Istennel vagy Isten nélkül – Pintér Béla a rendszerváltás utáni évtizedekről írt darabot

Pintér Béla mindig képes meglepni a közönségét. Az elmúlt években a hazai közélet visszásságai miatt egyre dühösebb volt, ez a darabjaiból is kitűnt, a hazai jobboldal prominensei támadták is emiatt, igyekezték megvádolni, de nem jártak sikerrel. Azt felejtették el, hogy kortárs drámákat ír, lehet ráfogni sok mindent, de az elmúlt évtizedekben bebizonyította, hogy alapvetően a jelenségek érdeklik. A mostani, Flashback című művére ez még inkább jellemző. Ez akkor is igaz, ha most is megjelennek a történetben említésszinten konkrét közéleti és művésznevek, a főszereplők azonban olyan fiktív figurák, akik viselkedésükben, döntéseikben nagyon is ismerősek lehetnek.

Fotó: Pintér Béla és Társulata

Két festő, akik ráadásul unokatestvérek, életén keresztül mesél Pintér Béla szerelemről, barátságról, hazugságokról, árulásról és tragédiákról. Ahogy nála ezt megszokhattuk, teszi ezt sok iróniával, ugyanakkor sok szempontból metszően pontosan. Mintha visszatekerte volna az időt, a kilencvenes évek közepétől jut el a kétezerhúszas évek középig. A politikai fordulatok is megjelennek a sztoriban, de leginkább több család, illetve egy baráti társaság széthullása kerül a fókuszba. A szerző senkit sem kímél, érezhetően önmagát sem, de a figuráit, a hőseit sem. Sokan csalódtak az 1989-es rendszerváltást követő történésekben. Többen az értelmiség árulásának tartják azt, ami bekövetkezett. Arról nem beszélve, hogy a politika egymásnak fordított olyan embereket, akik fiatalon akár szerelemből, akár barátságból egymásra esküdtek. Persze nem lehet mindent a politikára fogni, több generáción keresztül hozunk magunkkal tabukat, bűnöket, ami miatt egyszerűen nem tudunk tiszta lapról indulni és főleg valahová emelt fejjel megérkezni.

Fotó: Pintér Béla és Társulata

A két főszereplő Tinka (Adorjáni Bálint) és Imre (Takács Géza) barátok, unkatestvérek, de különböző utat választanak, ami aztán egyikük esetében végzetessé is válik. Pintér Béla ezt a folyamatot mutatja be a legjobb darabjaira jellemző plasztikussággal és dramaturgiai érzékkel. A tér szinte üres, csupán egy ajtó adja a díszletet (tervező: Gergely-Farnos Lilla). A szereplők komoly átváltozásokon mennek keresztül. (Jelmez: Hornyák Dóra). Nagyon lényeges eleme az előadásnak a zene (zenei vezető: Jankovics Péter), de ennél többet erről nem szeretnék elárulni.

Fotó: Pintér Béla és Társulata

Pintér Béla rendezőként az utóbbi években a társulatához csatlakozó színészekre osztotta a szerepeket. A két főszereplőn kívül Fodor Annamáriára, Messaoudi Eminára, Szabó Zoltánra és Jankovics Péterre. Valamennyien remekül beszélik a szerző nyelvét és nagy érzékenységgel és komoly bátorsággal építik fel a figurájukat. Több év után újra látható a színpadon Pintér régi alkotótársa Enyedi Éva, aki a produkció dramaturgja is.

A Flashback tanulságos előadás, mindenkinek látnia kellene, elsősorban azoknak, akik felelősek abban, hogy a „második rendszerváltással” ne járjunk úgy, mint az elsővel. Persze ezért valamennyire mindannyian felelősséget kell, hogy érezzünk!

Infó: Flashback. A Pintér Béla és Társulata előadása. Írta és rendezte: Pintér Béla. Átrium.