Belföld

A bántalmazott magyar gyerekek egynegyede úgy érzi, nem tud kihez fordulni

A magyar tinédzserek 85 százaléka élt már át iskolai bántalmazást, az érintettek felét 6-10 éves korában zaklatták először. November 5-én, az iskolai erőszak és zaklatás elleni világnapon a NEM OKÉ mozgalom országos összefogásra hívja az iskolákat, hogy a saját eszközeikkel mutassák meg: lehet és kell is tenni a bántalmazás ellen. 

A bántalmazott magyar gyerekek egynegyede úgy érzi, nem tud kihez fordulni
Fotó: Gordon Eszter

Az UNICEF Magyarország 2022-ben széleskörű felmérést végzett a magyar középiskolások körében az iskolai zaklatásról. A kutatás aggasztó eredményeket mutatott: a magyar tizenévesek 85 százaléka már legalább egyszer átélt valamiféle iskolai bántalmazást, és a megkérdezettek 66 százaléka számolt be arról, hogy tanulmányai során rendszeresen éri vagy érte fizikai, lelki vagy verbális erőszak, az esetek csaknem felében napi szinten. Megdöbbentő, hogy az érintettek fele első alkalommal 6-10 éves korában élte át a bántalmazást. A gyakori ismétlődés különösen a fizikai erőszak esetében, az iskolatípusok közül pedig a szakképző iskolákban és az általános iskolákban jellemző. A bántalmazási esetek kimagasló többségében az osztálytársak az elkövetők, de előfordul, hogy az iskolai közösség más tagjai, nem ritkán tanárok is (21 százalék). 

A problémát mindenképp komolyan kell venni és kezelni, ennek érdekében indított kampányt a NEM OKÉ mozgalom. Négy budapesti, II. kerületi iskola vett részt pilot programjukban, amelynek az volt a célja, hogy egy asztalhoz ültessenek diákokat, szülőket, pedagógusokat, intézményvezetőket és segítő szakmákban dolgozókat, hogy a saját iskolájukban visszaszorítsák a zaklatást, és biztonságosabb környezetet teremtsenek – tudtuk meg Gerlóczi Judittól, a NEM OKÉ alapító-vezetőjétől. Hozzátette: a projekt része volt egy felmérés is ezekben az intézményekben, s az UNICEF kutatásához hasonló eredményeket kaptak ők is. 

Ugyancsak aggasztó, hogy a gyerekek negyede úgy érzi, nem tud kihez fordulni, ha bántalmazás éri. Nincsenek kiépítve azok a csatornák, amelyeken jelezni tudnának, és biztosak lehetnének abban, hogy a jelzésüket követő folyamat során védik őket; érdekesség, hogy Ferencvárosban például mérhetően megnőtt a jelzések száma azután, hogy a NEM OKÉ megjelent.

Gerlóczi Judit kérdésünkre kifejtette: azzal, hogy az idők során megnyílt a digitális tér és megjelent a mesterséges intelligencia, a bántalmazás különféle típusai igen hatékonyan és tudnak célt érni. „A digitális világban nincs védelmező otthon, 0-24-ben el lehet érni bárkit, ráadásul arctalan tömegek néznek velünk szembe. Ez félelmetes és szorongató is lehet” – mondta, hozzátéve: senki sem születik bántalmazónak. „Annak a gyereknek, aki jól van, aki ismeri a csoportszabályokat, tudja, mi a jó és mi a rossz, mi a különbség a jelzés és az árulkodás, a konfliktus és az iskolai zaklatás között, nincs szüksége arra, hogy hatalmaskodjon mások felett.”

 

Gerlóczi Judit Fotó: Gordon Eszter

 

A NEM OKÉ november 5-re, az iskolai zaklatás elleni világnapra országos figyelemfelhívó kampányt szervez. Egy ingyenesen hozzáférhető szakmai felületen gyűjt össze olyan programokat, módszereket és kezdeményezéseket, amelyek konkrét segítséget adhatnak az iskoláknak a bántalmazás megelőzésében és kezelésében. Többek között óravázlatok, beszélgetésindító gyakorlatok, filmek és kreatív feladatok, játékok, projektötletek és közösségi akciók közül választhatnak az iskolák. A csatlakozásnak nincs kötött formája: egy iskola egyetlen beszélgetéssel vagy akár közösségi akcióval is bekapcsolódhat, de akár témanapot is szervezhet. A végleges szakmai anyagokat dr. Jármi Éva pedagógiai szakpszichológus, bullying-szakértő és Balatoni József történelemtanár, író, tréner, valamint a Budapesti Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztályának szakemberei szűrik.

A november 5-i összefogás egyik fontos eleme egy olyan filmsorozat bemutatása, amely művészeti eszközökkel, több nézőpontból mutatja be az iskolai bántalmazás különböző helyzeteit. A program szakmai együttműködő partnerei az UNICEF Magyarország, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány, a Hősök Tere Alapítvány és a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány, szakmai referense pedig Schwechtje Mihály, a Remélem legközelebb sikerül meghalnod című film rendezője. Lesz egy rendhagyó koncert is: bántalmazott gyerekek által beküldött verseket zenésített meg Nagy Dávid, a Budai Magánzeneiskola pedig koncertanyagot készített a pályázatra beküldött versekből és saját szerzeményekből. Ezenkívül egy improvizációs esten is körbejárják ezt a témát, illetve bemutatják a filmsorozat első részét.

Ezt is ajánljuk

Szerkesztői válogatás