Az Operaházban is tartott egy beszédet Magyar Péter
Az ünnepi gálaesten a miniszterelnök hangsúlyozta, a művészvilág sem habozott szerepet vállalni az 1956-os forradalomban.
Az 1956-os forradalomban szerepet vállaló művészeket méltatta Magyar Péter a forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából az Operaházban tartott ünnepi gálaesten pénteken. A miniszterelnök kiemelte, Sinkovits Imre, Bessenyei Ferenc, Darvas Iván, Illyés Gyula, Tamási Áron, Mensáros László és megannyi író, színész, zenész, énekes, festő egy percig sem haboztak, amikor a hazájuk volt a tét: szavaltak, írtak, szerveztek, felelősséget, sőt később sokszor súlyos börtönbüntetést is vállaltak.
A szabad Magyarország ügyéért együtt küzdöttek a művészek a munkásokkal, az egyetemistákkal és a tanárokkal – mutatott rá a miniszterelnök, úgy fogalmazva, a közös akarat azon a 70 évvel ezelőtti október 23-ai estén még az elzárt színházak falain is áttört. A művészet a legnehezebb pillanatokban is segített megértenünk és elmondanunk a magyar történelem során, hogy kik vagyunk – fogalmazott Magyar Péter Beethoven Egmont nyitányáról szólva, amely, mint mondta, „néhány óra, néhány nap alatt a budapesti forradalom szívverésévé” vált. Ez a mű is megmutatja, hogyan válhat a kultúra közös erővé – jelentette ki.
A kormányfő úgy folytatta, a magyarok akkor még nem tudhatták, mennyire a saját sorsukról is szól ez a zene, ma azonban „már tudjuk, milyen árat fizettek azok, akik kiálltak a szabadságért, akik kiálltak hazájukért, és tudjuk azt is, hogy az ügyük túlélte a diktatúrát”. A miniszterelnök felidézte, hogy október 23-án az Erkel Színházban a zenekar tagjai addig nem voltak hajlandók elkezdeni az előadást, amíg el nem játszhatják a Himnuszt, így a karmester intésére nem Verdi zenéje csendült fel, hanem a magyar himnusz, amelyet a nézők egy emberként énekeltek végig. A Himnusz elhangzásával a kultúra és a szabadságvágy azon az estén végleg elválaszthatatlanná vált – mutatott rá.
Magyar Péter: Nem érti a forradalmat, aki méricskéli, kiknek jár hála, kiknek jut hely
A gálaest zenés darabjai segítenek megérteni egymást, megmutatják, hogy mit jelent ragaszkodni a hazához, mit jelent elveszíteni az otthont és mit jelent idegenben újrakezdeni az életet – vélekedett Magyar Péter, aki szerint ezeket a kérdéseket megannyi európai ország polgárai ismerik a történelemből és a magyar forradalom leverése után sokan tettekkel is kifejezték ezt a megértést. Befogadták a menekülő magyarokat, családoknak adtak otthont, gyerekeknek iskolát, fiataloknak lehetőséget a tanulásra, amiért a magyar nemzet nevében köszönetet mondott a kormányfő.
A miniszterelnök szerint azok a fiatalok, akik 70 éve kiálltak a hazájukért, szerettek élni, voltak terveik, szerelmeik, barátaik, tanulni, dolgozni, családot alapítani szerettek volna egy szabad országban. 1956 hőseié a dicsőség, hogy ma békében, szabadon, egymás társaságában hallgathatják az előadást, és „soha ne felejtsük el, hogy ezt a lehetőséget a gyermekeinknek és az unokáinknak is tovább kell adnunk, ezért miénk mostantól a felelősség” – fűzte hozzá.
Az ünnepi műsoron felcsendült egyebek mellett Verdi Nabucco című operájából a Rabszolgák kórusa, Dvořák Újvilág-szimfóniája, Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról, Reményik Sándor Öröktűz című verse, valamint zongorán játszott Schiff András.
Ezt is ajánljuk
A Papától Pogány Indulóig: Filmszemle-díjas alkotással nyit a 23. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál
Rezignált vircsaft és purgatóriumi szép napok – Zeneajánló a hétvégére
Valódi képek a digitális zajban: megnyílt az Alföldi Fotószalon
Fénybe öltözik a Mária Magdolna-torony, de még nem minden világos
Istennel vagy Isten nélkül – Pintér Béla a rendszerváltás utáni évtizedekről írt darabot











