Sok vesztese van a 2027-es költségvetésnek – Nekik fog fájni a legjobban

Az elmúlt két hétben – még a dokumentum péntek éjszakai beterjesztése előtt – a Tiszakormány nagy hangsúlyt fektetett a 2027-es büdzsé bemutatására. Magyar Péter miniszterelnök, Kármán András pénzügyminiszter és más kormánytagok is több sajtótájékoztatón, háttérbeszélgetésen magyarázták a Tisza-kormány első költségvetésének tervezetét, kidomborítva annak kedvező társadalmi üzeneteit. Vagyis azt, hogy 2027-ben jelentősen nőnek a szociális támogatások, bevezetik az adójóváírást a 680 ezer forint alatti jövedelmekre, növelik a 140 ezer forint alatti nyugdíjakat, a legkisebb nyugdíj összegét pedig havi nettó 28 ezer forintról 120 ezer forintra emelik. Kármán András pénzügyminiszter azt is bemutatta, hogy az ehhez szükséges kiadásokat részint a pazarlás megszüntetésével és egyéb kiadáscsökkentéssel, valamint mintegy 900 milliárd forintos adóemeléssel teremtik elő: növelik a céges adók mértékét, és bevezetik a vagyonadót az egymilliárd forint feletti magánvagyonokra.

Minimum merész a jövő évi költségvetés terve, Magyar Péter soha nem látott átrendezésre tett ígéretet

A benyújtott tervezetből kiderül, hogy a 2027-es költségvetés szigorú abban az értelemben, hogy a kiadások 3 százalékkal csökkennek. A mellékleteként szolgáló funkcionális mérlegből az látszik, hogy a magyar államháztartás konszolidált kiadásai az idei várható 44 644 milliárd forintról 43 139 milliárd forintra csökkennek, ami 1504 milliárdos, illetve 3 százalékos kiadáscsökkentést, megtakarítást jelent. Ha az ideihez képest 3 százalékra tervezett inflációt is figyelembe vesszük, ez reálértéken 6 százalékos kiadáscsökkentést jelent, amit akár megszorításnak is lehetne nevezni – ha a kormány ezt a lakossági támogatásoktól venné el. De nem erről van szó, hanem jelentős átcsoportosítást hajt végre: az állami kiadásokat drasztikusan, 10, helyenként 15 százalékkal csökkenti, illetve lényegesen, 26 százalékkal kevesebb jut gazdasági, céges támogatásokra. Így tudják növelni a jóléti kiadásokat.

Háttérbe szorult a bürokrácia és a  honvédelem 

Az állami működési kiadások 855 milliárd forinttal, 7478 milliárd forintra csökkennek, ami 10 százalékos megtakarítás az idei évhez képest. Ezen belül a szigorúan vett bürokratikus kiadások 15 százalékkal csökkennek, ami nem meglepetés: egyrészt a kormány jövőre nem költ el 1400 milliárd forintot csak azzal, hogy 2027-ben nem fizet fegyverpénzt (227 milliárd), nem kell az uniós pénzeket megelőlegezni (478 milliárd), és nem lesz 500 milliárdos Havária Alap a költségvetésben.

Ezen felül a minisztériumok és költségvetési szervek működési kiadásait 10, beszerzési kiadásait pedig 15 százalékkal csökkentik, amit hatékonyabb közbeszerzéssel szeretnének elérni. Az állami kiadásokon belül jelentős mértékben, 9 százalékkal csökkennek a honvédelmi kiadások, 1939 milliárd forintra – így még éppen teljesíti a magyar állam az elvárt, GDP-arányos 2 százalékos védelmi kiadási szintet.

Csaknem 100 milliárd forinttal költ többet a honvédelemre jövőre a Tisza-kormány

A rendőrség jövőre 1679 milliárd forintból gazdálkodhat. Ez mindössze 10 milliárd forinttal, egy százalékkal magasabb az idei kiadásoknál – vagyis reálértéken két százalékos csökkenésről beszélhetünk. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy jövőre nem fizetik a Fidesz-kormány által választási évekre bevetett fegyverpénzt, ami fél éve alapjövedelemnek felelt meg. Ezzel együtt negatív üzenet, hogy a rendvédelem kiadásai reálértéken csökkennek 2027-ben.

Sokkal kevesebb jut a közlekedésre, de csak a büdzséből

Jelentősen csökkennek még az államháztartás gazdasági kiadásai is: az idei 8605 milliárd forinttal szemben jövőre csak 6365 milliárd forint megy ilyen jellegű kiadásokra, ami 2240 milliárdos, illetve 26 százalékos kiadáscsökkentés. Drasztikusan, 48 százalékkal csökkennek az energiaellátással kapcsolatos kifizetések, de a közlekedési támogatásokra és beruházásokra is 11 százalékkal kevesebb jut, míg környezetvédelemre 25 százalékkal költ kevesebbet a büdzsé.

Mindhárom kiadási tételről elmondható, hogy a kiadáscsökkenés látszólagos, ugyanis ezeknek a pénzeknek a helyét az idén év végén megérkező uniós támogatások töltik ki. A következő években több száz milliárdos energiafejlesztési és beruházási program indul uniós pénzekből; hasonló a helyzet a közlekedéssel. Vagyis a magyar állam úgy tud jelentősen spórolni, hogy a kiadások mégsem csökkennek – ezek az uniós támogatások hiányoztak nagyon az elmúlt években a költségvetési gazdálkodásból.

Csökkennek a (köz)média kiadásai is – a kormányzati ígéreteknek megfelelően: az idei 150 milliárddal szemben „csak” 89 milliárd megy erre a célra, ebből csak 50 milliárdot tesz ki a kormánypropaganda megszüntetése.

Megugranak a jóléti kiadások

Az általános kiadáscsökkentés és spórolás ellenére az államháztartás jóléti kiadásai 1791 milliárd forinttal, 9 százalékkal emelkednek, így jövőre 25 522 milliárd forint megy erre a célra, ami az összes államháztartási kiadás 59,2 százaléka. Ezek alapján nem lehet állítani azt, hogy a 2027-es költségvetés megszorító jellegű lenne.

Az oktatási kiadások 5 százalékkal, az egészségügyi ráfordítások 15 százalékkal emelkednek egyetlen év alatt. Az egészségügyre jövőre 4599 milliárd forint jut, ez 598 milliárd forinttal magasabb az idei kiadásoknál. A Tisza Párt a választási programjában azt vállalta, hogy évente legalább 500 milliárddal növeli az egészségügyi ráfordításokat – vagyis az első lépés az ígértnél 20 százalékkal nagyobb lett.

Költségvetés 2027: 150 milliárddal több juthat vidékfejlesztésre, ezermilliárd felett az agrártámogatások

A nyugdíjkiadások jövőre 7 százalékkal emelkednek, részint a 3 százalékos általános nyugdíjemelésnek, másrészt a legkisebb nyugdíjak jelentős fejlesztésének, valamint a nyugdíjas SZÉP-kártya bevezetésének köszönhetően. Így jövőre a nyugellátásokra 7689 milliárd forint jut.

Jelentősen, 22 százalékkal emelkednek a családi támogatások, elsősorban a családi pótlék emelésének köszönhetően. De az általános szociális támogatások, a gyermekvédelmi és más szociális kiadások is messze a 3 százalékos inflációt meghaladó mértékben, 11 százalékkal nőnek.

A jóléti kiadásokon belül számolják el a sporttámogatásokat is: ezek a ráfordítások 364 milliárd forintról 559 milliárdra emelkednek, ami még akkor is tetemes növekedés, ha tudjuk, hogy a kormány januártól megszünteti a sport-TAO-t, így a sportegyesületek már nem kapják meg ezt a támogatást.

A kulturális támogatások kiadásai viszont mindössze 1 százalékkal nőnek, vagyis nem a kultúra lett a 2027-es költségvetés nyertese. Az egyházak még rosszabbul járnak: a hitéleti támogatások az idei 137 milliárdról jövőre 109 milliárd forintra csökkennek.