Závada Pál is tiltakozik, követeli a jövő évi költségvetés módosítását

„Csatlakozom mindazok tiltakozásához, akik elengedhetetlennek tartják a 2027-es költségvetés tervezetének sürgős felülvizsgálatát. Fájdalmas rátekinteni a mindig is mostohán kezelt ágazatok – mint például a szociális szféra – dolgozóinak nyomorúságos fizetéseire, valamint a beígért emelés helyetti alig 10 százalékos bérkiegészítésre, és hallgatni a magyarázkodást, hogy erre most sem jut több pénz” – fogalmaz felháborodottan vasárnapi Facebook-posztjában Závada Pál. A Kossuth- és József Attila-díjas író szerint ehhez képest megdöbbentő azt látni – és maradjunk csak tudomány, a kultúra és a társadalmi kapcsolatok területén -, hogy továbbra is változatlanul sok pénz jut például az Orbán-rendszer propagandáját szolgáló, torz értékrendjét élvező emlékezetpolitikai intézetekre.

Előrelépés van, felzárkózás nincs – Reagáltak Magyar Péter bejelentésére a szociális dolgozók

„De felfoghatatlan az is, hogy miért folytatódik azoknak az egyetemeknek a kiéheztetése – mint például az ELTE vagy a Zeneakadémia -, amelyek ellenálltak az alapítványi formába való bekényszerítésnek. És elkeserítő, hogy a kormányzatnak mindeddig nem volt érkezése legalább fölmérni és megérteni a kultúra intézményeinek és támogatásának az orbáni politika által súlyosan befolyásolt rendszerét, hogy legalább a legkárosabb folyamatokat leállítsa –  még ha nem tart is ott, hogy kiépítsen egy egészséges, új szisztémát” – tette hozzá Závada Pál. Szerinte  semmi nem indokolja, hogy a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) kiváltságait és korábbi finanszírozását a kormány nemhogy változatlanul hagyja, hanem még meg is emelje, vagy hogy a történelemhamisító intézményeket változatlanul pénzelje, miközben a tudomány, a kultúra vagy a közgyűjtemények valódi hivatásgyakorlóit nem becsüli meg.

„Az MMA tagjaiból másodállású önkéntes Árokbetemető brigád alakul, amelynek feladata az Első Múltfeledő Gála megrendezése”

Szombaton Rainer M. János Széchenyi-díjas történész, aki a Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje a csillaggal polgári tagozat elismerést vette át augusztus 20-án szintén éles posztban bírálta a 2027. évi állami költségvetés tervezetét. – Elszörnyedve láttam, hogy az orbánista emlékezetpolitikai intézmények állami támogatása lényegében változatlan lesz jövőre. A Magyarságkutató, a Veritas, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatala, a Nemzetstratégiai Intézet, a Nemzeti Örökség Intézete és a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért együttes állami támogatása kb. 7,4 milliárd forintra rúg. Más hasonló intézmények, így a Schmidt-szigetvilág, Terror Háza mint egykori kekva 2027-es finanszírozása ki sem derül – fogalmazott.

Rainer M. János. Fotó: Ilyés Zalán / Népszava-archív

A történész kifogásolta, hogy miközben a közgyűjtemények személyi kiadásit csaknem 25 százalékkal növelik, a közgyűjteményi dolgozóknak 2027-re csak 10,7 százalékos béremelést ígér a minisztérium, szerinte a duplájára lenne szükség.  Felvetette azt is, hogy az ELTE-re száműzött volt MTA humántudományi intézetek kutatóinak bérrendezése is késik, nem szólva az ország első egyeteméről, az ELTE-ről, ahol ugyancsak botrányosak a fizetések.

„Soha nem fog minden nyilvánosságra kerülni” – Rainer M. János az ügynökaktákról

A Blikk pénteken írt arról, hogy kemény hangú közleményben fordult a kormányhoz a Színházi Dolgozók Szakszervezete (SzíDoSz). A szervezet szerint a kulturális ágazatban dolgozók bére tarthatatlanul alacsony, miközben nélkülük egyetlen színházi előadás, film vagy televíziós produkció sem jöhetne létre. A szakszervezet 40 százalékos béremelést sürget a 2027-es költségvetésben. – Minimálbérért dolgoznak a színházakban, miközben milliárdok mennek el a produkciókra – tették hozzá.

Sok vesztese van a 2027-es költségvetésnek – Nekik fog fájni a legjobban

Mindeközben Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a hétfőn arról posztolt, hogy „2027 az igazságosság és a fejlődés éve lesz, és ezt tükrözi a költségvetésünk is”. Ugyanaznap a kultúráért felelős államtitkára, Nagy Ervin azt emelte ki, hogy a Norvég Alapból 2028-ig 6,2 milliárd forint áll rendelkezésre kulturális célokra, többek között infrastrukturális fejlesztésekre és kulturális programokra. Szerinte a kultúra nemzeti ügy.