Külföld

Saját pártja is szembefordult Trumppal az orosz szankciók felfüggesztése miatt

A republikánus törvényhozók egy része szerint az amerikai elnök engedményei Vlagyimir Putyint erősítik, miközben Ukrajnában folytatódik a háború. A Fehér Ház gazdasági érdekekre hivatkozik, de a kongresszusban mind többen követelik a szeptemberben elfogadott büntetőintézkedések végrehajtását.

Rónay Tamás

2026. október 18.

Beállítás elsődleges forrásként

Donald Trump újabb vitát robbantott ki Washingtonban azzal, hogy felfüggesztette a nemrég elfogadott, Oroszországot sújtó amerikai szankciós törvény számos rendelkezésének alkalmazását. Az intézkedés nem csupán a demokratákból váltott ki tiltakozást: több republikánus politikus is nyíltan szembefordult az elnökkel, mert úgy látják, a lépés éppen akkor enyhíti a Kremlre nehezedő nyomást, amikor az Egyesült Államoknak a háború lezárását kellene kikényszerítenie.

A Fehér Ház október 16-án közzétett rendelete a szeptember 18-án aláírt Lindsey O. Graham-féle törvényre hivatkozik, amely súlyos szankciókat és vámokat irányoz elő az orosz gazdasággal kapcsolatban álló szereplőkkel szemben. Trump a jogszabályban biztosított elnöki felhatalmazással élt: a nemzeti érdekre hivatkozva mentességeket adott az új korlátozások jelentős része alól. Ez azonban nem jelenti valamennyi, korábban Oroszország ellen bevezetett amerikai szankció megszüntetését.

Republikánus bírálatok a Fehér Háznak

A republikánus Thom Tillis szenátor a döntést teljesen felelőtlennek nevezte. A rendelkezésre bocsátott német nyelvű beszámoló szerint úgy vélte, ha Trump valóban az energiaárakat akarja csökkenteni, az iráni válság rendezésén kellene dolgoznia, nem pedig Vlagyimir Putyinnak kedvező lépéseket tennie. Ted Cruz szenátor hibának minősítette az elnöki döntést, Michael McCaul képviselő visszakozásra szólította fel Trumpot, Don Bacon republikánus képviselő pedig azzal vádolta az elnököt, hogy a háború lezárása helyett annak elhúzódásához járul hozzá.

A tiltakozásnak már korábban is voltak előzményei. Október 13-án tizenkét, kétpárti csoportot alkotó szenátor – köztük Tillis és John Cornyn republikánus politikus – levélben követelte a Fehér Háztól az orosz eredetű dízelolaj értékesítését lehetővé tevő megállapodás visszavonását. A szenátori közleményben úgy érveltek, hogy az ügylet bevételt biztosíthat Moszkvának a háború folytatásához, és ellentétes az Egyesült Államok, valamint szövetségesei biztonsági érdekeivel.

A képviselőházban is megfogalmazódott hasonló követelés. Michael McCaul és demokrata kollégája, Jim Costa október 15-én kétpárti levélben sürgette a Graham-törvény maradéktalan végrehajtását. A McCaul irodája által közzétett nyilatkozat külön kifogásolta az orosz dízelre vonatkozó pénzügyminisztériumi engedményt. Az aláírók szerint Washington csak akkor javíthatja tárgyalási helyzetét, ha a szankciók fenyegetése hiteles marad.

Egy elhunyt szenátor politikai öröksége

A vita különös súlyt kap attól, hogy a törvényt Lindsey Grahamről nevezték el. A júliusban elhunyt republikánus szenátor Trump szövetségese volt, ugyanakkor az Oroszország elleni keményebb fellépés egyik leghatározottabb kongresszusi szorgalmazójaként tartották számon. A jogszabály elfogadása pártokon átívelő támogatást élvezett, s az elnök szeptemberben maga írta alá. Cornyn a mostani döntésre reagálva a forrásbeszámoló szerint úgy fogalmazott: Graham megdöbbenne a történteken.

A jogszabály nemcsak orosz tisztségviselőkre és gazdasági szereplőkre célzott, hanem az orosz energiahordozók nagy vásárlóira is. A rendelet egyes rendelkezései 500 százalékos vámot helyeztek kilátásba az orosz árukra, illetve 100 százalékosat az orosz kőolaj és földgáz legnagyobb importőreinek bizonyos termékeire, ám a mentességek ezeket a büntetőintézkedéseket is érintik. A Fehér Ház indoklása szerint a felmentés az amerikai nemzeti érdeket szolgálja; a rendelet nem jelöl meg végleges időpontot a teljes szankciós rendszer automatikus életbe léptetésére.

Marco Rubio külügyminiszter a Reuters beszámolója szerint arról beszélt, hogy az elnök akár hatvan napot is igénybe vehet az új intézkedések gazdasági következményeinek mérlegelésére. Az adminisztráció a magas energiaárakkal és a közel-keleti konfliktus hatásaival magyarázza az óvatosságot. Ez a megfontolás azonban élesen ütközik azoknak a republikánusoknak az álláspontjával, akik szerint az olcsóbb üzemanyag reménye nem igazolhatja az Oroszországgal szembeni nyomás feladását.

Az ukrán vezetés szintén aggodalommal fogadta a döntést. Volodimir Zelenszkij elnök szerint az új szankciók elhalasztása bátoríthatja Moszkvát, miközben az orosz támadások továbbra is pusztítják az ukrán infrastruktúrát. Az AP beszámolója arra is felhívta a figyelmet, hogy a kongresszusi felháborodásból egyelőre nem következik a törvényhozás gyors korrekciója.