Berlinben 160 ezer bérlakást vennének köztulajdonba a baloldali pártok

Németország fővárosában új politikai korszak kezdődhet: a szeptember 20-i tartományi választást megnyerő Balpárt (Die Linke), a Zöldek és a szociáldemokrata SPD szombaton lezárta az előzetes koalíciós egyeztetéseket. A három párt vezetői már közös programvázlatot mutattak be, de még nem tudni, kik kerülnek az egyes kormányzati tárcák élére. A párttestületek jóváhagyása után, várhatóan november elején kezdődhetnek meg a részletes tárgyalások.

A politikai alku legnagyobb horderejű eleme az ingatlanpiacot érinti. A megállapodás szerint a nagy magántulajdonú lakásállományok egy részét közösségi tulajdonba vinnék át, hogy mérsékeljék a piaci lakbérekre nehezedő nyomást. Elif Eralp, a Balpárt vezető berlini politikusa és lehetséges kormányzó főpolgármester úgy számol, hogy nagyjából 160 ezer lakás kerülhetne ki a jelenlegi magánpiaci rendszerből.

A lakhatási válságra radikális választ keresnek

A tervezet nem valamennyi nagyobb lakástulajdonos teljes állományát érintené. A magánvállalatok az első tízezer berlini lakásukat megtarthatnák, a küszöb feletti ingatlanok átadására vonatkozna a közösségi tulajdonba vétel. A szöveg kártalanítást is előírna, összegét összesen legfeljebb 16 milliárd euróban szabnák meg. A három párt 2028 közepére kívánja a törvényjavaslatot a berlini képviselőház elé terjeszteni.

Ez lényeges engedmény az SPD-nek. A 2021-es berlini népszavazáson még a háromezer lakásnál nagyobb állománnyal rendelkező cégek közösségi tulajdonba vétele kapott támogatást. Az akkori referendum politikai felhatalmazást adott, a gyakorlati végrehajtás azonban elmaradt. A mostani magasabb küszöb szűkíti az érintett ingatlanok körét, és azt mutatja, milyen kompromisszum szükséges a három párt közös kormányzásához.

A jogi alapot a német alaptörvény 15. cikke kínálhatja, amely lehetővé teszi meghatározott javak közösségi tulajdonba adását, törvényben szabályozott kártalanítással. Ettől azonban az intézkedés még nem automatikus: a részletekről politikai, pénzügyi és feltehetően alkotmányjogi viták várhatók. A tervezet egyelőre koalíciós szándék, nem elfogadott jogszabály, ezért a 160 ezres szám sem már végrehajtott tulajdonváltást jelent.

A lakások államosításaként gyakran emlegetett elképzelés mellett a felek új építési programban és a berlini közösségi tulajdonú lakásvállalatok bérleti díjainak korlátozásában állapodtak meg. Eralp a megfizethető otthonok hiányát a város legsúlyosabb szociális kérdésének nevezte. A cél egyszerre a meglévő bérlők védelme és a lakáskínálat bővítése lenne, noha a nagyarányú építkezések eredménye csak évek múlva jelentkezhet.

A német közszolgálati média beszámolója szerint a szövetkezetek és a közhasznú szereplők mentességet élveznének. Ugyancsak kivételt jelentenének a 2021. január 1. után épült, illetve a jövőben elkészülő lakások. A kormányprogram részletein még változtathatnak a koalíciós tárgyalásokon.

Az izraeli államiság körüli vita majdnem kisiklatta az alkut

Az egyezségig vezető út korántsem volt zavartalan. A Zöldek és az SPD kedden átmenetileg felfüggesztette az egyeztetéseket, miután a Balpárt frakciója az antiszemitizmus és Izrael létjoga ügyében olyan belső nyilatkozatot fogadott el, amely nem minden részletében felelt meg a három párt korábbi közös vállalásának. A két lehetséges partner a megállapodások betartását kérte számon.

A konfliktust különösen kiélezte Vanessa Emde neuköllni balpárti képviselő ügye. Emde korábbi, Izrael államiságával kapcsolatos megnyilatkozásait bírálói antiszemitának minősítették, ő azonban vitatta az ellene felhozott vádakat. Bár aláírta a frakció antiszemitizmust elutasító nyilatkozatát, később egy közösségi médiás bejegyzésben ismét megkérdőjelezte a dokumentum tartalmát. A Balpárt frakcióvezetése pénteken már úgy fogalmazott, hogy nem látja biztosítottnak vele az együttműködés alapját.

A pártok végül rögzítették: a koalíciós megállapodás részévé teszik a zsidó élet védelméről, az antiszemitizmus elleni fellépésről és Izrael létjogának elismeréséről kötött közös egyezségüket. A dokumentum a kétállami megoldást is támogatja. Emde személyes ügye ettől még nem zárult le; a frakcióban további egyeztetés várható, és a kizárása is felmerült. A vita így a kormányalakítás későbbi szakaszában ismét felszínre kerülhet. A történtekről a Tagesschau és a ZDF is beszámolt.

A szeptemberi választáson a Balpárt a voksok 25,7 százalékával az első helyen végzett, míg a CDU 18,8, az AfD 16,3, a Zöldek 14,3, az SPD pedig 12,1 százalékot szerzett. Az addig kormányzó CDU–SPD szövetség elvesztette többségét. A most tervezett hárompárti koalíciónak 91 mandátuma lenne, vagyis 14-gyel több a többséghez szükségesnél. Az alternatív CDU–Zöldek–SPD összefogás ennél jóval szűkebb parlamenti támaszra számíthatna.

A CDU mindenesetre továbbra sem mondott le a kormányalakítás lehetőségéről. Berlini frakcióvezetője, Stefan Evers élesen támadta a megállapodást, Friedrich Merz kancellár pedig a Balpárttal való együttműködés ellen figyelmeztette az SPD-t és a Zöldeket. A bírálatok egyelőre nem változtattak a három párt szándékán, de a politikai ellenállás érzékelteti, hogy a fővárosi fordulatnak országos tétje is van.

A Zöldek és az SPD hétfőn dönthetnek a hivatalos tárgyalások megkezdéséről, a Balpárt pedig október 31-re hívott össze pártgyűlést. Ha mindhárom szervezet igent mond, Berlinben a következő hetekben dőlhet el, hogy a lakáspolitikai ígéretekből és az érzékeny külpolitikai elvi vállalásokból működőképes kormányprogram születhet-e.