Külföld

Blairnek kevés, Maynek sok az Egyesült Királyság közeledése az Európai Unióhoz

Theresa May korábbi konzervatív brit miniszterelnököt „megdöbbentette” hogy a jelenlegi brit miniszterelnök, Andy Burnham az Egyesült Királyság újbóli EU-csatlakozását egyengeti, és szorosabbra fűzi a jövőbeli kapcsolatot. Tony Blair volt munkáspárti miniszterelnök viszont a brit újracsatlakozást is megfontolná, igaz, feltételekkel.

Blairnek kevés, Maynek sok az Egyesült Királyság közeledése az Európai Unióhoz
Theresa May. Fotó: Anadolu via AFP

Megdöbbent, amikor hallotta, hogy Andy Burnham munkáspárti miniszterelnök több tárgyalást is tervez annak érdekében, hogy az Egyesült Királyságot közelebb vigye az Európai Unióhoz, tíz évvel azután, hogy a népszavazás eredményeként az ország kilépett az uniós blokkból, és elképedéssel szemléli, ahogy Burnham az újbóli EU-csatlakozásról tárgyal – nyilatkozta Theresa May volt brit miniszterelnök vasárnap a BBC-nek.  – Mi, mint ország, a Brexit mellett szavaztunk. És amikor miniszterelnök voltam, nagyon egyértelműen fogalmaztam: tiszteletben kell tartanunk ezt a döntést – állította a tory politikus.

May véleménye szerint Burnham megpróbálja atyáskodva kioktatni a brit népet azzal, hogy azt sugallja, a Brexitről szóló 2016-os népszavazás hiba volt : – Meg akarja paskolni a fejüket, és azt mondani nekik: Tudjátok, mit? Emlékeztek arra a szavazásra? Nos, tévedtetek, nem igaz? Szóval fussunk neki még egyszer, de most már szülessen megfelelő eredmény. …. Azt üzenetem Burnhamnek a következő: Az emberek a Brexitre szavaztak. A Brexit tény. Egyszerűen fogadják el a Brexitet, és lépjenek tovább” – nyilatkozta.

 

Brexit means Brexit

 

May 2016 és 2019 között vezette a brit kormányt, abban a Brexit népszavazás utáni időszakban, amikor a válás módszertanát és feltételeit dolgozta ki Brüsszel és London. 2019-ben bekövetkezett lemondását elsősorban a Brexit-megállapodás körüli parlamenti patthelyzet, a Konzervatív Párton belüli éles megosztottság és a konzervatív többség elvesztéséel végződött 2017-es előrehozott brit választás okozta.

May 2019. május 24-én jelentette be lemondását mind a kormány, mind a párt éléről távozott. Utóda mindkét tisztségben Boris Johnson lett, aki Mayjel ellentétben a Brexit egyik legfőbb támogatója volt. May ugyanis nem volt kilépéspárti. A 2016-os népszavazás előtt,  David Cameroon akkori miniszterelnök belügyminisztereként a maradást támogatta, elsősorban gazdasági és biztonsági érvekre hivatkozva. Ezt követően, miniszterelnökként és pártelnökként azonban a népszavazás eredményét tiszteletben tartva már elkötelezetten a kilépés végrehajtásán dolgozott álláspontra helyezkedett. Ennek a politikai jelszava a Brexit means Brexit lett. (A 2016. június 23-i Brexit-népszavazás értelmi szerzője az amúgy szintén maradáspárti Cameroon volt, a referendum szerepelt is a pártprogramban a toryk 2015-ös választási győzelme előtt – a szerk.)

May a vasárnapi interjúban kitért arra is, hogy ő maga megtapasztalta az EU és a királyság közötti tárgyalások nagyságrendjét, tapasztalatból mondja, hogy ehhez kevés a miniszterelnök, az egész kormányt érintik, nem csak a miniszterelnököt, hanem a minisztereket és a tisztviselőket is, „akik folyamatosan jönnek-mennek a tárgyalásokon, mert intenzíven kell tárgyalni ahhoz, hogy biztosan megkapd, amit akarsz” – magyarázta. éppen ezért, úgy gondolja, hogy ha valóban tárgyalások kezdődnek az EU-val az újbóli brit csatlakozásról, az rengeteg kormányzati energiát és időt lekötne.

 

Óvatos közeledés

 

May arra reagált, hogy Burnham pénteken Brüsszelben tárgyalt  az EU vezetőivel. Amint arról lapunk is beszámolt, az Egyesült Királyság és az Európai Unió három megállapodást írt alá a növény-egészségügyi ágazatról, a fiatalok mobilitásáról és a szén-dioxid-piacról, de nem sikerült megállapodniuk az Egyesült Királyságban tanuló európai hallgatók tandíjáról. A brit kormány hajlandó jelentősen csökkenteni a jelenlegi tandíjakat, azt viszont mereven elutasítja, hogy a brit és más uniós országokból érkező hallgatók azonos tandíjat fizessenek.

A két fél elkötelezte magát az együttműködés szorosabbra fűzése és megerősítése mellett más területeken is. Burnham kijelentette, hogy a csúcstalálkozót követően informális ötletgyűjtő üléssorozatot indít, hogy újragondolják az Egyesült Királyság és az EU közötti jövőbeli kapcsolatát.

Ed Miliband brit külügyminiszter már szombaton nyilatkozott a BBC-nek a tárgyalásokról és úgy vélekedett, hogy az európai partnerekkel való kapcsolatok tekintetében „minden lehetőség nyitva áll”, beleértve az Egyesült Királyság esetleges visszatérését az EU-ba is.

Korábbi nyilatkozataiban Burnham sem zárkózott el a visszatérés gondolatától, de pénteken Brüsszelben is hangoztatta, hogy a továbblépés lehetetlen a szavazók megkérdezése nélkül, ami ebben a kormányzati ciklusban lehetetlen.

Az utóbbi időben a közvélemény-kutatások a királyság visszatérése támogatói táborának látványos bővülését jelzik, egyes felmérések szerint ez az arány ma már akár a kétharmadot is elérhető. Szakértők és politikusok azonban kockázatosnak vélik egy újabb népszavazás kiírását, és semmiféle garanciát nem látnak arra, hogy azon biztosan az uniós újracsatlakozás győzne.

 

Blair feltételei

 

Reagált az eddig példátlan EU-Egyesült Királyság közötti közeledésre és a pénteki brüsszeli fejleményekre Tony Blair is, aki 1997-2007 között volt az Egyesült Királyság munkáspárti miniszterelnöke. A The Sunday Timesnak adott interjúban Blair hangsúlyozta, hogy „igazi hiba” volt a Brexit, de azt is kiemelte, hogy a jelenlegi helyzet nem azonos a 2016-os helyzettel, ezért ő sem támogatná azt, hogy „az Egyesült Királyság fogja magát és csak úgy lépjen vissza”.. Blair álláspontja szerint Londonnak csak akkor kellene újra csatlakoznia az Európai Unióhoz, ha az előbb alapvető – mindenekelőtt innovációs és technológiai – reformokat hajt végre és a brit kormánynak fel kell készülnie arra is, hogy szükség esetén felálljon a tárgyalóasztaltól.

 

Ezt is ajánljuk

Szerkesztői válogatás