„Ezzel akarnak megtartani ápolókat?” – csalódottság és felháborodás fogadta az egészségügyi béremelést
„Nem ezt ígérték!”; „Ez nem béremelés, hanem alamizsna!” – felháborodott hozzászólások sora fogadta az egészségügyi szakdolgozóknak bejelentett béremelést.
Magyar Péter miniszterelnök hétfőn, a 2027-es költségvetés főbb intézkedéseinek parlamenti ismertetésekor jelentette be, hogy jövőre átlagosan 17 százalékkal emelik az egészségügyi szakdolgozók fizetését. Az intézkedés mintegy 123 ezer munkavállalót érinthet. A bérrendezésre 192 milliárd forintot különítenek el abból az 510 milliárd forintos többletforrásból, amellyel a kormány jövőre növelni kívánja az állami egészségügy finanszírozását. A többletforrásból azonban nemcsak béremelésre jutna: a kórházi gyógyszerek finanszírozását 95 milliárd, a kórházak működési támogatását 51 milliárd forinttal növelnék, de több pénzt szánnak a várólisták csökkentésére, a diagnosztikai eszközökre és a mentőszolgálatra is.
A szakdolgozói bérek rendezése azért különösen fontos, mert az ágazat évek óta súlyos munkaerőhiánnyal küzd, utoljára 2024-ben kaptak béremelést. Az ápolók és más egészségügyi szakemberek megtartása nélkül a betegellátás javítására, a várólisták rövidítésére és a kórházak működésének átszervezésére vonatkozó kormányzati tervek sem érnek túl sokat.
Öröm helyett csalódottság
A Magyar Péter és Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter Facebook-bejegyzései alatt hozzászólók közül sokan úgy érzik, hogy a kormány nem teljesítette a korábbi ígéreteit. Fölróják, hogy míg a választási kampányban még 25 százalékos azonnali béremelésről és új szakdolgozói bértábláról volt szó, a most bejelentett 17 százalékos átlagos emelés visszalépés.
„Miniszter úr a közelmúlt nyilatkozatai alapján 20-25 százalékról beszélt. Miniszterelnök úr pár órával ezelőtt 17 százalék. Miniszter úr jelen pillanatban a posztban már csak 15 százalék meg szja…” – írta az egyik hozzászóló. A kommentekből az is kiderül, hogy a dolgozók számára egyelőre nem világos, pontosan hogyan áll össze a bejelentett béremelés. Többen 15 százalékos alapbéremelésről és az ezt kiegészítő adókedvezményekről írnak, miközben a miniszterelnöki bejelentésben 17 százalékos átlag szerepelt.
Az adókedvezmények és a béremelés összekapcsolását különösen sokan kifogásolják. Szerintük az adócsökkentés nem helyettesítheti a szakmai végzettséget, a munkában eltöltött éveket és a felelősséget elismerő bérrendezést. „Én nem adókedvezményt kérek, sőt nagyon szívesen adózom többet. A normális fizetésből. Szeretnék sokat adózni. Mert ez azt jelentené, hogy sokat keresek” – fogalmazott az egyik hozzászóló.
Egy 29 éve dolgozó, diplomás ápoló arról írt, hogy a bejelentett adókedvezményekből nem részesül, miközben korábban abban bízott, hogy a bérrendezés a szakmai tapasztalatot és a szolgálati időt is figyelembe veszi. Sokan az új bértáblát hiányolják. Az átlagos béremelés ugyanis nem jelenti azt, hogy minden dolgozó fizetése ugyanakkora arányban nő.
Többen a 2024-es bérrendezést idézték fel, amikor állításuk szerint az átlagosan 20 százalékosként kommunikált emelésből egyes dolgozóknál mindössze 5–12 százalék valósult meg. Hegedűs Zsolt a hétfői parlamenti sajtótájékoztatón maga is arról beszélt, hogy a jelenlegi ötsávos bértábla nem megfelelő egy kiszámítható életpályamodellhez. Arról azonban egyelőre nem közölt részleteket, hogy milyen új rendszer lépne a helyébe. A béremelés pontos kezdő időpontját sem nevezte meg, csupán annyit mondott, hogy 2027-ben mindenképpen elindul.
A hozzászólásokban a különböző munkakörök közötti bérfeszültségek is előkerültek. Ápolók és intenzív terápiás szakdolgozók sérelmezik, hogy a bejelentésekben szereplő betegszállítói, beteghordói keresetek esetenként magasabbak a saját fizetésüknél. Mások a mentőszolgálatnál és a kórházakban dolgozó, azonos képzettségű szakemberek közötti bérkülönbségeket kifogásolják.
„Hol keres egy beteghordó 550-600 ezret? Mert akkor annak állok. OKJ-ápolóként nem kapok annyit” – írta az egyik hozzászóló. Többen azt írták, hogy az érezhető béremelés és az egészségügy átalakításának reményében maradtak az állami ellátórendszerben, most viszont a távozást fontolgatják.
„Nyolcat megoperálunk, de tizenhatot jegyzünk elő” – Videóriport az Uzsoki Utcai Kórház műtőjéből
Masszírozó ülések a mentőautókban – magához vonná az egészségügyi közbeszerzéseket a szaktárca
Ezt is ajánljuk
A győri polgármester szólt Karácsony Gergelynek, hogy csak a saját nevében beszéljen, amikor a költségvetést véleményezi
Herczog Mária: A családi pótlék megduplázása üdvözlendő, de drámai, hogy még így sem éri el a 2008-as reálértékét
Pócs János segítségével Szabó Bálint is bejutott a Parlamentbe
„Nyolcat megoperálunk, de tizenhatot jegyzünk elő” – Videóriport az Uzsoki Utcai Kórház műtőjéből
Kiadták a belső levelezést, politikai okokból vette át az MNB-ügyet az ügyészség











