A Kreml egy részletes tervet követ az ukrán városok lakhatatlanná tételével
Miközben a héten sorra csapódtak be orosz rakéták és drónok a kijevi és harkivi erőművekbe, az okozott áramkimaradások és a vízhiány egyre inkább összecsengenek azzal az orosz tervvel, amely az ukrán nagyvárosok életfeltételeinek felszámolását célozza – írta a hétvégén a brit The Guardian.
Bár Donald Trump egy hete önkényesen „energia-tűzszünetet” hirdetett Moszkva és Kijev között, Oroszország folytatta módszeres és pusztító csapásait az ukrán villamosenergia-hálózat ellen – különösen Kijevben. A stratégia célja a lakosság büntetése és az ország kapitulációra kényszerítése.
A hadjárat lehetséges célkitűzéseit egy olyan, orosz forrásból származó elemzés vázolja fel, amelyet az ukrán hírszerzés szerint a múlt hónapban fogtak el. A dokumentum, amelybe a Guardian is betekintést nyert, az ukránok életminőségének áramkimaradások révén történő rontásától egészen fűtési, vízellátó és szennyvízkezelő rendszerek teljes megbénításáig terjedő lépéseket ír le; a szöveg hidegvérrel jósolja, hogy mindez „a higiénés viszonyok romlásához és a lakosság városokból való kényszerű távozásához” vezetne.
Az „Elemzés Ukrajna energia-, lakhatási és közműszektoráról” című dokumentum tartalmazza az ukrán energiarendszer sebezhető pontjait, sőt, még olyan nagy kockázatú létesítmények elleni csapásokat is fontolóra vesz, mint amilyenek az egyes atomerőművek transzformátor-állomásai. Az anyagot ismerő európai tisztségviselők szerint azt nagy valószínűséggel az orosz hadsereghez vagy hírszerző szolgálatokhoz köthető részlegek állították össze, és előző változatai már a korábbi években felbukkantak.
Idén azonban úgy tűnik, Oroszország hozzá is látott a tervek megvalósításához – írja a brit hírportál. Kedden éjjel orosz csapások értek három jelentős erőművet a kijevi régióban – a 4-es és 5-ös számú kombinált hő- és villamoserőművet, valamint a Tripilljai Hőerőművet –, továbbá egy fontos transzformátorállomást is, amely az ország két fő atomerőművéből továbbítja az áramot a fővárosba. Ezek – más alállomásokkal együtt, amelyek a „kijevi energia-gyűrűt” alkotják, és amelyek az ország más részeiből juttatják el az elektromos áramot a fővárosba – mind célpontjai az orosz támadássorozatnak, amely humanitárius katasztrófával fenyegetheti a hárommilliós várost.
És Oroszország éppen olyankor fokozza az ukrán villamosenergia-hálózat elleni támadásait, amikor az Egyesült Államok és Ukrajna viszonya soha nem látott mélypontra süllyedt, és Washington hírszerzési és fegyverszállítási támogatásának leállításával fenyegeti a kijevi vezetést.
Denisz Smihal ukrán energiaügyi miniszter a múlt hónapban tájékoztatta először európai szövetségeseit az orosz tervről. „Két terjedelmes dokumentumról van szó, amelyek rendkívül hideg és világos hangvételben íródtak; táblázatok részletezik bennük, hogy az egyes létesítmények megsemmisítéséhez pontosan mennyi fegyverre van szükség” – nyilatkozta akkor a miniszter. „Pontosan értjük, mire készülnek.”
A kiszivárgott dokumentumok feltárják a kritikus pontokat, és meghatározzák, hány ballisztikus rakétára, hiperszonikus cirkálórakétára és sugárhajtású drónra van szükség ahhoz, hogy brutális hatékonysággal iktassák ki az erőműveket és alállomásokat. A dokumentum előrejelzése szerint ezzel megsemmisíthetnék a Kijev számára telente rendelkezésre álló energia több mint 90 százalékát, sötétbe és hidegbe taszítva a várost. Szakértői becslések szerint a legrosszabb forgatókönyv esetén akár napi 20 órán át tartó áramkimaradások is előfordulhatnak, amíg a megrongálódott berendezéseket meg nem javítják.
Az üzleti hírekkel foglalkozó vezető ukrán hírportál, az Ekonomicsna Pravda csütörtökön arról számolt be, hogy Kijev három nagy erőműve már nem képes villamos energiát termelni. Emiatt a város még inkább rá van utalva az ország más részeiből érkező áramra.
Az ukrán energiarendszer elleni csapások az ország új frontvonalává váltak, ahol Ukrajna jelentős hátrányban van, mivel a Patriot légvédelmi rendszerekhez az Egyesült Államoktól kapott PAC-3 rakéták készletei kimerültek. Zelenszkij a héten élesen bírálta a városi hatóságokat a téli felkészülés hiányosságai, valamint az energia-infrastruktúra védelmének elmulasztásáért. (Szombaton már egy több száz fős tüntetés is volt a városháza előtt a fűtés- és áramkimaradások miatt.) Ez is rámutat, hogy a téli megpróbáltatások politikai válságot idézhetnek elő a háborús kormány számára – írja a Guardian.
„Tavaly valóban a szakadék szélén álltunk” – idézi a brit hírportál Volodimir Feszenko ukrán politikai elemzőt. „Idén azonban még nagyobb a kockázat, így a terv reálisnak tűnik. Nagyon nagy az esélye annak, hogy Oroszország ezen a télen megpróbál megtörni minket.” Feszenko hozzátette: ha a Kreml korábban hitt is egy tiszta katonai győzelem lehetőségében, mostanra (a frontvonalak megmerevedésével) talán belátta, hogy ez nem valósítható meg, ezért inkább Ukrajna megmaradt infrastruktúrájának elpusztítására összpontosít, ahelyett hogy megpróbálná elfoglalni azt.
Ezt is ajánljuk
Náci rigmusok Split utcáin: a horvát társadalomnak is szembe kell néznie a sötét múlttal
Berlinben 160 ezer bérlakást vennének köztulajdonba a baloldali pártok
Tüdőműtétje után ismét megjelent a hívek előtt XIV. Leó pápa
Fico ellen egy színpadra állt a szlovák ellenzék, de a közös jövő még bizonytalan
Észak-koreai kényszermunkások tízezrei termelnek pénzt Phenjan atomprogramjához











