Mesterséges intelligenciával is befolyásolnák az izraeli voksolást

Az október 27-i izraeli parlamenti választás előtt nemcsak a pártok versenyeznek a szavazókért, hanem az ellenőrizhetetlen digitális üzenetek is egyre nagyobb szerephez jutnak. Az izraeli választási bizottság arra figyelmeztet, hogy külföldi szereplők is igyekeznek befolyásolni a kampányt, méghozzá olyan módszerekkel, amelyek a választások tisztaságába vetett bizalmat is kikezdhetik. A mesterséges intelligencia segítségével személyre szabott politikai üzeneteket, megtévesztő hangfelvételeket és hamis internetes szereplőket lehet tömegesen előállítani.

A voksolás az első azóta, hogy a Hamász 2023. október 7-én megtámadta Izraelt, majd megkezdődött a gázai háború. A jobboldali tömböt Benjamin Netanjahu miniszterelnök vezeti, míg a vele szemben álló mérsékeltebb tábor egyik meghatározó alakja Gadi Eisenkot volt vezérkari főnök. A felmérések szoros küzdelmet jeleznek, de a kormányalakítást a mandátumok eloszlásán túl a koalíciós korlátok is megnehezíthetik. Az arab pártokkal kötendő megállapodástól a nagyobb rivális táborok vezetői egyelőre elzárkóznak.

Din Livne, a központi választási bizottság ügyvezető vezetője a Kan izraeli közmédiának több külföldi állam beavatkozási próbálkozásairól beszélt. Országokat nem nevezett meg. Úgy értékelte, hogy a bizottságnak most minden korábbinál súlyosabb befolyásolási kísérletekkel kell megküzdenie; a beérkezett panaszok száma már a szavazás előtt megközelítette az előző öt választási kampány során regisztráltak összességét. A kijelentés hatósági figyelmeztetés, nem annak bizonyítéka, hogy valamely külföldi művelet már megváltoztatta volna a választói magatartást.

A kampány már a telefonban is megszólal

A mesterséges intelligenciával készített hamis videók látványosak, ám nem feltétlenül ezek jelentik a legnagyobb veszélyt. A kampányok választói adatbázisokra építve igyekeznek meghatározni, ki meggyőzhető, ki számít biztos támogatónak, és kit volna célszerű inkább távol tartani a szavazófülkétől. A választói névjegyzékhez különböző internetes forrásokból származó személyes információkat társítanak, és ezek alapján rendkívül részletes profilok készülhetnek.

Az ilyen profilok a politikai hirdetéseknél jóval többre használhatók. A bizonytalan választónak egyik üzenetben a párt programjának számára legvonzóbb elemeit hangsúlyozhatják, máskor pedig egy rivális párt híveit próbálhatják elbizonytalanítani. A manipulációhoz elegendő lehet egy megbízhatónak látszó, ám félrevezető online felmérés, amely azt a benyomást kelti, hogy a támogatott pártnak nincs esélye. Ilyenkor a cél nem feltétlenül a politikai vélemény megváltoztatása, hanem a részvételi kedv csökkentése. Hogy az egyes technikák pontosan milyen mértékben hatnak a választókra, azt a rendelkezésre álló beszámolók nem számszerűsítik.

A gépi rendszerek közvetlenül is kapcsolatba léphetnek a polgárokkal. Az újságírói beszámolók alapján az izraeli választók személyre szabott SMS-eket és telefonhívásokat kapnak, olykor olyan hangon, amely egy valódi jelölt megszólalását utánozza. A korszerű hangalapú programok nem csupán előre felvett szöveget játszanak le: kérdésekre is képesek válaszolni. Így az érintett számára egyre nehezebb felismerni, hogy egy politikussal, egy kampánymunkatárssal vagy egy programmal beszél-e.

A közösségi oldalakon más eszközök terjednek. Valódi embereknek álcázott digitális profilok zárt WhatsApp-csoportokban is megjelenhetnek, ahol a résztvevők rendszerint személyesebb, bizalmasabb kommunikációra számítanak. A fizetett véleményformálók és az automatizált profilok együtt olyan benyomást kelthetnek, mintha egy politikai üzenetet spontán társadalmi támogatás övezne. A módszereknek különösen akkor lehet súlyuk, ha a csoporttagok nem tudják, hogy szervezett kampánykommunikációval találkoznak.

Tehila Schwarz-Altschuler, az Izraeli Demokrácia Intézet szakértője a meggyőzés automatizálásában látja a kampányok egyik legkevésbé átlátható részét. A probléma nem kizárólag az, hogy hamis állítások keletkezhetnek, hanem az is, hogy a politikai szereplők az adatok alapján különböző választói csoportok számára egészen eltérő valóságképet állíthatnak elő. Ami az egyik ember hírfolyamában döntő bizonyítéknak látszik, az a másikhoz el sem jut.

Amikor a mesterséges intelligenciát is megtévesztik

Az újabb kockázat már nem közvetlenül a választókat, hanem az általuk használt mesterségesintelligencia-szolgáltatásokat célozza. Ha egy kampány nagy mennyiségben juttat el félrevezető tartalmat az internetre, az megjelenhet a chatbotok által felhasznált források között is. Így egy választó kérdésére adott, látszólag semleges összefoglalásban olyan állítások köszönhetnek vissza, amelyeket eredetileg politikai érdekből helyeztek el a hálózaton. Az ORF ezt a Haaretz és az Economist beszámolóira hivatkozva a kampányok egyik új módszereként ismerteti.

A tel-avivi Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézete (INSS) külön elemzésben foglalkozik az úgynevezett adatmegmérgezéssel. Ez nem szükségszerűen a mesterségesintelligencia-rendszer feltörése: gyakran elegendő az általa felkeresett vagy feldolgozott információs környezet tudatos elárasztása megtévesztő tartalmakkal. A kutatóintézet különbséget tesz a modellek betanításakor, illetve a válaszadáshoz felhasznált internetes forrásokban megjelenő beavatkozások között. Utóbbiak különösen gyorsan fejthetik ki hatásukat, ha a rendszerek friss webes találatok alapján válaszolnak.

A választási bizottság és a nagy technológiai vállalatok ezért a választás napjára is együttműködést készítenek elő. A hivatalos októberi közlemény szerint az izraeli államelnöki hivatal, a választási testület, valamint a TikTok, a Meta, a Google és a Microsoft képviselői már egyeztettek a digitális választási kockázatokról és a közbizalom megőrzéséről. Livne az ORF által idézett nyilatkozatában azt mondta, hogy a szavazáskor a platformokkal közösen gyors beavatkozásra alkalmas stábot állítanak fel. Az együttműködés azonban önmagában nem garantálja, hogy minden manipulációt időben felismernek.

Az izraeli parlament alkotmányügyi bizottsága júliusban olyan választási rendelkezéseket tárgyalt, amelyek a megtévesztésre alkalmas, mesterségesen előállított vagy jelentősen módosított kampányanyagok egyértelmű jelölését is célozzák. A címkézés a hamis képek és videók esetében fontos kapaszkodó lehet, de kevésbé véd az olyan üzenetek ellen, amelyek technikailag valós elemekből épülnek fel, csak a kontextusuk félrevezető. Az üzenetek célzott terjesztése pedig akár teljesen valódi szövegekkel is torzíthatja a nyilvános vitát.

Szakértők attól tartanak, hogy a szavazás eredménye körül mesterségesen felerősített összeesküvés-elméletek jelenhetnek meg, még akkor is, ha a választási eljárással kapcsolatban nem kerül elő érdemi bizonyíték visszaélésre. Az izraeli társadalom már most súlyosan megosztott a háború, a kormány politikája és az ország jövője kapcsán.

Benjámin Netanjahu szerint több jel is arra utal, hogy Izrael ellenségei támadásra készülnek