Külföld

Szerb mintára szerveződnek az albán diákok, a Flamingó-forradalom is győzelemre van ítélve

A korrupció, a kilátástalanság és az emelkedő megélhetési költségek miatt követelik a 2013 óta hatalmon lévő Edi Rama miniszterelnök és kormánya távozását.

Szerb mintára szerveződnek az albán diákok, a Flamingó-forradalom is győzelemre van ítélve
A cél egy igazságosabb Albánia. Fotó: Adnan Beci / AFP

 Országos mozgalom megalapításáról tettek bejelentést szombaton az albán diákok.  Deklarált céljuk szerint új fejezetet kívánnak nyitni a korrupció, a kilátástalanság és az emelkedő megélhetési költségek miatti kormányellenes tüntetésekben – jelentette az Albanian Daily News.

A szombati diáktüntetésre a folyamatos demonstrációk 175. napján került sor. A tiltakozók a tiranai oktatási minisztérium előtt gyűltek össze, több résztvevő elfoglalta a közeli utcákat és eltorlaszolta a forgalmat.
Az albán diákok oktatási és politikai reformokat követelnek, a munkalehetőségek bővítését, intézményi elszámoltathatóságot, és független kivizsgálást sürgetnek a tüntetőkkel szembeni aránytalan rendőrségi fellépések kapcsán.

A kezdeményezők, a tiranai műszaki egyetem diákjai, egy közleményben hozták nyilvánosságra céljaikat, amelyben felkérték az ország minden egyetemének hallgatóit, hogy csatlakozzanak erőfeszítéseikhez egy igazságosabb Albánia megteremtése érdekében. Konkrét politikai és intézményi reformjavaslatokat fognak előterjeszteni, amelyeket olyan nyilvános konzultációkon alakítanak ki, amelyeken a polgárok, tudósok, szakemberek és egyetemi oktatók vesznek majd részt. „Lássunk neki, ne pazaroljuk az időt” – idézi az albán portál által közzétett közleményt.

Albániában felgyújtották az oktatási minisztérium épületét, egyre hevesebbek a diáktüntetések

Következő demonstrációjukat november 28-ra, Albánia 1912-es függetlenségének kikiáltásának évfordulójára tervezik Tiranában. A közösségi hálózatokon megjelent felhívásaik szerint nagyszabású tüntetésre készülnek a nemzeti ünnepen.  

Az intézményesülési szándékot bejelentő kezdeményezők szombaton újra hangoztatták, hogy az albán diákmozgalomnak sem lesz elnöke, a nyílt vitát, a pluralizmust helyezik előtérbe. Az albán diákok ugyanis, akárcsak a szerbek, tudatosan elutasítják az egyszemélyi vezetést, elnök helyett a kollektív döntéshozatalra, a plénumokra és a decentralizált szerveződésre építenek.

Az albán kormányellenes demonstrációsorozat egy környezetvédelmi tiltakozásból nőtt mára országos mozgalommá. Így nem véletlen, hogy szombaton Greta Thunberg svéd környezetvédelmi aktivista is részt vett az újabb kormányellenes demonstráción Tiranában. Greta Thunberg azzal vádolta a hatóságokat, hogy elfojtják a tüntetéseket, és azt mondta, hogy az albánok korrupció és környezetpusztítás elleni mozgósítását más országokban is figyelemmel kísérik és támogatják.

 

A Flamingó-forradalom

 

A most már egyértelműen kormányellenes, Edi Rama miniszterelnök menesztését célzó első demonstrációk februárban kezdődtek Baks-Rrjollban. Közvetlen kiváltó oka egy vitatott tengerparti luxusberuházás volt: a Rama-kormány természetvédelmi területeken (a Vjosa–Narta lagúnában és Sazan szigetén) engedélyezne üdülőkomplexumot olyan befektetőknek, akik között Donald Trump veje, Jared Kushner és lánya, Ivanka Trump is szerepel. A tiltakozók a lagúna veszélyeztetett madarai után „Flamingó-forradalomnak” nevezték el a mozgalmat. A védett Vjosa–Narta vizes élőhely ugyanis a rózsaszín flamingók és számos más ritka faj menedéke, környezetvédők és helyiek szerint ennek a területnek az átalakítása visszafordíthatatlan ökológiai károkat okozna.

 

Csendélet Tirana központjában egy október 24-i tüntetésen. Fotó: Armend NIMANI / AFP)

 

A felmerülő aggályok azonban nem zavarták a politikusokat, április végén megszülettek a területrendezési döntések, májusban már az előkészítő munkálatok is, amik végül május 31-én országos tömegtüntetéseket hívtak életre, főképp Tiranában és a nagyobb városokban. Ezek a megmozdulások már nyíltan kormányellenes demonstrációk voltak, amelyeken a környezetvédelmi követelésekhez a korrupcióval, az emelkedő megélhetési költségekkel, valamint az egészségügyi és oktatási rendszer problémáival kapcsolatos panaszok társultak.

A kezdetben békés tüntetések ellen október közepe óta is erőszakkal lépett fel a hatalom, egyre több összetűzés tör ki a tüntetők és a rendőrök, a tiltakozók minisztériumi épületeket is támadtak meg már. A tüntetők most már nyíltan követelik a 2013 óta hatalmon lévő Edi Rama miniszterelnök lemondását, akit egyszerűen korruptnak és önteltnek tartanak.

 

A szerb ihletésű fordulat

 

Októberben gyökeres változás történt az akkor már több hónapos tiltakozásban. A hatóságok a nyári békés demonstrációk során is számos, jogszerűtlen letartóztatást hajtottak végre és erőszakosan léptek fel, így próbálták megtörni a kormányellenes mozgalmat. Az albán diákok októbertől kezdik a tanévet, az egyetemekre visszatérő hallgatók ekkortól kapcsolódtak be – előadásbojkottot hirdettek és az utcai tiltakozások élére álltak. Velük együtt csatlakoztak a középiskolások is. 

A vezető nélküli, alulról, politikai pártoktól független albán diákmozgalom kétségtelenül szerb mintát követ: horizontálisan, titkosított üzenetküldő alkalmazásokon (Telegram, Signal, WhatsApp) és közösségi médián (Instagram, TikTok) keresztül szerveződik. A diákok a hagyományos ellenzékkel, például Sali Berisha Demokrata Pártjával sem működnek együtt. Nem is titkolják, hogy közvetlen inspirációs forrásként és szervezeti mintaként tekintenek a szerb diákmozgalomra, mindemellett közvetlen kapcsolatot is fenntartanak. Erről a tiranai tüntetéseken részt vevő albán diákok maguk beszéltek, elmondva, hogy szerb társaiktól tanácsokat is kérnek a tiltakozások megszervezésének módszereiről és formátumairól. 

Elemzők és maguk a tiltakozók is úgy vélik, hogy a szerb diákok sikere megmutatta a Balkánon, hogy egy pártoktól független, alulról szerveződő diákmozgalom képes valódi kormányváltást kikényszeríteni.

 

Választási győzelem vezér nélkül: elkezdhetjük felfogni, milyen elképesztő bravúr volt a Diáklista győzelme a Vučić-rezsim felett

 

A két mozgalom között a szervezeti felépítés és a célkitűzés azonossága mellett, több különbség is van. Szerbiában az újvidéki vasútállomási tragédia elleni tüntetések szervezői kezdettől a diákok voltak, mozgalmukhoz fokozatosan csatlakoztak a különböző társadalmi rétegek. Albániában ez fordítva történt, a diákok egy többhónapos tiltakozás élére álltak októberben.

A szerb mozgalmat hosszú ideig a békés megmozdulások, néma megemlékezések és blokádok jellemezték. Ezzel szemben az albán diákok októberi csatlakozása óta Tiranában gyakoriak az erőszakos összecsapások a rendőrséggel, és a tüntetők több középületet – köztük az Oktatási Minisztériumot is – megrongáltak vagy felgyújtottak, ami inkább a franciaországi diáklázadások eszköztárára emlékeztet.

A hatalom viszonyulásában is sok a hasonlóság. Edi Rama miniszterelnök visszautasította a lemondást (ugyanezt tette hosszú ideig Alaksandar Vučić is), és azzal vádolta a tüntetőket, hogy külföldi érdekeket kiszolgáló „hibrid háborút” folytatnak. A rendőrség könnygázzal, vízágyúkkal és gumilövedékekkel oszlatta a tömeget, ami többnapos utcai összecsapásokhoz, minisztériumi épületek megrongálásához és több száz letartóztatáshoz vezetett. Bár a szerb rendőrök sem ódzkodtak az erőszaktól,  Szerbiában ilyen heves összecsapásokra nem került sor.

 

Megkérdőjeleződött az albán EU-integráció

 

Az Európai Parlament albániai delegációja és a jelentéstevő a diáktüntetések kirobbanásakor, október 19-én közös nyilatkozatban ítélte el az erőszakot és fejezte ki aggodalmát a túlzott rendőri fellépés miatt. Az Európai Bizottság és az Európai Parlament elítélte az októberi gyújtogatásokat és vandál cselekményeket, ugyanakkor súlyos aggodalmát fejezte ki a tüntetők és újságírók őrizetbe vétele, a magas bírságok és az aránytalan rendőri fellépés miatt. Hivatalos testületi ülésen a novemberi bizottsági üléseken tárgyaltak az ügyről. 

Marta Kos bővítési biztos november 4-én mutatta be a külügyi bizottság előtt a 2026-os bővítési csomagot és az Albániáról szóló országjelentést, amelynek vitája során az Európai Parlament képviselői is napirendre vették az albániai tiltakozási hullámot és a tüntetők követeléseit. Egyes képviselők egy átmeneti, szakértői ügyvivő kormány felállítását szorgalmazták a szabad és tisztességes választások megtartásáig.

 

Az Európai Unió már jövőre aláírná Montenegró csatlakozási szerződését

 

Brüsszelben egyre élesebb vita folyik arról, hogy a kormány fellépése és a környezetvédelmi viták veszélybe sodorhatják-e Albánia 2027-re tervezett uniós csatlakozási célját. Edi Rama kormánya ugyanis 2027 végéig szeretné lezárni az összes uniós csatlakozási tárgyalási fejezetet (2026 októberében például újabb fejezeteket zártak le ideiglenesen). A belpolitikai válság azonban komoly feszültséget okozott Brüsszel és Tirana között. A Bizottság jelezte: az albániai eseményeket az alapvető jogokat és jogállamiságot vizsgáló 1-es klaszter keretében fogják értékelni. Tineke Strik zöldpárti EP-képviselő kijelentette, hogy ha Rama ezen az úton folytatja, az EU-csatlakozás kizárt.  De a Flamingó forradalmat kirobbantó, a Trumpcsaládig nyúló beruházási projekt sem EU-kompatibilis. Ennek kapcsán az Európai Parlament már egy júniusi állásfoglalásában rögzítette, hogy az uniós környezetvédelmi előírások betartása nem képezheti alku tárgyát a csatlakozási folyamatban.

Ezt is ajánljuk

Szerkesztői válogatás