A Babiš-kormány befolyást akar, Prágában több százezer ember tüntetett a közszolgálati média függetlenségéért

A prágai Letná síkságon tartott vasárnapi demonstrációt a Millió pillanat a demokráciáért nevű civil mozgalom hívta össze, miután a cseh kormánykoalíció októberben első olvasatban elfogadta a közszolgálati média finanszírozásának átalakításáról szóló törvényjavaslatot. A Seznam Zprávy portál élő hírfolyama szerint délután két órakor kezdődött megmozduláson már az első tíz-húsz percben megteltek a kijelölt szektorok, a résztvevők pedig cseh, európai uniós, ukrán és NATO-zászlókkal érkeztek a helyszínre.

Mikuláš Minář, a szervező egyesület elnöke a színpadról közölte: előzetes becsléseik alapján 350 és 450 ezer között alakult a tömeg létszáma, amivel a mostani rendezvény az 1989. novemberi bársonyos forradalom óta a legnagyobb prágai polgári megmozdulás lehet. A szervezők pontosabb adatot egyelőre nem közöltek, a mobilszolgáltatók pedig – előzetes megrendelés hiányában – nem gyűjtöttek cellainformációs létszámadatokat, csupán a hálózati kapacitást erősítették meg a környéken a megnövekedett adatforgalom miatt.

A tiltakozás közvetlen kiváltó oka az a parlamenti eljárás, amelynek során a kormánypártok az ellenzék tiltakozása ellenére hajnali 4 óra 36 perckor szavazták meg első olvasatban az üzembentartói díjak eltörlését és a cseh közszolgálati televízió, valamint a rádió állami költségvetésbe olvasztását. A tiltakozók ezért „Soha többé 4:36-ot!” címmel indítottak aláírásgyűjtést, amelyben az éjszakai, érdemi vita nélküli törvényalkotás beszüntetését, a jogszabály visszavonását és szakmai egyeztetések megkezdését követelik.

Történelmi vereséget szenvedett Andrej Babiš pártja, egyetlen helyet sem szerzett a szenátusban

Az üzembentartási díj eltörlése azért veszélyezteti a cseh közmédiát, mert a nézők és hallgatók közvetlen befizetései helyett az állami költségvetéstől tenné függővé a televízió és a rádió működését. Így a mindenkori kormánytöbbség a finanszírozáson keresztül nyomást gyakorolhatna a szerkesztőségekre, veszélyeztetve azok függetlenségét és a hatalom ellenőrzésében betöltött szerepét. A tervezett átállás ráadásul mintegy 15 százalékos forráscsökkentéssel járna, ami elbocsátásokat, műsorok megszüntetését és a tartalomkínálat szűkülését hozhatná.

Vállalkozók, művészek és újságírók a színpadon

A demonstráción a közélet, a gazdaság és a kultúra számos ismert szereplője felszólalt. Dalibor Dědek üzletember, a Jablotron alapítója arról beszélt, hogy a politikában a mindenre elszánt, gátlástalan hatalomgyakorlás jelenti a legnagyobb veszélyt, amellyel szemben a társadalomnak fel kell lépnie. A színpadon megjelent Jaroslava Valová, a SIKO Koupelny üzletlánc alapítója és Václav Muchna vállalkozó is, míg Tomáš Šebek sebész és író a kormány korábbi, a megfizethető lakhatásra, a fiataloknak ígért olcsóbb jelzáloghitelekre és az ország biztonságára tett ígéreteit kérte számon.

Nemzetközi szolidaritási üzenetet fogalmazott meg Maja Sever, az Európai Újságírók Szövetségének elnöke, aki több mint harminc európai ország szakmai szervezeteinek nevében szólalt fel. Figyelmeztetett: a közszolgálati médiumok közvetlen költségvetési finanszírozásra való átállítása sértheti az európai médiaszabadságról szóló uniós rendeletet. Felszólalásában arra kérte Andrej Babiš miniszterelnököt, hogy tartsa távol magát a közmédiától, hozzátéve, hogy a tervezett lépéssel a kormányfő már most jelentős európai figyelmet váltott ki.

Fotó: Michal Cizek / AFP

A rendezvényen fellépett Zdeněk Svěrák színész és forgatókönyvíró, valamint kollégája, Miloň Čepelka, továbbá David Koller zenész és a Tata Bojs együttes is. A szervezők levetítettek egy videóösszeállítást, amelyben Andrej Babiš diákoknak címzett közelmúltbeli kijelentéseit állították párhuzamba Miroslav Štěpán egykori kommunista pártvezető 1989. novemberi beszédével. A jelen lévő egyetemisták a színpadról utasították vissza a kormányfő azon állítását, miszerint a fiatalokat félrevezették, és hangsúlyozták, hogy saját meggyőződésükből vonultak utcára.

Kormányzati érvek és politikai feszültségek

Andrej Babiš kormányfő és a koalíciós pártok képviselői határozottan visszautasítják, hogy a reform célja a cseh közszolgálati média államosítása vagy a műsorszolgáltatás tartalmi befolyásolása lenne. Érvelésük szerint a kötelező készülékdíj Európában már kisebbségi modellnek számít, hiszen jelenleg tíz uniós tagállamban alkalmazzák, miközben tizenegy ország korábban megszüntette azt. A kabinet ugyan több finanszírozási változatot is mérlegel – október végén a miniszterelnök az önkéntes hozzájárulás lehetőségét is felvetette –, a konkrét részleteket azonban egyelőre nem hozták nyilvánosságra.

Megtelt az Óváros tér, a közmédia függetlenségéért tüntettek Prágában

René Zavoral, a cseh rádió vezérigazgatója vasárnap televíziós nyilatkozatában rendszerszintű tévedésnek nevezte az önkéntes befizetések ötletét, rámutatva, hogy egy közszolgálati intézmény éves költségvetését nem lehet kiszámíthatatlan felajánlásokra alapozni. A törvénytervezet már november 3-án sztrájkhoz vezetett a köztévé és a közrádió dolgozói körében, amelyet a prágai Vencel téren tartott több ezres tüntetés, majd a múlt keddi diákmegmozdulás követett.

A vasárnapi demonstráción a médiatörvény mellett más belpolitikai kérdések is előtérbe kerültek, és a rendezvényre vidékről is sokan érkeztek, többek között Ostravából és a Ještěd-vidékről. A petíció negyedik pontja Tomio Okamura leváltását és a Szabadság és Közvetlen Demokrácia mozgalom védelmi tárcát érintő befolyásának megszüntetését követeli, miközben egyes felszólalók és transzparensek a környezetvédelmi tárca intézkedéseit, a nemzeti parkok vezetésének átalakítását, valamint az ukrajnai támogatások akadozását is bírálták. A rendezvényen felszólalt Pavel Novotný, Prága Řeporyje városrészének polgármestere is, aki saját pártját, a Polgári Demokratikus Pártot is önkritikára szólította fel a közszolgálati médiatanács korábbi személyi döntései miatt.