Kis pénz, kis cirkusz: Fekete Péter szerint Budapest így is a cirkuszművészet európai központja lesz

„Magyarországon a cirkuszművészet önálló művészeti ágként van jelen a köztudatban, így a pályázatokat kiírók fejében is. Ez nem mindenhol van így. Vannak olyan országok, ahol a cirkuszművészetet nem sorolják a művészetek közé. Magyarország Európában élen jár ennek az elismerésében, ez pedig mindenképp öröm” – értékelte a helyzetet lapunknak Fekete Péter, a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója, mikor arról kérdeztük, véleménye szerint mekkora segítséget jelent a kiírt támogatás a hazai cirkuszművészet egészének. (Fekete 2018-tól az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára lett az Orbán-kormány alatt, 2022-től tért vissza a Fővárosi Nagycirkusz és a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ élére. Megbízatását a 2026. április 12-i választások előtt két nappal, Hankó Balázs akkori kulturális miniszter jóváhagyásával öt évre meghosszabbították a HVG értesülései szerint.)

Ordító különbségek, növekvő árkok

A magyar állam és a hazai cirkuszművészet viszonya az elmúlt évtizedben több ellentmondást is mutatott: egyrészt a terület valóban egyre nagyobb intézményi elismerést kapott az évek során, de ezzel párhuzamosan nem javult azonos mértékben minden cirkuszi szereplő helyzete – sőt, olykor akadtak egészen ordító különbségek is. A terület állami elismerése a 2010-es évek elejétől erősödött meg igazán: fontos mérföldkövet jelentett ebben a Magyar Cirkuszművészeti Tanács (MCT) megalakulása 2011-ben, a Magyar Cirkusz és Varieté Nonprofit Kft. (MACIVA) kezdeményezésére. Feladata többek között az volt az érdekképviseleten túl, hogy összehangolja a Fővárosi Nagycirkusz, a magáncirkuszok, az artistaképzés és más cirkuszi szereplők érdekeit. Már ekkor is egyértelmű volt, hogy szükség van a kisebb és nagyobb társulatok között húzódó árkok betemetésére.

„A kétmillió forintos nagyságrend elsősorban az alternatív cirkuszok, az alternatív társulatok és az újcirkusz képviselőinek produkcióihoz tud némi hozzájárulást adni. A klasszikus cirkuszok, a nagy utazócirkuszok esetében a kétmillió forint egy produkció létrehozási költségének olyan kis töredéke, hogy ez kevéssé tudja az utazócirkuszok életét jelentősen segíteni” – fogalmaz Fekete Péter kérdésünkre 11 évvel azután, hogy először vállalt hangsúlyosabb szerepet a terület hazai felvirágoztatásában.

A terület állami elismerése a 2010-es évek elejétől erősödött meg igazán, Fekete Péter fontos posztokon képviselhette a cirkuszművészet érdekét. Forrás: Fővárosi Nagycirkusz

2015-ben Fekete felelt a nemzeti cirkuszművészeti stratégia kidolgozásáért, később pedig átvette a Fővárosi Nagycirkusz, valamint a MACIVA vezetését is. A következő négy év egyik eredménye lett az újabb mérföldkő, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ (NCK) létrejötte 2019-ben. Ezzel párhuzamosan pedig egyértelmű lett a kívánt stratégia a jövőre nézve: a törekvés a társadalmi elismertségre és a szakmai oktatás fejlesztésére. A 2020-as év, ahogyan a kulturális szféra jelentős részén, úgy a cirkusz világában is megakasztotta a folyamatokat: a járvány ezen a területen is súlyos törést jelentett, főleg azoknak a társulatoknak a számára, akik javarészt a jegybevételekből éltek. (Az Eötvös Cirkusz vezetője, Eötvös Loránd például 2021-ben arról beszélt a Népszavának, hogy a 2020-as bevételük a 2019-esnek csupán 30-40 százaléka volt.)

A hagyományos cirkuszok a nézőkért küzdenek, az újcirkusz vörös szőnyeget kap

„A cirkuszvilág a klasszikus cirkuszok esetében elsősorban a nézők támogatására számít: az utazócirkuszok például jegybevételből működnek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne szükségük támogatásra. Amikor elindul egy új cirkuszi produkció, segítséget jelenthet például a jelmezek elkészítésében, a rendező megfizetésében, új műsorszámok megvásárlásában, de főleg az utazásban. A kis utazócirkuszoknak nagyon nehéz az indulás. Ott kellene erősebb támogatást kapniuk, főleg a szezon előkészítésekor” – fogalmaz Fekete, hozzátéve, hogy tapasztalata szerint ráadásul a pályázatokban főleg az alternatív cirkuszok és az újcirkuszok jártasak, az utazócirkuszoknak a tradicionális cirkuszi világban dolgozóknak kevesebb rálátásuk van a rendszerre, ezért nekik az NCK fel is ajánlja a szakmai segítséget.

Az egyik legsikeresebb újcirkusz Magyarországon a 2012-ben Vági Bence által alapított Recirquel, amely 2013-ban a Müpában mutatta be első nagyobb produkcióját, Cirkusz az éjszakában címmel. A Recirquel az elmúlt közel másfél évtizedben a magyar újcirkusz egyik legnagyobb sikertörténetévé vált, Káel Csaba vezetése alatt lehetőséget kapott a Müpában, majd nemzetközi szinten is elismert lett. Ezt a sikert árnyékolta be a társulat körül idővel egyre szélesebb körben terjedő közéleti vita a kiemelkedő állami finanszírozásról: a Millenárison bemutatott Walk My World immerzív produkció például a HVG értesülései szerint 2,5 milliárdból valósult meg.

A Recirquel többször kapott kiemelkedő állami támogatást, a tehetség ezek szerint kevés a sikerhez. Fotó: Puskás Panna / Népszava-archív

Bár a társulat mindvégig elutasította, hogy sikerük mögött politikai hátszél állna, álláspontjukat némiképp beárnyékolta, hogy a 444 kiszúrta: 2026-ban a produkció mögött álló cég újabb 300 millió forintot kapott az NKA miniszteri keretéből még a leköszönt kulturális miniszter, Hankó Balázs idejéből.

A Walk My World a botrányok ellenére is rendkívüli népszerűségnek örvendett, folyamatosan teltház előtt léptek fel a művészek, a produkcióról pedig még a brit The Guardian is egy ízben elismerően írt.

A Recirquel esete a magyar cirkuszművészet támogatáspolitikájának egyik legszembetűnőbb aránytalanságára világít rá: miközben a társulat jelentős állami forrásokhoz jutott, más független újcirkuszi műhelyek jóval szerényebb támogatások mellett, komoly működési nehézségek mellett dolgoztak. (A 2026 márciusában megítélt támogatások között például a 2 millió forint a legnagyobb összeg, de a többség így is 350-450 ezer forintot kapott.)

Már artista-tanárokat is képeznek

Fekete Péter 2022-ben visszatért az állami cirkuszművészeti intézményrendszer élére, mint a Fővárosi Nagycirkusz és az NCK vezetője: a képzés fejlesztése és az artisták felsőfokú oktatása a következő időszak meghatározó témái lettek. Az egykori államtitkár 2025-ben a Fidelionak még úgy nyilatkozott, kiemelt tervei között szerepel, hogy a Fővárosi Nagycirkusz európai vezető szerepe erősödjön, az artistaképzés fejlesztése mellett, bár hozzátette, hogy a jelen gazdasági helyzetben a képzést, az előadásokat és a szakmai kutatást egyaránt egy tető alá hozó új cirkuszközpont megépítése nem időszerű, így a meglévő infrastruktúra fenntartásán és az előadások művészi fejlesztésén lesz a hangsúly.

Amikor arról kérdeztük, bő egy év távlatából változott-e a helyzet, főleg az áprilisi választások fényében, Fekete csupán az artistaképzést emelte ki: „Nagy boldogság, hogy időközben már főiskolai szinten az alapképzésben és mesterképzésben szerezhetnek végzettséget az artisták, amellett, hogy az eddig is sikeres Baross Imre Artistaképző Iskola (BIAK) továbbra is működik. Ami pedig a legfontosabb, hogy az artistatanár-képzés is elindult. Ez hosszú távon még inkább előre fogja lendíteni a cirkuszművészetet Magyarországon, Budapestet pedig még inkább az európai cirkuszművészet központjává fogja tenni.”