Az óvatosság az első: nem nyúlt az alapkamathoz a jegybank

A nemzetközi bizonytalanságok és a tartósan magas energiaárak miatt továbbra sem lát lehetőséget a kamatcsökkentésre a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A jegybank monetáris tanácsa keddi ülésén a várakozásoknak megfelelően változatlanul 5,5 százalékon hagyta az alapkamatot. Varga Mihály jegybankelnök a döntést követő tájékoztatóján hangsúlyozta is, hogy bár a hazai inflációs és pénzpiaci folyamatok kedvezőek, a külső kockázatok óvatosságot indokolnak.

A jegybankelnök elsősorban a közel-keleti konfliktus elhúzódásával és az energiapiaci feszültségekkel magyarázta a kivárást. Az északi-tengeri Brent nyersolaj hordónkénti ára továbbra is 100 dollár felett alakul, miközben az európai földgáz jegyzése október közepén 85 euró fölé emelkedett. A magas energiaárak az élelmiszerek drágulásán keresztül is éreztethetik hatásukat. A nemzetközi kötvénypiacokon az emelkedő hozamok ráadásul drágítják a finanszírozást, ami tovább növeli a bizonytalanságot.

Az alacsony infláció önmagában nem elég

Magyarországon szeptemberben mindössze 1,6 százalékos volt az éves infláció, ami önmagában akár a kamatcsökkentésnek is teret adhatna. A jegybank azonban az év utolsó hónapjaiban ismét gyorsuló áremelkedéssel számol, elsősorban az üzemanyagok drágulása és a dohánytermékeket érintő adóváltozások miatt.

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint is indokolt az óvatosság. A szakember ugyanakkor kedvező fejleménynek tartja, hogy a piac egyelőre elfogadhatónak értékeli a 2027-es költségvetési tervezetet. A 4,9 százalékos GDP-arányos hiánycél bejelentése után a forint stabil maradt, az állampapírhozamok pedig a régiós szintekhez képest csak néhány bázisponttal emelkedtek.

Az euróbevezetéshez tartós költségvetési fegyelem kell

Kérdésre válaszolva Varga Mihály a jövő évi költségvetésről és az euróbevezetés kilátásairól is beszélt. Mint mondta, a jegybank egyelőre csak a bejelentett fő számokat ismeri, a tervezet részletes értékeléséhez meg kell várnia a hivatalos dokumentumokat. 

Az euróövezeti csatlakozás kapcsán hangsúlyozta, hogy az nem egyetlen év költségvetési teljesítményén múlik, hanem tartósan fegyelmezett fiskális politikát követel. A kormány által bejelentett, fokozatosan csökkenő hiánypálya fő számai szerinte összhangban állhatnak az eurócsatlakozás követelményeivel, de a részleteket még vizsgálni kell. A jegybankelnök ezért néhány nap türelmet kért az érdemi értékelésig.

Németh Dávid szerint az idei év hátralévő részében már nem várható újabb kamatvágás. A lazítás lehetősége 2027-ben nyílhat meg ismét, ha mérséklődnek a geopolitikai kockázatok és kedvezőbben alakulnak az energiaárak. A K&H előrejelzése szerint 2027 végére 4,5 százalékra csökkenhet az alapkamat.

Dobogós helyen a magyar infláció, de ennek most örülhetünk