Népszavazásra bíznák a döntést Szerbia EU-csatlakozásáról, csak az nem biztos, hogy az igenek győznének
Szerbia uniós csatlakozásának kérdése nem prioritás a győztes Diáklista számára, de ha az ország teljesíti a csatlakozási kritériumokat, akkor referendumra bocsátják a kérdést. Az EU-tagság gondolata egyébként nem túlságosan népszerű sem az országban, sem az új politikai többség körében.
Ana Dimitrijević, a Diáklista jelöltje az N1 televíziónak azt mondta, hogy ha Szerbia teljesíti az európai uniós tagság feltételeit, megkérdezik a polgárokat, szeretnék-e, hogy az ország csatlakozzon az EU-hoz – ismertette az interjúban elhangzottakat a Vajdaság Ma portál. Dimitrijević szerint a feltételek teljesítéséig még hosszabb idő telhet el, ezért a kérdést akkor érdemes feltenni, amikor a tagság lehetősége ténylegesen megnyílik.
A kérdés most azért került napirendre, mert az Diáklista képviselői november 16-án részt vettek az uniós bővítésről szóló brüsszeli fórumon. Az N1-nek nyilatkozó Ana Dimitrijević tagja volt annak a küldöttségnek, amely találkozott Marta Kos bővítési biztossal. Utólag úgy vélekedett, hogy az uniós tisztségviselők nyitottak a párbeszédre, a brüsszeli egyeztetések pedig jó alapot teremthetnek a további együttműködéshez.
Dimitrijević már Brüsszelben a Rapporteur portálnak is elmondta, hogy az új parlamenti többség még 2031 előtt népszavazást akar az EU-csatlakozásról. Egyelőre a belpolitikai ügyeket tekintik elsődlegesnek, a külpolitikai kérdésekre pedig később térnek rá. Az uniós referendumra azután kerülne sor, hogy Szerbia új kormánya – megalakulását követően – végrehajtja az igazságszolgáltatás megerősítését, a jogállamiság helyreállítását és a médiaszabadság javítását célzó reformokat. Állítása szerint az elmúlt hetek brüsszeli egyeztetésein már tájékoztatták az uniós tisztségviselőket a népszavazás megtartásának lehetőségéről.
Fordulópontot hoz a Diáklista győzelme, új lendületet adhat Szerbia uniós integrációjának is
Hazatérve Ana Dimitrijević az N’1 televíziónak azt mondta: az első találkozón még általános kérdésekről beszéltek, a későbbi egyeztetéseken már konkrétabb témák is szóba kerültek. Ezeken az egyeztetéseken a szerb küldöttség egyértelművé tette, hogy az Egyetemista Lista programjában szerepelnek azok az uniós alapértékek, amelyek érvényesítését az EU a tagjelölt országoktól is elvárja, ezért úgy vélik, hogy ez alapot adhat a közös munkához.
Szeretlek is meg nem is
A Diáklista jelöltje az interjúban hangsúlyozta, hogy Szerbia továbbra is az európai integráció útján marad, annak ellenére, hogy az európai integráció népszerűsége igencsak megcsappant az országban. Ehhez nem kis mértékben járult hozzá az uniós tisztségviselők korábbi viszonya Aleksandar Vučić és a Szerb Haladó Párt vezette hatalomhoz, vagyis részben maga Brüsszel felelős ezért a visszaesésért. „Sok szavazónk olyan ember, aki valójában EU-párti volt, de euroszkeptikussá vált”, azért, mert az európai vezetők túlságosan engedékenyen viszonyultak a volt hatalomhoz, annak ellenére, hogy egyre nagyobb aggodalomra adott okot a szerbiai demokrácia állapota, a médiaszabadság korlátozása és a mindennapokban tapasztalható korrupció, mondta Dimitrijević.
A szerb egyetemisták mozgalma kezdettől ellentmondásosan viszonyult az ország EU-integrációjához és az Oroszország elleni szankciókhoz. A Vijesti november 18-i beszámolója szerint az új parlamenti többség egyik képviselője, Aleksandar Baucal arról beszélt, hogy a mozgalom még arról sem döntött, hogy a jövőbeli népszavazáson az uniós csatlakozás támogatására buzdítsa-e a polgárokat. Mint mondta, a tagokat jelenleg elsősorban a „normális állam és társadalom iránti vágy” tartja össze, nem pedig egy közös külpolitikai vagy EU-párti ideológia. Ugyanakkor Baucal is rámutatott, hogy a külpolitikai igazodás (például az Oroszország elleni szankciók elutasítása az energiafüggőség miatt) fokozatos egyeztetést igényel az Európai Bizottsággal. Arról ugyanis egyelőre nem látott napvilágot semmi hír, hogy az új többség készülne az Oroszországi szankciók Szerbia általi foganatosítására.
Tény, hogy az uniós csatlakozásnak nincs különösebben nagy támogatói tábora Szerbiában. A 2000-es évek elején még 70 körüli volt az EU-pártiság, mára a szerb társadalom erősen megosztottá vált a kérdésben, a nyugat-balkáni tagjelöltek közül pedig Szerbiában a legalacsonyabb az uniós tagság támogatottsága.
Kérdéstől és kérdezőtől is függ az eredmény
A 2026-os közvélemény-kutatások szerint 31 és 47 százalék között mozog az EU-tagság támogatottsága, attól függően, hogy ki készítette a felmérést és hogyan tették fel a kérdést. Az Európai Bizottság bővítési felmérésében 31 százalékos támogatottságot mutatott ki, míg az EU-delegáció mérése 45, a szerb Nova srpska politička misao (NSPM) 47,1 százalékot mért.
Szerb mintára szerveződnek az albán diákok, a Flamingó-forradalom is győzelemre van ítélve
A szerb közvélemény-kutatások alapján a Diáklista fő bázisát adó 18–29 éves korosztályban, valamint a városi, magasabban iskolázott választók körében az országos átlagnál magasabb az uniós integráció támogatottsága, míg a mozgalomhoz csatlakozó nemzeti-konzervatív szavazók körében jóval nagyobb az elutasítottság – olvasható a Friedrich Naumann Alapítvány elemzésében.
Az uniós tagsággal szembeni ellenérzések Koszovó, az Oroszországgal szembeni szankciók kérdése miatt erősek, valamint azért, mert sokak szerint az EU túlzottan engedékeny volt a Vučić-rendszerrel szemben.
Ezt is ajánljuk
Dróntámadás érte a Sparta II orosz teherhajót a Finn-öbölben, lángokban áll a hajótest
Zárónyilatkozat nélkül ért véget az ENSZ klímacsúcsa, a fosszilis energiahordozókat simán kihagyták volna a szövegből
Szerb mintára szerveződnek az albán diákok, a Flamingó-forradalom is győzelemre van ítélve
Irán elkezdett egyre intenzívebben támadni, amerikai bázisokat és hajókat ért csapás
Egyre több fronton feszül egymásnak Giorgia Meloni koalíciója, újabb vitát nyitott a Forza Italia









