Jövőre 3 százalékkal nőhetnek a nyugdíjak

A kormány jövőre 2,4 százalékos gazdasági növekedéssel és 3 százalékos inflációval számol a 2027-es költségvetésben – erről Magyar Péter miniszterelnök beszélt. A miniszterelnök megemlítette, hogy az inflációs számot a Magyar Nemzeti Bank előrejelzésből kölcsönözték. Ez egyben az is jelenti, hogy januártól az öregségi ellátások átlagosan 3 százalékkal emelkednek, nem számítva a már bejelentett egyéb nyugdíjintézkedéseket. A kormány korábban már döntött a legkisebb nyugdíjak 120 ezer forintra való emeléséről – vagyis minden olyan ellátás amely jelenleg ennél kisebb automatikusan erre az összegre emelkedik. A 120-140 ezer forintos tartományban is a 3 százalékot meghaladó nyugdíjemelésre kerül sor.

Szigorú költségvetési politika kell

A kormány azzal számol, hogy költségvetési hiányt fokozatosan csökkentik: az idei várható 7,5 százalék után, a 2027-es költségvetés 4,9 százalékos hiány céloz, ami 2028-ban 4 százalékra csökkenne, 2029-ban 3,4 százalék a cél, majd 2030-ra érnék el a 2,8 százalékot. Az euróbevezetéshez tartósan három százalék alá kell csökkenteni a deficitet, miközben kordában tartják az inflációt és kamatokat is. A kormány azt vállalata, hogy 2030-ra teljesíti az autóbevezetés feltételeit, ez első lépés a 2027-es költségvetési hiánycélok teljesítése. Amennyiben 2030-ra teljesülnek a masstrichti kritériumok, úgy Magyarország leghamarabb 2031 januárjában, de reálisabb megközelítéssel 2032 januárjában vezetheti be az euró. Varga Mihály jegybankelnök korábbi nyilatkozatából kiderül, hogy a jegybankban a 2032-es devizacserét tartják valószínűbbnek.

Az eddigi információk alapján 4,9 százalékos jövő évi hiánycél elérését kockázatok övezik – értékelte a friss kormányzati terveket Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. Teljesüléséhez elengedhetetlen, hogy a beígért 1500 milliárd forintos kiadáscsökkentést meg tudja valósítani a kormány. A jelenlegi környezetben a gazdasági növekedés is kockázatoknak van kitéve, elég a magas energiaárakra és nemzetközi szinten emelkedő hozamkörnyezetre gondolni. Ezeket a bizonytalanságokat figyelembe véve elképzelhető, hogy a jövő évi költségvetési tervezetbe épített 300 milliárd forintos tartalék kevés lehet. Különösen annak fényében, hogy az idei, augusztusban módosított költségvetésben a kormány 500 milliárd forintos tartalékot képzett, miközben csak négy hónap volt hátra az évből – fogalmazott Németh Dávid, a K&H vezető elemzője.

A stabil növekedéshez a termelékenységnek is javulni kell

A középtávú célkitűzésekről szólva hozzátette: A bejelentett költségvetési konszolidációs pálya megfelel a várakozásoknak. Ez azt jelenti, hogy jövőre és 2028-ban nagyobb, azt követően pedig mérsékeltebb hiánylefaragással számol a kormány a 2030-ig tartó időszakban. A 2,4 százalékos gazdasági fejlődésről szóló kormányzati prognózis egybeesik a mi előrejelzésünkkel. A középtávú kormányzati növekedési pálya esetében azonban fontos figyelembe venni, hogy a magyar gazdaság potenciális növekedése elmarad a 3 százalékos szinttől. Bár az uniós források felhasználásával átmenetileg elérhető lehet a tervezett gyorsulás, de a tartós és stabil bővüléshez mindenképp szükség van a termelékenység fokozására.