Fénybe öltözik a Mária Magdolna-torony, de még nem minden világos

Fényekkel idézik meg az 1956-os forradalom emlékét pénteken este a budavári Kapisztrán téren. A Mária Magdolna-toronyra vetített ünnepi fényalkotással a hetven évvel ezelőtti forradalom és szabadságharc hősei, valamint áldozatai előtt tisztelegnek. A Budavári Önkormányzat és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága által szervezett esemény október 23-án 18 órakor kezdődik.

Nem először szolgál a torony hasonló megemlékezés helyszínéül. Tavaly november 25-én a Szovjetunióba hurcoltak emlékére rendeztek fényfestést, amelyen azoknak a településeknek a nevei jelentek meg az épület falán, ahonnan magyarokat és németeket vittek szovjet kényszermunkatáborokba. A rendezvényt ugyancsak a Nemzeti Emlékezet Bizottsága és a Budavári Önkormányzat szervezte.

Fényművész inkognitóban

Értesülésünk szerint az idei fényfestést ugyanaz a vállalkozás tervezi és valósítja meg, amely a tavalyi megemlékezés látványalkotását készítette. A cég nevét azonban egyelőre nem sikerült megtudnunk: a Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatalának főigazgató-helyettese, Dergán Ádám érdeklődésünkre sem nevezte meg a tervezőt és kivitelezőt. A tavalyi rendezvény nyilvánosan hozzáférhető beszámolóiban sem találtunk erre vonatkozó információt.

A fényfestések megrendelésének és finanszírozásának kérdése más rendezvények kapcsán már felmerült. A Magyar Hang korábban arról számolt be, hogy egy 2025 végi, állami szervezésű ünnepváró fényfestéssorozatra közel egymilliárd forintos keret állt rendelkezésre, a megbízás pedig a Nemzeti Kommunikációs Hivatal szerződéslistája alapján Balásy Gyula Lounge Event nevű vállalkozásához kapcsolódott. Ez azonban más rendezvénysorozat volt, a szervező is más volt, és nincs adat arra, hogy a cégnek köze lenne a Mária Magdolna-toronynál tartott megemlékezésekhez.

A mostani fényfestés költsége és a megbízott vállalkozás kiléte tehát továbbra is tisztázatlan.

Három festő, háromféle természetkép

A Mária Magdolna-torony különleges történelmi környezetében nemcsak az október 23-i fényfestés kínál látnivalót. November 8-ig tekinthető meg a Napfivér című kortárs képzőművészeti kiállítás is, amelyen Kondor Attila, Cseke Szilárd és Péterfy Ábel alkotásai találkoznak.

A Szilléry Éva kurátori koncepciójára épülő tárlat címe Assisi Szent Ferenc híres Naphimnuszára utal. A XIII. századi szerzetes a Napot, a Holdat, a csillagokat, a szelet, a vizet és a tüzet testvéreiként szólította meg, a természetet pedig nem az ember rendelkezésére álló erőforrásként, hanem a teremtett világ közösségeként szemlélte.

Egy téma, különböző látásmód. Kondor Attila festészete a látható világon túli összefüggéseket keresi. Cseke Szilárd erdőképei közelről nézve absztrakt festői szerkezetekként is értelmezhetők. Mindkét alkotás címe: Sas-hegy

Ez a gondolat kapcsolja össze a három festő munkáit, jóllehet mindannyian másként közelítenek a természethez.

Kondor Attila festészetében a táj nem egyszerűen ábrázolásra váró látvány, hanem az elmélyülés tere. Képein a természeti környezet szemlélése meditatív folyamattá válik: a fények, a terek és a formák az időtlenség érzetét keltik. Festészete a látható világon túli összefüggéseket keresi, miközben a szemlélő figyelmét a táj részleteire irányítja.

A művész munkáinak egyik sajátossága, hogy a pontos megfigyelés és a szellemi tartalom nem válik el egymástól. A természeti formák megőrzik felismerhetőségüket, mégis olyan összefüggésekbe kerülnek, amelyek túlmutatnak a hagyományos tájképfestészeten. A fény különösen fontos szerepet kap: nem csupán megvilágítja a látványt, hanem a képek hangulatát és jelentését is alakítja.

Erdők és égboltok

Cseke Szilárd erdőképei más irányból közelítenek a természethez. Festményein a növényzet sűrű struktúrái és a rájuk vetülő, olykor azokat elfedő színfelületek között feszültség keletkezik. A képek közelről nézve absztrakt festői szerkezetekként is értelmezhetők, távolabbról azonban kirajzolódik az erdő világa.

A művek az emberi civilizáció és a természet kapcsolatára kérdeznek rá. A festő egymásra épülő rétegekkel, a látványt megszakító foltokkal és sávokkal érzékelteti, miként változtatja meg a technológiai környezet a természet érzékelését. Erdői egyszerre sugároznak életerőt és sérülékenységet.

Péterfy Ábel festészetében az égbolt és a madarak kapnak meghatározó szerepet. Monumentális panorámáin a nyitott tér, a fény és a repülés motívuma jelenik meg. A madarak együtt mozgó csapatai nemcsak természeti jelenségként, hanem a közösség és az összetartozás képeiként is értelmezhetők.

Míg Cseke erdőképein a természet és a civilizáció konfliktusa kerül előtérbe, Péterfy alkotásai inkább a szabadság, az együttműködés és a közös mozgás lehetőségét hangsúlyozzák.

A három alkotói világ találkozása így nem egységes természetképet kínál. Kondor a szemlélődésben, Cseke a természet sérülékenységének felmutatásában, Péterfy pedig az égbolt és a repülés motívumában találja meg azt a festői nyelvet, amelyen keresztül az ember helyéről beszélhet a világban.

A Napfivér című kiállítást október 8-án Sturcz János művészettörténész nyitotta meg. A MáraiKult szervezésében megvalósult tárlathoz október 26-án és november 2-án, 18 órakor ingyenes művészi tárlatvezetések is kapcsolódnak, amelyeken a három festő személyesen mutatja be alkotásait.