Fico ellen egy színpadra állt a szlovák ellenzék, de a közös jövő még bizonytalan

Robert Fico számára igen rossz hír volt az október 17-i pozsonyi tüntetés. A szlovák főváros terén ugyanis olyan ellenzéki erők képviselői álltak egymás mellé, amelyek az elmúlt években gyakran egymással is heves vitákat folytattak. Az STVR helyszíni beszámolója szerint először csatlakozott ehhez a közös fellépéshez az Igor Matovič nevével összeforrt Hnutie Slovensko, vagyis a Szlovákia Mozgalom is.

A demonstráción a Progresszív Szlovákia (PS), a Szabadság és Szolidaritás (SaS), a kereszténydemokrata KDH és a parlamenten kívüli Demokraták képviselői is megszólaltak. A résztvevők Fico távozását követelő jelszavakat skandáltak, más táblákon az üzemanyag ára szerepelt. A megmozdulás szervezői két célt neveztek meg: a kormány politikájának elutasítását és annak bizonyítását, hogy az ellenzéki pártok különbségeik ellenére képesek együtt fellépni.

A második cél legalább annyira fontos, mint az első. Szlovákiában a kormányváltás nem kizárólag attól függ, hogy mekkora az elégedetlenség a kabinet munkájával. Az is meghatározó, képesek-e a vele szemben álló pártok egymást elfogadható partnernek tekinteni, és később parlamenti többséget létrehozni. A tüntetés politikai üzenete ezért túlmutatott a szombati jelszavakon: az ellenzék a kormányzásra való alkalmasság látszatánál többet, a tényleges együttműködés lehetőségét akarta felmutatni.

Az egység próbája már a tüntetés előtt elkezdődött

A belső ellentétek azonban egyáltalán nem tűntek el. Két nappal a rendezvény előtt egy közösnek szánt ellenzéki sajtótájékoztatón végül csak a SaS és a Matovič-féle politikai tábor képviselői jelentek meg. Alojz Hlina, az SaS politikusa nyilvánosan bírálta távol maradó partnereit; a PS és a KDH félreértéssel és későn érkezett egyeztetéssel magyarázta a történteket. Az STVR angol nyelvű összefoglalója alapján az incidens jól megmutatta, mennyire nehéz közös üzenetet kialakítani még egyetlen rendezvény körül is.

A szombati esemény ehhez képest előrelépés volt, de nem oldotta meg a stratégiai kérdéseket. A Hnutie Slovensko parlamenti képviselője, Michal Šipoš az STVR-nek csak a további közös akciók “reményéről” beszélt. Egyelőre tehát nincs erről kész megállapodás. A következő nagyobb közös fellépést november 17-re, a szabadságért és demokráciáért folytatott küzdelem emléknapjára tervezik.

Matovič csatlakozása növeli a tiltakozás politikai jelentőségét, de bonyolultabbá teszi a lehetséges együttműködést. A korábbi miniszterelnök személye a Fico-ellenes táboron belül is megosztó. A progresszívek, a liberálisok és a kereszténydemokraták társadalompolitikai elképzelései sem azonosak, és a választóik sem feltétlenül ugyanazt várják egy következő kormánytól. A közös színpad ezért nem azonos egy közös választási listával, még kevésbé egy részletes koalíciós programmal.

A kormánypártok rögtön erre az ellentmondásra próbáltak rámutatni. Robert Kaliňák védelmi miniszter, a Smer politikusa szerint az ellenzéket lényegében csak a Fico elleni indulat köti össze. Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter, a Hlas vezetője pedig azzal érvelt, hogy bármelyik ellenzéki párt támogatása a 2020 és 2023 közötti, Matovič nevéhez kötött kormányzati korszak visszatérését segítheti. Ezek a kormányoldal politikai állításai, nem pedig a tüntetésen született megállapodások leírásai.

Fico kabinetje mindeközben pénzügyi nyomással is szembesül. A napokban a parlament mindössze 76 szavazattal, a 150 tagú törvényhozásban a lehető legszűkebb többséggel fogadta el a 2027-es költségvetést. A tervezett hiány a GDP 4,94 százaléka, a pénzügyi kilátásokat az ellenzék és a költségvetési tanács is bírálja. A kormány viszont az egészségügyi kiadásokra, a szociális vállalásokra és a külső gazdasági bizonytalanságokra hivatkozik.

A magyar választók és Budapest is részei az új képletnek

A következő közvetlen politikai erőpróba az október 24-i összevont önkormányzati és megyei választás. Ekkor települési vezetőket, helyi és megyei képviselőket, valamint megyeelnököket választanak. A voksolás természetesen nem dönt Fico kormányának sorsáról, mert nem parlamenti választás; mégis megmutathatja, hol erősek a kormánypárti és az ellenzéki hálózatok. A dátumot a szlovák parlament elnöke hivatalosan is kihirdette, amint arról az STVR beszámolt.

A magyarok lakta déli régiókban külön figyelmet érdemel a Magyar Szövetség szereplése. A párt helyi jelölteinek eredménye a települési együttműködések mozgásteréről is árulkodhat. A helyi versenyben a személyes ismertség, a kisebbségi intézmények ügyei és a települési érdekek rendszerint legalább olyan fontosak, mint a pozsonyi pártpolitikai konfliktusok. 

Budapest kormányváltása közben megváltoztatta a szlovák politika regionális hátterét is. Fico korábban Orbán Viktor egyik legfontosabb szövetségese volt az Európai Unión belüli vitákban. Magyar Péter hatalomra kerülése után viszont ismét előtérbe kerültek azok a szlovákiai magyar kisebbségi jogi kérdések, amelyeket a két korábbi kormány közötti szoros politikai kapcsolat gyakran háttérbe szorított. A Beneš-dekrétumokhoz kapcsolódó viták a két ország viszonyának hangsúlyos ügyévé váltak. Ugyanakkor az uniós színtéren, az EU csúcstalálkozóin láthatóan jól megérti egymást Magyar Péter és Fico.

A lengyel Keleti Tanulmányok Központja (OSW) júniusi elemzésében ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a történelmi sérelmek körüli konfliktus a kétoldalú együttműködést és a visegrádi kapcsolatok rendezését is nehezítheti. Magyar Péter a kisebbségi jogok hangsúlyosabb képviseletét ígérte, Fico pedig a viták ellenére a gyakorlati együttműködés fenntartásáról beszélt.