Elindult a várólista-csökkentés, de mikor lesz belőle több műtét?

A várólistán szereplőknek a tárca tájékoztatása szerint nem kell külön jelentkezniük a programba. Az a kórház veszi fel velük a kapcsolatot, ahol a műtétre előjegyezték őket. Szükség esetén a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ Egészségvonal munkatársai is közreműködnek. Elsősorban telefonon keresik a betegeket, akiket pedig nem sikerül elérni, postai tájékoztatást kapnak. A legalább egy éve várakozók helyzetét egyenként, dokumentáltan felülvizsgálják. A kórházaknak november 15-ig valamennyi, 180 napnál régebben várakozó beteg esetében ellenőrizniük kell, hogy továbbra is szükség van-e a műtétre, megtörtént-e a szükséges kivizsgálás, és aktuális-e az előjegyzés. Az utóbbi hat évben a magánfinanszírozott beavatkozások száma több mint háromszorosára, 641-ről 2056-ra nőtt, így a magánműtétek aránya az összes regisztrált beavatkozáson belül a korábbi 5,6 százalékról 18,7 százalékra emelkedett. Ez önmagában indokolja a felülvizsgálatot, mert a nyilvántartásokban olyan betegek is szerepelhetnek, akiket időközben másutt, akár magánellátásban már megoperáltak. A minisztérium novemberre ígéri a felülvizsgálat utáni, frissített várólistaadatokat.

 

Hét év alatt több mint kétszeresére nőtt a térdprotézis-műtétek várakozási ideje

 

A tárca által ismertetett, 2026. júniusi adatok szerint csípőprotézis-műtétre közel 12 ezren, térdprotézis-beültetésre mintegy 23 ezren vártak. A minisztérium szerint a legalább 180 napja tartó várakozások több mint 90 százaléka ehhez a két műtéttípushoz kapcsolódik, ezért a mostani program ezekre összpontosít.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai szerint a térdprotézis-műtéten átesett betegek tényleges átlagos várakozási ideje 2019-ben 126 nap volt, 2026 első nyolc hónapjában azonban már megközelítette a 295 napot. A csípőprotézis-beültetéseknél ugyanezen időszak alatt 88 napról mintegy 143 napra nőtt az átlag. Ezek az adatok a már elvégzett műtétek előtti várakozást mutatják, nem azt, hogy egy ma várólistára kerülő beteg pontosan mikor jut operációhoz. Az országos átlagok ráadásul jelentős intézményi különbségeket takarnak.

A NEAK adataiból az is kiderül, hogy a térdprotézis-műtétek medián várakozási ideje 2026 első nyolc hónapjában 206 nap volt. Vagyis a megoperált betegek fele ennél rövidebb, fele ennél hosszabb ideig várt. A 295 napos átlag és a 206 napos medián közötti jelentős különbség arra utal, hogy a különösen hosszú várakozások erősen felfelé húzzák az országos átlagot. A NEAK elemzése szerint a hozzáférési problémák elsősorban a protézisműtéteknél súlyosak, miközben az egyes intézmények között jelentős eltérések vannak. A műtéti várólisták országos rövidülése ezért önmagában még nem feltétlenül jelenti azt, hogy minden térségben hasonló mértékben javul az ellátáshoz jutás.

 

Van, aki már két éve vár, más még szakorvosi időpontot sem kap

 

A miniszteri bejelentés alatt megjelent hozzászólásokból jól látszik, milyen várakozások és aggodalmak kísérik a program indulását. Egy hozzászóló arról írt, hogy édesanyja két éve szenved a térdével, de legutóbb is azt mondták neki, tovább kell várnia. Egy másik betegnek 2027 októberére van műtéti időpontja, és – mint írta – még 575-en vannak előtte a sorban. Volt, aki arról számolt be, hogy hároméves várakozási időt kapott, amelyből egy év már eltelt. Mások arra hívták fel a figyelmet, hogy a betegút nem a műtéti várólistára kerüléssel kezdődik. Egy veszprémi hozzászóló szeptember közepe óta próbál ortopédiai szakrendelésre időpontot kérni, de novemberre már nem volt hely, a decemberi előjegyzést pedig még nem nyitották meg. Egy másik beteg arról írt, hogy végül magánellátásban végeztette el csípőprotézis-műtétjét, mert állítása szerint az állami ortopédiai szakrendelésre fél éven belül sem jutott volna be. A beszámolókat nem ellenőriztük egyenként, de arra a problémára irányítják a figyelmet, hogy a várakozási időnek van egy, a műtéti várólista-statisztikákban nem feltétlenül látható része: az az idő, amíg valaki egyáltalán eljut a szakorvosi vizsgálatig, majd a műtéti előjegyzésig. A hozzászólások között ugyanakkor többen üdvözölték a programot, és reményüket fejezték ki, hogy hamarabb sorra kerülhetnek.

Mondhatják a magukét: egy hónapon belül nyilvánosak lehetnek az első betegelégedettségi értékelések Magyarországon

A korábbinál jobban fizetnék a többletműtéteket

 

A kormány közlése szerint összesen 21,6 milliárd forintot fordítanak a programra. Ebből 2026-ban 1,2 milliárd, 2027-ben 18,9 milliárd forint szolgálja a csípő- és térdprotézis-műtétek ösztönző finanszírozását. További egymilliárd forint jut az intézmények eszköz- és informatikai fejlesztéseire, félmilliárd pedig az országos intézményi várólista-nyilvántartási rendszer továbbfejlesztésére. A finanszírozás alapja a 2019-es műtéti teljesítmény. A minisztérium által ismertetett konstrukció szerint azok az intézmények, amelyek ennél több csípő- vagy térdprotézis-beültetést végeznek, a többletműtétek után emelt térítésre lehetnek jogosultak. A tárca közlése szerint a programba bevont többletbeavatkozások finanszírozását a korábbi 110 százalékról 130 százalékra emelnék. A tervezett konstrukcióban az alapfinanszírozáson felüli 30 százalékpontos ösztönzőből 25 százalékpont a többletellátáshoz, további öt százalékpont pedig a minőségi adatszolgáltatáshoz kapcsolódna. Utóbbi körébe a betegek visszajelzései, az általuk jelzett egészségi eredmények és a protézisregiszter adatai tartoznak. A minisztérium szerint az ösztönző többlet legalább 80 százalékát a beavatkozásokban közvetlenül részt vevő orvosok, szakdolgozók és ellátásszervezők díjazására fordítanák. A fennmaradó rész az intézmények adatgyűjtési, informatikai és minőségbiztosítási feladatait szolgálná.

A bejelentett konstrukció részletes végrehajtási szabályai ugyanakkor még tisztázásra szorulnak. A nyilvánosan elérhető finanszírozási rendelkezésekben a várólista-csökkentési program általános térítési szintjeként 110 százalék szerepel, míg a 130 százalékos finanszírozás a szürkehályog-műtéteknél jelenik meg.

A konstrukcióval a kormány nem egyszerűen több pénzt adna a kórházaknak, hanem anyagilag is érdekeltté tenné őket a műtéti teljesítmény növelésében. A program eredményessége ugyanakkor attól is függ, hogy az intézmények rendelkeznek-e a többletmunkához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel.

 

Nem feltétlenül kell tovább nyitva tartani a műtőket

 

A minisztérium szerint a műtétek többségét továbbra is rendes munkaidőben végeznék el. A cél elsősorban a műtők jobb kihasználása: ahol eddig naponta két-három operációt végeztek, ott a munkaszervezés javításával akár négyre növelnék a számukat. Ahol a műtői és az osztályos kapacitás lehetővé teszi, délutánonként és esetenként szombaton is operálhatnak. A tárca szerint az éjszakai tervezett műtétek csak végső megoldásként jöhetnek szóba, mivel az éjszakai kapacitásokat elsősorban a sürgős ellátások számára kell fenntartani.

A program része a kórházak közötti együttműködés is. Szükség esetén egy intézmény műtéti csapata másik kórház műtőjében is dolgozhatna. A minisztérium valamennyi közfinanszírozott kórházat bevonna a programba. A székesfehérvári Szent György Kórház Mozgásszervi Sebészeti Centrumát országos mintaként mutatták be. Az intézményben külön várólista-csoport segíti a betegek útját a kivizsgálástól a műtétig, és a műtők munkáját is úgy szervezik, hogy minél kevesebb legyen a két beavatkozás közötti üresjárat. Hegedűs Zsolt a látogatás során arról beszélt, hogy a székesfehérvári gyakorlatot más kórházakban is szeretnék meghonosítani. A centrumot Zahár Ákos, a programért felelős miniszteri biztos vezeti.

Több pénz jut a magyar egészségügyi rendszernek, de mit kapnak a betegek?

A műtő jobb kihasználása nem mindenütt jelent megoldást

 

A munkaszervezés javításának azonban vannak határai. Ezt mutatta meg a Népszabadság korábbi videóriportja is, amelyet a Budapesti Uzsoki Utcai Kórház ortopédiai osztályán forgattunk. Hangody László professzor és munkatársai évek óta olyan rendszerben dolgoznak, amelyben egy sebész két műtő között váltva akár négy térdprotézis-beültetést is elvégezhet a szokásos munkaidőben. Amíg az egyik műtőben operálnak, a másikban előkészítik a következő beteget. Az osztályon korábban volt olyan időszak, amikor naponta tizenkét protézisműtétet végeztek. A forgatás idején azonban jellemzően nyolc beavatkozásra volt lehetőség, mert a három műtőből csak kettőt tudtak használni.

A műtéti kapacitást az elöregedett berendezések, a szakemberhiány és a műtétek utáni ápolási lehetőségek is korlátozzák. Hiába képesek a sebészek gyorsan és jól szervezetten dolgozni, ha nincs elegendő altatóorvos, műtői szakdolgozó vagy ápoló, illetve nincs hely a műtét után lábadozó betegek számára.

A finanszírozás is vitatott kérdés. Hangody szerint a protézisműtétek költségeinek növekedését a kórházi térítések nem követték megfelelően. Finanszírozói oldalról ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy a műtétek megtérülésének megítélésekor a külön folyósított bértámogatásokat is számításba kell venni. Az egyszerű első beültetések és a különösen költséges protéziscserék gazdaságossága között jelentős különbség lehet. Az Uzsoki példája arra világít rá, hogy a kórházak nem azonos helyzetből indulnak. Ahol a műtők kihasználatlanok, ott a jobb szervezés önmagában is növelheti a teljesítményt. Ahol viszont már most is intenzíven dolgoznak, ott a további bővítéshez személyzetre, eszközökre és ápolási kapacitásra is szükség van.

 

Nemcsak a műtétek számát, a minőséget is mérnék

 

A minisztérium közlése szerint a programban hangsúlyos szerepet kap a betegutak szervezése. A kórházi várólista-felelősök feladata lesz, hogy segítsék a műtéti előkészítést, egyeztessék az időpontokat, és kövessék a betegek előrehaladását. Ha egy tervezett beavatkozás váratlanul elmarad, lehetőség szerint egy már kivizsgált, műtétre előkészített beteget hívnának be helyette. A tárca a betegek tapasztalatait is felhasználná az eredmények értékeléséhez. A csípő- és térdprotézis-műtéten átesetteket az új betegelégedettségi rendszerben kérdeznék meg többek között a tájékoztatásról, a kommunikációról, a várakozási időről és a kórházi körülményekről. Emellett a betegek által jelzett egészségi eredményeket és a protézisregiszter adatait is figyelembe vennék. A NEAK és a minisztérium negyedévente értékelné a program teljesítményét, és ígéretük szerint nyilvánosságra hozzák az adatokat is.

Reagált cikkünkre a minisztérium, nem kerülhetnek veszélybe a már megkezdett gyógyszeres kezelések, a tervezet még változhat