Magyarország leggazdagabb településén 13-szor annyi a fizetés, mint a legszegényebben

Magyarországon nemcsak az számít, ki milyen munkát végez, hanem az is, hogy hol él. A GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb, a NAV 2025-ös személyijövedelemadó-adataira épülő elemzése szerint ugyanis egészen meghökkentő különbségek vannak a települések lakóinak munkajövedelme között. Amíg Budapest legtehetősebb kerületeiben a havi nettó átlag megközelítette az egymillió forintot, addig az ország legszegényebb településén mindössze 75 ezer forintot tett ki. A különbség több mint tizenháromszoros. Persze a két szélsőérték mögött nagyon eltérő méretű és összetételű települések állnak, ám az ország egészét tekintve is hatalmas a szakadék.

A GKI számításai szerint tavaly az átlagos havi nettó munkajövedelem országosan 521 ezer forint volt, 9,9 százalékkal több, mint 2024-ben. Ez meghaladja a KSH által közölt 487 ezer forintos nettó átlagkeresetet, a két mutató azonban eltérő adatforrásra és számítási módszerre épül.

A fővárosban átlagosan 666 ezer forint jutott egy hónapra, míg a megyeszékhelyeken és megyei jogú városokban 550 ezer, az egyéb városokban 502 ezer, a községekben és nagyközségekben pedig csupán 449 ezer forint. Vagyis egy budapesti lakos átlagos munkajövedelme havi 217 ezer forinttal, csaknem 50 százalékkal haladta meg a falvakban élőkét. Ez önmagában is fájdalmas eredménynek tekinthető.

Ahol egymillióhoz közelít az átlag, és ahol a százezret sem éri el

A települési rangsor élén Telki áll 920 ezer forintos havi nettó munkajövedelemmel. A Pest megyei települést Nagykovácsi követi a térségből 864 ezer forinttal, de Budajenőn 848 ezer, Ürömön 836 ezer, Herceghalmon pedig 832 ezer forintot mutattak ki. A legtehetősebb települések között azonban egészen apró falvak is felbukkannak. A mindössze 24 lakosú borsodi Tornakápolnán 884 ezer forint volt az átlagos havi munkajövedelem, a 115 lakosú veszprémi Németbányán 870 ezer, a 40 lakosú nógrádi Garábon pedig 858 ezer forint. Ezeknél a településeknél azonban néhány magas jövedelmű adózó is jelentősen elmozdíthatja az átlagot.

A másik végletet a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Csenyéte képviseli, ahol mindössze havi 75 ezer forint volt az egy főre számított nettó munkajövedelem. A 807 lakosú Tornanádaskán 107 ezer, Bódvalenkén 134 ezer, Fájon 139 ezer forintot mutatott ki a GKI. A tíz legalacsonyabb jövedelmű település közül nyolc Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található.

A számok értelmezésénél ugyanakkor fontos, hogy ezek a NAV adataiból számított munkajövedelmek, nem pedig az egyes településeken dolgozóknak ténylegesen kifizetett átlagbérek. A helyi lakosság összetétele, a foglalkoztatottság és az adóköteles munkajövedelemmel rendelkezők aránya is befolyásolja az eredményt.

A szegényebb térségek gyorsabban zárkóznak, de forintban tovább nyílik az olló

A vármegyék közül Pest áll az élen 577 ezer forintos havi nettó munkajövedelemmel, amelyet Győr-Moson-Sopron követ 553 ezer, majd Fejér 543 ezer forinttal. A sereghajtó Szabolcs-Szatmár-Bereg, ahol mindössze 412 ezer forint volt az átlag. Ez 165 ezer forintos havi különbség Pest vármegyéhez képest. A GKI ugyanakkor kedvező folyamatot is azonosított. A korábban alacsonyabb jövedelmű térségekben többnyire gyorsabban emelkedtek a munkajövedelmek, amit elsősorban a minimálbér és a garantált bérminimum növekedésével, illetve az ebből fakadó bértorlódással magyaráznak.

A százalékos felzárkózás azonban nem feltétlenül jelent tényleges közeledést forintban. Budapesten egyetlen év alatt átlagosan 60 ezer forinttal, Pest vármegyében 54 ezerrel emelkedett a havi nettó munkajövedelem, miközben Szabolcs-Szatmár-Beregben csak 38 ezer, Nógrádban 35 ezer forint volt a növekedés. Vagyis hiába gyorsabb százalékosan a béremelkedés egyes szegényebb térségekben, a tehetősebb területek lakói továbbra is nagyobb összeggel gazdagodnak.

Budapesten belül is érdekes átrendeződés történt. Az I. kerületben csaknem 6 százalékkal csökkent az átlagos munkajövedelem, miközben a XIX. kerületben 11,9 százalékos növekedést mértek. A belső kerületek többségében az országos átlagnál lassabb, Buda déli részén és Pest külső kerületeiben viszont gyorsabb volt az emelkedés.

A kutatás szerint a települések közötti jövedelmi különbségek több mint 80 százaléka összefügg a földrajzi elhelyezkedéssel. A régiók, a járások és a településtípusok egyaránt meghatározó szerepet játszanak abban, hogy Magyarország melyik részén mekkora munkajövedelemhez jutnak az ott élők.