Több mint egy tucat szervezet tiltakozik a a Tisza-kormány tervezett reklámadója ellen

A Magyar Reklámszövetség (MRSZ) és 12 társszakmai szervezet közösen emelt szót a Tisza-kormány reklámadóval kapcsolatos új terve ellen – írja a Media1 az MRSZ mellett a többi érintett szervezet – az IAB Hungary, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete (MEME), a Magyar Lapkiadók Egyesülete, a Helyi Rádiók Országos Egyesülete (HEROE), a Rádiós Médiaszolgáltatók Egyesülete (RAME), az IAA Hungary, az Adatvezérelt Marketing Szövetség (DIMSZ), a Magyarországi Rendezvényszervezők és -szolgáltatók Szövetsége, a Magyar Public Relations Szövetség (MPRSZ), a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége, a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) és a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) – keddi közleménye alapján.

A tiltakozók szerint a reklámadó 2027-re tervezett újbóli bevezetése különösen hátrányosan érintheti a magyarországi médiavállalatokat, de a magyar gazdaság egészére is negatív hatással lehet. Felidézték, hogy Magyar Péter miniszterelnök hétfőn, a 2027-es költségvetés bemutatásakor jelentette be, hogy a jelenleg nulla százalékos reklámadó kulcsát 3,75 százalékra emelnék. A kormány évi több mint 14 milliárd forintos költségvetési többletbevétellel számol, amelyet a kórházi várólisták csökkentésére kíván fordítani. Ugyanakkor a szakmai szervezetek részletes gazdasági hatásvizsgálat nyilvánosságra hozatalát kérik.

Minimum merész a jövő évi költségvetés terve, Magyar Péter soha nem látott átrendezésre tett ígéretet

Az MRSZ arra hívja fel a figyelmet, hogy a reklámadó jelenlegi, nulla százalékos mértéke nem jelent általános adómentességet a reklám- és médiaszektor számára. – A magyarországi médiavállalkozások ugyanis ugyanúgy fizetnek társasági adót, helyi iparűzési adót, áfát és foglalkoztatáshoz kapcsolódó közterheket, mint a gazdaság más szereplői. A reklámadó mindezeken felül jelentene további, árbevételt terhelő adókötelezettséget. Mivel nem a nyereséghez kötődik, akár veszteséges működés esetén is fizetni kellhet.

A szakmai szervezetek szerint ez különösen a reklámbevételekből működő magyar tartalomszolgáltatókat hozhatja nehéz helyzetbe, és veszélyeztetheti üzleti fenntarthatóságukat.

Orbán Viktor is tervezte, aztán visszakozott

A tervezet egyik legnagyobb kérdése, hogy a reklámadó miként érvényesíthető a globális technológiai vállalatokkal szemben. Az MRSZ becslése szerint a magyarországi reklámköltések közel 40 százaléka globális technológiai szereplőkhöz kerül. Ezek a vállalatok jellemzően más európai uniós tagállamokból nyújtják szolgáltatásaikat, és nem feltétlenül magyar adóalanyok. Egyelőre azt sem látják biztosítottnak, hogy a különadót ezekre a szereplőkre hogyan alkalmaznák, illetve hogyan gondoskodnának annak tényleges befizetéséről. Mint írják, a hazai médiavállalatok versenyhelyzete még akkor is romolhat a nemzetközi platformokkal szemben, ha utóbbiak is teljesítik reklámadó-fizetési kötelezettségüket, továbbá kétségbe vonják a kabinet számítását a 14 milliárd forintos éves bevételről.

Az MRSZ megbízásából korábban a PwC Magyarország által készített hatástanulmány szerint minden reklámra fordított egy forint mintegy hat forinttal járul hozzá a magyar gazdaság teljesítményéhez. A szervezet szerint a reklámköltések esetleges csökkenése, a marketingkiadások visszafogása vagy a hirdetések drágulása más gazdasági ágazatokra is negatívan hathat. Ez mérsékelheti a fogyasztást, a vállalkozások növekedését, valamint közvetve az állam egyéb adóbevételeit is. A reklámadót eredetileg 2014. július 1-jén, az Orbán-kormány idején vezették be. Az érintett szervezetek kezdettől tiltakoztak ellene, és az Európai Bizottsághoz fordultak, az adókulcsot a Fidesz-KDNP végül 2019-től nulla százalékon tartotta, jellemzően időszakos hosszabbításokkal. Amint arról áprilisban a Népszava is beszámolt, Orbán Viktor leköszönő kormányfőként úgy döntött, mégsem lesz reklámadó júliustól. Ugyanis az előző kormány korábbi döntése szerint újraa életbe lépett volna a 7 és fél százalékos reklámadó a 100 millió forint feletti reklámbevételekre.