egy új, XXI. századi jövőről fog szólni. Ebben az értelemben az amerikai választók történelmet írtak. Ha a világnak szerencséje lesz, akkor legalább egy nemzedékre előre megjegyzik a tanulságokat.