Kármán András elárulta, mi lehet a legnagyobb kockázat

A jövő évi költségvetésre a legnagyobb kockázatot az energiaárak emelkedése jelentheti – mondta Kármán András pénzügyminiszter a költségvetésről tartott keddi sajtóbeszélgetésen a Pénzügyminisztériumban. A kormány eleve azzal számol, hogy az idei kiadásokhoz képest a rezsitámogatások 232 milliárd forinttal emelkednek a magasabb világpiaci energiaárak miatt, de ehhez a szinthez képest is kockázatot jelent főleg hormuzi-válság okozta sokk.

A piac jelenleg azzal számol, hogy a kőolaj- és földgázárak a jövőben csökkennek, ám ennek időpontja folyamatosan kitolódik a távolabbi jövőbe. A tartósan magas energiaárak fékezhetik a gazdasági növekedést, növelhetik az inflációt és a rezsitámogatásokon keresztül a költségvetési kiadásokat, így a hiányt is – mondta Kármán András.

Növekedést támogató intézkedések

A kormány jövőre gazdaságpolitikai fordulattal számol. Egyrészt beindul az export és nőnek a beruházások, amelyek hozzájárulnak a növekedéshez. Ezen felül az adócsökkentések és a béremelések révén tovább nőhet a lakossági fogyasztás. A költségvetés azzal számol, hogy 2027-ben a bruttó bérek átlagosan 5,5 százalékkal emelkednek, a nettó emelkedés ennél nagyobb lehet azoknál, akiket érintenek az adócsökkentések.

Mint arról már beszámoltunk, a kormány bevezeti az adójóváírás rendszerét, így a minimálbérek adóterhe 9 százalékra csökken, de bruttó 680 ezer forint felett az adójóváírás csökkenteni fogja a lakossági terheket.

Minimum merész a jövő évi költségvetés terve, Magyar Péter soha nem látott átrendezésre tett ígéretet

A növekvő béreknek köszönhetően jövőre a háztartások fogyasztási kiadásai 4,1 százalékkal emelkedhetnek, ez gyakorlatilag megközelíti az idei 4,5 százalékos növekedést, pedig idén bőven voltak választási osztogatások. A kormányzati tervek 2027-re 3 százalékos inflációval számolnak, ebbe már beleszámolták az árrésstop megszüntetésének következményeit is.

Fotó: Flajsz Péter / Népszabadság

A beruházásoknál is fordulat indul be: az idei 2 százalékos csökkenés után jövőre már 5,7 százalékkal nőhet az invesztíció. Ezt egyrészt támogatják az uniós pénzek, amelyek felhasználása 2027-ben már ténylegesen elkezdődik, de a céges beruházások felfutására is számít a kormány.

A kabinet jövőre az államháztartási hiány jelentős csökkentését tervezi úgy, hogy közben jelentős jóléti intézkedéseket is hoz. Bevezetik az adójóváírást, megduplázzák a családi pótlékot, igaz, lesznek adóemelések is, elsősorban a céges szektorban.

Több mint egy tucat szervezet tiltakozik a a Tisza-kormány tervezett reklámadója ellen

Így az államháztartás GDP-arányos hiánya az idei 7,5 százalékról 4,9 százalékra csökkenhet. Ez azt jelenti, hogy a pénzforgalmi hiány az idei 7100 milliárd forintról várhatóan 5100 milliárdra csökken – mondta Barabás Gyula, a PM államháztartásért felelős államtitkára.

A kiadások csökkentését most kell meglépni

A hiánycsökkentés jelentős részét a kiadások mérséklésből teremti elő a kormányzat. Minőségileg ez egy kiadáscsökkentési konszolidáció, ami azért fontos, mert a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy azok a fiskális kiigazítások voltak sikeresek, amelyek a kiadási oldalt érintették – hangsúlyozta Kármán András. Fejnehéz lesz a kiigazítás, most számos alacsonyan csüngő gyümölcs van, amit le lehet vágni. A 2030-as választásokhoz közeledve nehezebb a kiadáscsökkentési döntéseket meghozni, a politikai ciklus elején tud lépni a kormány – mondta a pénzügyminiszter.

A kiadáscsökkentések egyharmadát fűnyíróelven teremtik elő: a minisztériumok és a költségvetési intézmények működési kiadásait egységesen 10, a felhalmozási kiadásokat 20 százalékkal akarják csökkenteni. Emellett befagyasztják a béreket azokban az ágazatokban, ahol nem döntöttek külön ágazati béremelésekről.

„Ezzel akarnak megtartani ápolókat?” – csalódottság és felháborodás fogadta az egészségügyi béremelést

Az 1500 milliárd forintos kiadáscsökkentésből 1020 milliárdot olyan konkrét tételek levágásával teremtik elő, mint az autópálya-koncessziók kiadásainak visszavágása 246 milliárd forinttal, illetve a nem hatékony állami támogatások eltörlése (169 milliárd).

Évi 135 milliárdot remél a kormány attól a politikai manővertől, amellyel azt kívánják elérni, hogy az Európai Bizottság eltörölje a Magyarországra kivetett napi 1 millió eurós migrációs büntetést. De jelentős kiadáscsökkentést várnak a KEKVÁ-k megszüntetésétől, a kormányzati kommunikációs kiadások eltörlésétől, a kormányzati presztízsberuházások megállításától. Az állam magán spórol – hallhattuk a sajtótájékoztatón.