Több pénz jut a magyar egészségügyi rendszernek, de mit kapnak a betegek?

A csaknem 510 milliárd forintos többlet ellenére az egészségügy több súlyos problémája továbbra is megoldásra vár. Az egészségbiztosító adatai szerint a közfinanszírozott csípőprotézis-műtétek száma még mindig elmarad a járvány előtti szinttől, a kórházi adósságok pedig jövőre is újratermelődhetnek. A költségvetésből így egyelőre inkább a meglévő rendszer működtetésének, mintsem átalakításának pénzügyi prioritásai olvashatók ki.

A 2027-es költségvetési törvényjavaslat szerint az Egészségügyi Minisztérium és az Egészségbiztosítási Alap együttesen 509,7 milliárd forinttal többet költhetne, mint amennyit a 2026-os, év közben módosított költségvetésben előirányoztak. Ez jelentős forrásbővítés, bár ez még nem jelenti azt, hogy több beteg jut ellátáshoz, rövidebbek lesznek a várólisták, vagy megszűnnek a kórházak pénzügyi gondjai.

A legnagyobb tétel a szakdolgozók és az egészségügyben dolgozók béremelése: erre 191,7 milliárd forintot szánnak. A kórházi nagyértékű gyógyszerek finanszírozására 95,3 milliárd, a kórházak működéséért fizetett díjak emelésére 51,3 milliárd, a gyógyszertámogatások bővítésére pedig 38 milliárd forint jutna. Ez a négy tétel együtt a teljes egészségügyi többlet közel háromnegyede. A fennmaradó összegből többek között a háziorvosi és fogászati ellátásra, a mentőautók cseréjére, a mentőállomások felújítására, a várólisták csökkentésére, valamint a CT- és MR-vizsgálatokhoz szükséges eszközök fejlesztésére különítenek el pénzt.

 

Hegedűs Zsolt: Az 500 milliárd kétszeresét is el tudnám költeni az egészségügyre

 

A számokból az látszik, hogy a kormány elsősorban a szakdolgozói bérek rendezésére, a gyógyszerellátás finanszírozására és a kórházak működési feltételeinek javítására helyezi a hangsúlyt. Ezek a lépések hozzájárulhatnak a szakemberek megtartásához, a kezelések folyamatosságához és az intézmények pénzügyi nehézségeinek enyhítéséhez. A költségvetésből azonban nem derül ki, hogy mindez mennyivel növelheti az ellátási kapacitásokat, rövidítheti a várakozási időket, vagy mérsékelheti tartósan a kórházak eladósodását. Pedig Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a Magyar Kórházszövetség konferenciáján elhangzó előadásából kiderült: a kormányzat rendelkezik az ellátórendszer problémáit bemutató adatokkal, és azzal is tisztában van hol lenne szükség gyors beavatkozásra.  

 

A kórházak jövőre is több tízmilliárddal tartozhatnak

 

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) becslése szerint a kórházak 2026 végére 111,8 milliárd forintos tartozásállományt halmozhatnak fel. A Népszabadság beszállítói körből származó információi szerint az érintett cégek is legalább százmilliárdos év végi adóssággal számolnak, kedvezőtlenebb esetben pedig a 120–130 milliárd forintos tartozást sem tartják kizártnak. A NEAK előrejelzése szerint 2027 januárjában még 100,9 milliárd forinttal tartozhatnak a kórházak, február végére azonban 31,9 milliárdra csökkenhet az összeg. Június végére 24,6 milliárdos tartozást becsülnek, amely az év második felében ismét növekedésnek indulhat, és decemberre elérheti a 60,6 milliárd forintot.

Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára jövő év eleji adósságcsökkenésről szóló jelzést a Népszabadságnak azzal magyarázta, hogy: ő úgy tudja, hogy a kormány még az idei év végén tervez egy kisebb adósságrendezést, amelynek fedezetét feltehetően valamelyik költségvetési tartalékból biztosítanák. Az idén felhalmozódott tartozások nagyobb részét azonban várhatóan csak 2027 elején fizetnék ki. Rásky László hozzátette: a kormány a jövő évi kórházi adósságok mérséklődését a diagnosztikai ellátásra tervezett, mintegy 51 milliárd forintos többletforrástól is várja. ő azonban nem számít arra, hogy a kórházak 2027 végére százmilliárd forint alá tudják szorítani tartozásaikat. Ennek egyik oka szerinte az infláció, a másik pedig az, hogy az intézmények a hiányszakmákban dolgozó orvosok megtartásáért folytatott bérversenyt továbbra is részben a működés más kiadásaira szánt forrásokból finanszírozzák.

 

Reagált cikkünkre a minisztérium, nem kerülhetnek veszélybe a már megkezdett gyógyszeres kezelések, a tervezet még változhat

 

Ez azt jelenti, hogy a kórházaknak a gyógyszerekre, eszközökre és egyéb működési költségekre rendelkezésre álló pénzből is fedezniük kell a munkaerő megtartásához szükséges többletjuttatásokat. A költségvetési tervezet a kórházi finanszírozási alapdíj emelésére 51,3 milliárd forintot szán. Ez javíthatja az intézmények működési finanszírozását, de nem azonos a korábban felhalmozódott tartozások rendezésével, és önmagában nem garantálja, hogy a bevételek fedezni fogják a kiadásokat. A tartós fizetési késedelmek a beszállítók helyzetét és a kórházi beszerzések kiszámíthatóságát is nehezíthetik. A NEAK előrejelzése és Rásky László várakozása között így jelentős a különbség: míg a finanszírozó 2027 végére 60,6 milliárd forintos tartozásállományt becsül, a beszállítói oldal képviselője százmilliárd forint feletti adóssággal számol. Továbbra is bizonytalan tehát, elegendő lesz-e a megemelt finanszírozás a kórházak működési kiadásainak fedezésére.  

 

A legnagyobb összeg béremelésre jut, de ettől még nem lesz automatikusan több ápoló

 

A költségvetési többlet legnagyobb részét, 191,7 milliárd forintot béremelésre fordítanák. A kormány korábbi tájékoztatása szerint a bérrendezés mintegy 123 ezer egészségügyi és egészségügyben dolgozót érinthet, köztük olyan munkakörökben foglalkoztatottakat is, akik a korábbi béremelésekből kimaradtak. A szakdolgozók megtartása és elégedettsége már régen nem pusztán ágazati belügy, hanem az egészségügy egyik legsúlyosabb, az egész társadalmat érintő problémája. Nélkülük nincs sikeres műtéti várólista-csökkentés, és a betegellátás bővítésére szánt többletforrások sem lehetnek eredményesek.

 

Hegedűs Zsolt bejelentette, hogy 2027-ben 192 milliárd forintból emel béreket az egészségügyben a Tisza-kormány

 

A költségvetésből nem derül ki, hány betöltetlen álláshelyet sikerülhet feltölteni, mennyi szakdolgozó térhet vissza az egészségügybe, vagy mennyivel növekedhet az ellátható betegek száma. A tervezetben nem azonosítható az Orbán-kormány idején megemelt orvosi bérek inflációkövető kiigazítása sem. Hogy a szakemberhiány és a rendelkezésre álló kapacitások mennyire befolyásolják a betegek ellátáshoz jutását, az különösen fontos a járóbeteg-szakellátásban.  

 

A szakrendeléseken még mindig kevesebb beteget látnak el, mint a járvány előtt

 

A betegek számára az lenne a legfontosabb változás, ha könnyebben kapnának időpontot a szükséges szakorvosi vizsgálatokra. A költségvetés azonban nem határoz meg számszerű célt arra, hogy mennyivel növekedhet a járóbeteg-szakellátásban fogadott betegek száma, vagy mennyivel rövidülhet az előjegyzési idő. A NEAK adatai szerint a járvány előtti 6,75 millióhoz képest 2025 júliusa és 2026 júniusa között már csak 6,26 millió beteget tartottak nyilván a járóbeteg-szakellátásban. Ez csaknem félmilliós, 7,3 százalékos csökkenés. Kevesebb lett az elszámolt ellátási eset is, miközben a vizsgálatok és egyéb beavatkozások száma az utóbbi egy évben nőtt. Vagyis kevesebb beteget tartottak nyilván, de ebből nem következik, hogy az orvosok kevesebbet dolgoztak volna.  

 

Háromszorosára nőtt a magánfinanszírozott csípőprotézis-műtétek száma

 

A közfinanszírozott ellátás hozzáférhetőségéről a műtéti adatok is árulkodnak, különösen, ha azt is megnézzük, hogyan változott közben a magánellátás szerepe. A Nemzeti Protézis Regiszter adatai szerint 2019 és 2025 között a közfinanszírozott csípőprotézis-műtétek száma 10 869-ről 8914-re, csaknem 18 százalékkal csökkent. Ugyanebben az időszakban a magánfinanszírozott beavatkozások száma több mint háromszorosára, 641-ről 2056-ra nőtt, így a magánműtétek aránya az összes regisztrált beavatkozáson belül 5,6 százalékról 18,7 százalékra emelkedett. Az adatok egyelőre nem véglegesek, a regiszter ellenőrzése még tart. Azt sem tudni, hogy a magánműtétek számának növekedésében mekkora szerepet játszottak az állami várólisták.

 

Novemberben indulhat a várólista-csökkentés, a kórházak kereshetik meg a betegeket

 

Az viszont már most látszik, hogy a közfinanszírozott műtétek száma elmarad a járvány előtti szinttől, miközben a magánellátás súlya jelentősen megnőtt. A kormány 2027-ben 20,4 milliárd forint többletet szán a kórházi várólisták csökkentésére. A NEAK adatai külön programot is bemutatnak a térd- és csípőprotézis-műtétek számának növelésére. A költségvetésből azonban nem derül ki, hogy ebből a pénzből hány további beteget lehet majd megoperálni, és mennyivel csökkenhet a várakozási idő. Pedig aki fájdalmai miatt csípő- vagy térdprotézisre vár, az a fontos, mennyi idő telik el a műtét-javallata és a beavatkozás között, és elérhető-e számára az ellátás anélkül, hogy saját zsebből kellene kifizetnie.  

 

Több jut gyógyszerekre, de nem mind új kezelésekre

 

A gyógyszer finanszírozás a béremelés mellett a költségvetés egyik legnagyobb tétele. A törvényjavaslat általános indokolása 95,3 milliárd forintos többletet jelez a kórházi nagyértékű gyógyszerekre. A Költségvetési Tanács ugyanakkor a konkrét nagyértékű gyógyszer finanszírozási előirányzatnál 86,7 milliárd forintos növekedést mutatott ki: a keret a 2026-os módosított 243,3 milliárd forintról 2027-re 330 milliárdra emelkedne. A két összeg közötti 8,6 milliárd forintos eltérés tételes magyarázata nem szerepel a rendelkezésre álló dokumentumokban. A Költségvetési Tanács kedvezően értékelte a finanszírozási keret emelését, mert az elmúlt években a tényleges kiadások rendszeresen meghaladták a tervezett összegeket.

Ez azt is jelentheti, hogy a többlet egy része nem új kezelésekre jut, hanem a már alkalmazott terápiák finanszírozását teszi kiszámíthatóbbá. A NEAK 2026-ban az általános gyógyszertámogatásoknál is a költségvetési előirányzatnál magasabb kiadással számolt: a 606,96 milliárdos kerettel szemben 630 milliárd forintos teljesülést becsült. Bár a két gyógyszerfinanszírozási terület külön költségvetési tétel, mindkettőnél ugyanaz a kérdés: a többletből mennyi szolgálja a meglévő kezelések fenntartását, és mennyi jut a terápiákhoz való hozzáférés bővítésére? A 2027-es költségvetés 50 milliárd forintos keretet határoz meg a méltányossági alapon megítélhető gyógyszertámogatásokra.  

 

Az alapellátás fejlesztésére elkülönített pénz felosztásáról még dönteni kell

 

A költségvetési javaslat 35,4 milliárd forintot különít el az alapellátás megerősítésére, de az összeg nem közvetlenül a háziorvosi és fogorvosi ellátás finanszírozási sorain jelenik meg. A pénzt egy új, Alapellátási céltartalék elnevezésű keretbe tették, amelyből a kormány csoportosíthat át forrást a háziorvosi, háziorvosi ügyeleti és fogászati ellátásra. Információink szerint az eredeti szakmai előterjesztés ennél nagyobb, 42,14 milliárd forintos többletet igényelt: 28,4 milliárdot a háziorvosi ellátásra, ötmilliárdot az ügyeletre és 8,7 milliárdot a fogászati ellátásra. A költségvetési javaslatban szereplő céltartalék 6,7 milliárd forinttal kisebb az eredetileg igényelt összegnél.

A törvényjavaslatból nem derül ki, hogy a kisebb keret miatt mire jutna kevesebb pénz. A háziorvosi és fogászati ellátás közötti megosztást sem rögzítették; erről későbbi kormánydöntés határozhat. Az érintett ellátások költségvetési soraiban szereplő összegek ezen felül is emelkednek, de a javaslat nem részletezi, hogy a növekményből mennyi szolgálja a bérrendezést, és mennyi más finanszírozási feladatokat. A költségvetés általános indokolása külön 10,9 milliárd forintos többletet jelez a Krónikus Betegségmenedzsment Program eszközeire. A program célja, hogy a háziorvosok rendszeresen ellenőrizzék és gondozzák a tartós betegséggel, például cukorbetegséggel vagy magas vérnyomással élőket. Ezzel időben felismerhető az állapotromlás, és egyes súlyos szövődmények, illetve kórházi kezelések is megelőzhetők. A költségvetésből ugyanakkor nem derül ki pontosan, hogyan finanszírozzák a program működtetését, és mikor válhatnak érzékelhetővé az eredményei a rendelőkben.  

 

A kórházak működésére több pénz jutna, felújításra viszont kevesebb

 

A Költségvetési Tanács egy további, az ellátórendszer hosszabb távú működését érintő kockázatra is felhívta a figyelmet. Az Egészségügyi Minisztériumhoz tartozó gyógyító-megelőző intézmények kiadási előirányzata 2027-ben 206,4 milliárd forinttal 1587 milliárdra emelkedne, e növekedés mellett azonban az intézménycsoport beruházási és felújítási kerete csökkenne. A két célra együttesen 6,7 milliárd forintot szánnak 2027-ben, szemben a 2026-os 7,4 milliárdos előirányzattal és a 2025-ös 15,3 milliárd forintos tényleges kiadással. Ezt a Költségvetési Tanács kifejezetten kockázatosnak ítélte.

 

Több pénz juthat az egészségügyre, de ettől még nem biztos, hogy jobb lesz az ellátás

 

Fontos, hogy ezek az összegek az adott minisztériumi intézménycsoport beruházási és felújítási kiadásaira vonatkoznak, nem az ország teljes egészségügyi fejlesztési költségvetésére. A különbség mégis lényeges. A kórházak működési finanszírozásának emelése nem helyettesíti az elhasználódott épületek, műszerek és infrastruktúra megújítását. A betegek számára a biztonságosan működő műtők, a megfelelő diagnosztikai eszközök és a használható kórtermek ugyanúgy az ellátás feltételei, mint a megfelelő számú orvos és ápoló.  

 

Mire költ többet a kormány, mitől lenne jobb a betegellátás?

 

A 2027-es egészségügyi költségvetésben jól azonosíthatók a kabinet pénzügyi prioritásai. A legnagyobb többletet a nem orvosi munkakörök bérrendezése kapja, jelentősen bővül a gyógyszer finanszírozásvárólista, és több pénzt terveznek a kórházak működésére is. Külön forrás jut a mentésre, a diagnosztikai eszközpark fejlesztésére, a várólisták csökkentésére és az alapellátásra. A költségvetés szerkezete alapján ugyanakkor a forrásbővítés jelentős része a már meglévő finanszírozási igényeket és kötelezettségeket fedezheti.

 

Mondhatják a magukét: egy hónapon belül nyilvánosak lehetnek az első betegelégedettségi értékelések Magyarországon

 

Kevésbé látható, hogyan ösztönözné a finanszírozás a betegutak egyszerűsítését, a közfinanszírozott ellátás hozzáférhetőségének javítását, vagy azt, hogy a kórházak és szakrendelők mérhetően több vagy jobb ellátást nyújtsanak.