Reagált cikkünkre a minisztérium, nem kerülhetnek veszélybe a már megkezdett gyógyszeres kezelések, a tervezet még változhat

Nem kívánják megszakítani azoknak a betegeknek a gyógyszeres kezelését, akik már egyedi méltányossági támogatással jutnak hozzá a készítményeikhez – erősítette meg hétfői, az MTI-hez eljuttatott közleményében az Egészségügyi Minisztérium. A tárca szerint a tervezett jogszabályváltozások csak az új kérelmekre vonatkoznának, a már megkezdett terápiák folytatását pedig a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) a szabályok módosítása után is biztosítaná. Ez az egyik legfontosabb válasz arra a kérdésre, amelyet a Népszabadság vasárnap megjelent cikkében felvetettünk.

Nem volt minden érintettre kiterjedő egyértelmű átmeneti rendelkezés

A birtokunkba került, 36 oldalas tervezetben ugyanis nem találtunk minden érintettre kiterjedő, egyértelmű átmeneti rendelkezést a korábban engedélyezett kezelések folytatására. A minisztérium most azt is közölte, hogy a tervezett támogatási plafonok egyetlen olyan gyógyszert vagy egészségügyi technológiát sem zárnának ki az egyedi méltányossági finanszírozásból, amely jelenleg is ebben a rendszerben kap támogatást. A tervezet szerint egy beteg gyógyszeres kezelésére évente az egy főre jutó GDP tízszeresénél, a teljes kezelésre számítva pedig annak ötvenszeresénél kevesebbet lehetne egyedi méltányossági támogatásként kifizetni. A 2025-ös KSH-adatok alapján ez évi közel 92 millió, illetve a teljes kezelésre 459 millió forintos határt jelentene.

Szigorítanák a drága gyógyszerek egyedi támogatását, a kórházakra is háríthatnának a költségekből

A tárca szerint ezek a korlátok a jelenlegi szabályokhoz képest könnyíthetik is a hozzáférést. Közleményükben arra hivatkoznak, hogy most egy méltányossági engedélyben legfeljebb nyolcmillió forint értékű gyógyszer utalványozható, sok esetben csak egyhavi adag, és számos génterápia jelenleg nem is finanszírozható ebben a formában. A minisztérium az egy főre jutó GDP ötvenszeresében meghatározott felső határt kifejezetten a génterápiákkal összefüggésben említi.

A Népszabadság által megismert tervezet ugyanakkor ezt a teljes kezelésre vonatkozó támogatási korlátként határozza meg. A minisztérium értelmezése szerint az új, éves támogatási határ és a magasabb összeghatár több lehetőséget teremthetne a betegek kezelésére. A közleményből ugyanakkor nem derül ki, vajon milyen adatok alapján állítják, hogy a tervezett korlátok egyetlen jelenleg támogatott készítményt sem érintenének hátrányosan. Ennek ellenőrzéséhez ismerni kellene a gyógyszerek után ténylegesen kifizetett támogatásokat, amelyek a gyártókkal kötött, nem nyilvános ármegállapodások miatt eltérhetnek a listaáraktól.  

A kórházak költségeit megtérítenék

A Népszabadság korábbi cikkének egy másik fontos kérdése a kórházakra háruló esetleges pénzügyi kötelezettség volt. A tervezet szerint bizonyos esetekben a kezelőintézménynek előre vállalnia kellene a jóváhagyott gyógyszertámogatás tíz százalékának megfelelő fedezetet. Erre akkor kerülhetne sor, ha a gyártó nem kezdeményezte a gyógyszer rendszeres társadalombiztosítási befogadását, vagy nem biztosítja az előírt árengedményt. A kórház tényleges fizetési kötelezettsége a tervezet szerint az egyedi méltányossági gyógyszerkiadások időarányos túllépéséhez kapcsolódna. A minisztérium most azt közölte, hogy az intézmények indokolt költségeit a közfinanszírozó megtérítené. Ez fontos kiegészítés, a közlemény azonban nem részletezi, hogy ez mikor, milyen feltételekkel és milyen eljárásban történne meg. Az sem világos, hogy a kórházaknak minden érintett esetében előzetesen vállalniuk kellene-e a fedezetet, illetve mi történne, ha egy intézmény erre nem lenne hajlandó vagy egyszerűen csak képes. Ez a kérdés azért lényeges, mert a tervezet jelenlegi szövege alapján a szükséges intézményi kötelezettségvállalás hiánya a támogatási kérelem elutasításához vezethetne.  

A gyártókat is változtatásra ösztönöznék

Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a közleményben azt hangsúlyozta, hogy a változtatások célja a rendszeres társadalombiztosítási gyógyszerbefogadás erősítése, az árak ellenőrzése és az, hogy a betegek gyorsabban gyógyszerhez jussanak. A minisztérium szerint az egyedi méltányosságból finanszírozott gyógyszerek jelentős részénél a gyártók nem kezdeményezték a rendszeres társadalombiztosítási befogadást. A tárca ezért arra ösztönözné a cégeket, hogy kérjék készítményeik támogatását, és az eljárás idejére is biztosítsanak jelentős árengedményt. A változtatások másik célja, hogy az orvosoknak a korábbiaknál részletesebben alá kelljen támasztaniuk a drága kezelések várható eredményességét is. A javaslat szerint a kezelőorvosnak szakirodalmi adatok alapján kellene tájékoztatnia a beteget és az egészségbiztosítót arról, mekkora egészségnyereség várható a kérelmezett terápiától.  

A minisztérium szerint még nincs végleges döntés

A tárca a közlemény jelentős részét annak tisztázására fordította, hogy a dokumentumot egyelőre előzetes szakmai egyeztetésre küldték ki. Ez a minisztérium szerint nem azonos a később következő, nyilvánosan meghirdetett társadalmi egyeztetéssel. Hangsúlyozták, hogy a szakmai előkészítés korai szakaszában a tervezet még jelentősen változhat, és egyelőre nincs kialakult kormányzati döntés.

A Népszabadság korábbi cikke ugyanakkor nem állította, hogy a kormány már döntött volna a változtatásokról: a tervezetben szereplő rendelkezéseket és azok lehetséges következményeit mutattuk be.

A közlemény a sajtó munkáját is bírálta. A minisztérium szerint az előzetes szakmai egyeztetés és a későbbi társadalmi egyeztetés „tudatos összemosása etikai kérdéseket is felvet”. Hozzátették, hogy a betegeknek nincs szükségük „a még meg nem született döntések miatti szükségtelen aggodalomra”. A Népszabadság azonban már múlt csütörtökön, október 22-én kérdéseket küldött a minisztérium közigazgatási államtitkárának, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnek (NEAK) és az Egészségügyi Minisztérium sajtóosztályának. Egyebek mellett a támogatási korlátok indokairól, az érintett betegek számáról, a már megkezdett kezelések sorsáról, a gyártói árengedményekről és a kórházak esetleges fizetési kötelezettségéről érdeklődtünk.  Vasárnap reggelig, azaz a cikk megjelenéséig egyik megkeresésünkre sem érkezett válasz. A minisztérium hétfői közleménye ugyanakkor több olyan információt is tartalmazott, amelyet már a megjelenés előtt szerettünk volna tisztázni.