Hogyan kerül egy magyar macska lakásokba a világ minden táján?

90 millió dollár körül kóstál a legdrágább kortárs műalkotás (Jeff Koons Nyúl című szobra 2019-ben döntött aukciós rekordot 91,1 millió dollárral), de manapság ennél jóval olcsóbban, az Affordable Art Fair képzőművészeti kiállításon azoknak is lehetősége akad műalkotások vásárlására, akik nem milliárdosnak születtek. Az expó különlegessége ugyanis, hogy a kiállított művek ára maximum pár ezer euró lehet.

Idén tavasszal a Berlinben rendezett eseményen például legfeljebb 10 ezer euróba kerülhetett egy alkotás (ami forintban számolva még mindig több milliós tétel), de rengeteg megvásárolható műtárgy még az 1000 eurót sem érte el, több festményt és szobrot pedig 500 eurónál olcsóbban lehetett megvásárolni. Bár a vásár népszerűnek tűnik, tekintve, hogy a rendezvényt négy kontinensen, számos országban megrendezik, egyetlen alkotásért több tízezer forintot fizetni még mindig olyan tétel, amelyet nem feltétlenül enged meg magának az átlagfogyasztó azért, hogy az otthonát díszítse. Nem véletlen, hogy virágzik a többségnek inkább megfizethető, mindössze pár ezer forintért megvásárolható alkotások piaca.

A művészet nem csak a gazdagok kiváltsága

Magyarországon az egyik legnépszerűbb ilyen felület az Artbridge online galéria, amely magyar és nemzetközi művészek alkotásaiból készült nyomatokat értékesít, kifejezetten azzal a céllal, hogy ne csupán azok kiváltsága lehessen egy alkotás megvásárlása, akiknek mindig akad pár millió elkölthető forintja. Az eladásokból a galéria a művészeket is támogatja.

Az Artbridge számára bizonyos értelemben konkurencia már régóta a svéd bútorkereskedelmi óriás, az IKEA is, hiszen hosszú ideje megtalálhatók a kínálatában olyan dekorációs elemek, amelyekhez a tervezők valódi alkotók munkáit használták fel. Nemrég egy magyar művész is lehetőséget kapott erre: Schall Eszter Macska című alkotása elérhető már nemcsak a magyarországi, hanem a nemzetközi kínálatban is.

Forrás: IKEA / Facebook

A szabadúszó illusztrátor, grafikus lapunk megkeresésére elárulta, valójában már két évvel ezelőtt megkereste egy, a bútoráruházzal együttműködő brit cég, amely azért felel, hogy valódi alkotók munkáiból válogasson az IKEA számára. A kiválasztott alkotásokból végül mindig egy zsűri választja ki, melyeket tartják érdemesnek a kínálatban is viszontlátni. Schall úgy fogalmazott, munkájával nem valamiféle előre kiírt pályázati kritériumnak igyekezett megfelelni, mindössze szerencséje volt. Több művét is kiválasztották, amelyek megfelelhetnek az IKEA igényeinek, de végül a Macska című alkotás lett a befutó: azonban Schall maga sem tudja, mi alapján döntött végül így a zsűri.

„Az emberek is magukénak érezzék”

„Természetesen minden munkámban szem előtt tartom, hogy egy alkotás ne csak az önkifejezésről szóljon, hanem az emberek is magukénak érezzék, mondjon nekik is valamit, sőt ne csak szeressék, hanem értsék is, amiről az alkotás szól” – árulja el Schall, amikor arról kérdezzük, mennyire lehet illusztrátorként tudatosan arra építeni, hogy egy ilyen kereskedelmi óriás is fantáziát lásson a művekben. Schall szerint nem is lehet, de nem is kell, hogy az alkotói folyamatot ilyen béklyók szigorúan kössék.

Rossz nyelvek szerint amióta az IKEA-stílusú lakberendezés széles körben elterjedt, „minden otthon ugyanúgy néz ki”. A márka népszerűsége viszont nemcsak annak köszönhető, hogy a bútorkereskedelmi óriás ügyesen lavíroz ár és érték határán: a kínálat tervezésénél bevallottan nagyon is tudatosan épít arra, hogy színben, formában és funkcióban a nagy többség igényeire reagáljon. Ennek érdekében pedig arra is ügyel, hogy hús-vér művészekkel dolgozzon együtt: mert azért a nap végén még egy megfizethető dekorációs tömegcikk esetében is úgy tűnik, a fogyasztóknak mégiscsak fontos szempont marad, hogy az otthonukban ne egy lélektelen katalógusképet kelljen állandóan nézegetniük.