Trumpot nem érdeklik a bírálatok, újra a barátjának nevezte Putyint
Az amerikai elnök a Truth Socialön közös fotóval üzent az orosz államfőnek. Tiltakoznak republikánus politikusok is.
A saját közösségi oldalán közzétett felvételhez az amerikai elnök mindössze annyit fűzött hozzá: „A barátom”. A gesztus alig néhány nappal azután érkezett, hogy Donald Trump a sencseni APEC- csúcstalálkozón is szívélyesen üdvözölte Vlagyimir Putyint, és már ott barátjaként emlegette a Kreml vezetőjét – írja az AP.
Trump pénteken egy fehér házi sajtótájékoztatón is megismételte korábbi álláspontját, és az Ukrajna ellen csaknem öt éve tartó orosz háború ellenére ismét a Putyinnal ápolt „fantasztikus kapcsolatát” méltatta. Amikor az újságírók rákérdeztek arra, vajon az orosz elnököt az Egyesült Államok barátjának is tartja-e, kitért az egyenes válasz elől, és úgy fogalmazott: Amerika nevében erre nem tud nyilatkozni.
Kétpárti bírálatok
A kijelentések nyomán a szenátus demokrata frakcióvezetője, Chuck Schumer élesen bírálta az elnököt. Emlékeztetett arra, hogy az orosz államfő felelős több tízezer gyermek elhurcolásáért, több tízezer civil meggyilkolásáért, valamint amerikai állampolgárok jogtalan bebörtönzéséért, majd keserű éllel tette hozzá: Donald Trump őt tekinti a barátjának. A bebörtönzött amerikaiak ügye régóta érzékeny pont Washingtonban, mivel az elmúlt évek nagy visszhangot kiváltó fogolycseréi ellenére az orosz hatóságok továbbra is őrizetben tartanak amerikai állampolgárokat.
Ezúttal azonban a Republikánus Párt több befolyásos politikusa is nyíltan elhatárolódott az elnöki hangnemtől. Jim Banks indianai szenátor határozottabb fellépést követelt az ellenséges országokkal szemben, hangsúlyozva, hogy az elnök maga is tisztában van vele: Kína és Oroszország nem az Egyesült Államok barátja. Rick Scott floridai szenátor még egyértelműbben fogalmazott, amikor a nyilatkozatról kérdezték, és egyszerűen „gazembernek” nevezte Putyint. A bírálatok súlyát növeli, hogy mindkét szenátor a republikánus fősodorhoz tartozik, ami jelzi: a párton belül továbbra is éles a feszültség a hagyományos, keményvonalas külpolitikai iskola és az elnök „Amerika az első” megközelítése között.
Régi minta új kiadásban: a személyes diplomácia csapdája
Trump mostani megnyilvánulása szorosan illeszkedik ahhoz a személyes alapú külpolitikai stílushoz, amely már első elnöki ciklusa idején is állandó feszültséget okozott Washingtonban és a nyugati szövetségi rendszerben. Az elnök régóta abból indul ki, hogy az autoriter vezetőkkel kialakított közvetlen, szívélyes viszony megkönnyíti a nagy geopolitikai alkuk megkötését. Ennek egyik legvitatottabb előzménye a 2018-as helsinki csúcstalálkozó volt, amely után azért került hazai kereszttűzbe, mert nyilvánosan megkérdőjelezte saját hírszerző szolgálatai megállapításait az amerikai választásokba történt orosz beavatkozásról.
A 2022 februárjában elindított háború óta azonban gyökeresen átalakult a világ geopolitikai helyzete. Az európai szövetségesek és a washingtoni külpolitikai elit jelentős része attól tart, minden olyan látványos gesztus, amely felértékeli a Kreml vezetőjét, gyengíti a nyugati egységet és rontja Ukrajna tárgyalási pozícióit. A Nemzetközi Büntetőbíróság 2023-ban éppen az ukrán gyermekek jogellenes deportálásának gyanúja miatt adott ki elfogatóparancsot Putyin ellen – erre a súlyos háborús vádpontra utalt vissza Chuck Schumer is a bírálatában.
Kína árnyékában formálódó erőviszonyok
A mostani bírálatokat tovább erősíti, hogy a két vezető szívélyes kézfogására és találkozójára éppen Kínában került sor. Moszkva és Peking az elmúlt években szoros gazdasági és stratégiai partnerséget épített ki, miközben az amerikai fővárosban a Kínával szembeni kemény fellépés azon kevés külpolitikai irányvonalak egyike, amely mögött tartós kétpárti konszenzus alakult ki. Jim Banks szenátor figyelmeztetése is ezt a stratégiai aggodalmat tükrözi: a hagyományos republikánus biztonságpolitikai gondolkodás szerint az orosz és a kínai érdekek összefonódása közvetlen kihívást jelent az amerikai világpolitikai befolyásra nézve.
Trump a barátjának nevezte Putyint, úgy tűnik, ezen kívül más nem dőlt el a Hszivel hármasban tartott csúcstalálkozón
A fehér házi sajtótájékoztatón elhangzott megkülönböztetés – amelyben Trump a saját személyes kapcsolatát elválasztotta attól, hogy Putyin az Egyesült Államok barátja-e – pontosan kirajzolja az amerikai külpolitika belső megosztottságát. Míg a kongresszusban demokraták és hagyományos konzervatívok egyaránt a határozott elrettentést és a szankciós nyomás fenntartását tartják kulcsfontosságúnak, az elnök továbbra is a személyes alkukban és a diplomáciai gesztusokban látja a politikai mozgásteret.
Ezt is ajánljuk
Új fordulatot vett az 1992-es olasz maffiaügy a rendőrfőkapitány öngyilkosságával
Kínaiul tanul az orosz jövő
Orosz merényletet hiúsítottak meg Dániában, kitört a diplomáciai viszály
Zuhanórepülésbe kezdtek a technológiai részvények a tőzsdéken
Kemény tűzharc után elfogták az FBI tízes körözési listáján szereplő mexikói drogbárót, El Chapo Isidrót









